Elektrosztatika példák - Hengeres vezetékből és végtelen vezető síkból álló rendszer kapacitása

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
Feladatok listája:
  1. Gömbkondenzátor kapacitása
  2. R sugarú fémgömb kapacitása
  3. Hengerkondenzátor kapacitása
  4. Párhuzamos hengeres vezetékek kapacitása
  5. Hengeres vezetékből és végtelen vezető síkból álló rendszer kapacitása
  6. Két azonos sugarú fémgömbből álló rendszer kapacitása
  7. Fémgömbből és végtelen vezető síkból álló rendszer kapacitása
  8. Síkkondenzátoron végzett munka
  9. Egyenletesen töltött gömbtérfogat energiája
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú egyenes hengeres vezeték párhuzamosan helyezkedik el egy végtelen vezető síkkal. A vezeték keresztmetszetének sugara \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, a távolság a vezeték síkhoz legközelebbi pontja és a sík között \setbox0\hbox{$d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Mekkora a rendszer kapacitása? (\setbox0\hbox{$a<<d<<l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%)

Megoldás


Induljunk ki az előző, Párhuzamos hengeres vezetékek kapacitása megoldásából. Ott kiszámítottuk, hogy két egymástól \setbox0\hbox{$b$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% távolságra levő párhuzamos, \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú, \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú fémhenger kapacitása:

\[C^*=\dfrac{\pi l \varepsilon_0}{ln \left( \dfrac{b}{a} \right)}\]

Válasszuk a hengerek távolságát \setbox0\hbox{$b=2d+a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-nak (a \setbox0\hbox{$b$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% paraméter jelentését, lsd. 4. feladat ábráján). Ebben az esetben a kapacitás:\

\[C^*=\dfrac{\pi l \varepsilon_0}{ln \left( \dfrac{2d}{a} \right)}\]

Vegyük észre, hogy a párhuzamos hengerek 1. ábrán jelölt szimmetriasíkja egy ekvipotenciális felület. Ez könnyen belátható, hiszen ezt a síkot az elektromos tér erővonalai mindenütt merőlegesen döfik. Emiatt a síkban egy próbatöltést tetszőlegesen mozgathatunk munkavégzés nélkül, tehát a sík pontjai azonos potenciálon vannak.

KFGY2-4-5.png

S ha így van, egy vékony fémlapot is elhelyezhetünk ebben a síkban anélkül, hogy az elektromos tér változást szenvedne. Az így kapott elrendezés ekvivalens két sorba kapcsolt síklap-henger kondenzátorral, mely a jelen feladat kitűzésében szerepel. Gondolatkísérletünkkel tehát beláttuk, hogy a \setbox0\hbox{$C$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% kapacitású síklap-henger kondenzátor, és a fent hivatkozott \setbox0\hbox{$C^*$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% kapacitású henger-henger kondenzátor kapacitásaira igaz az alábbi összefüggés:

\[\dfrac{1}{C^*}=\dfrac{1}{C}+\dfrac{1}{C}\]

Ebből kifejezve \setbox0\hbox{$C$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-t:

\[C=2C^*=\dfrac{2 \pi l \varepsilon_0}{ln \left( \dfrac{2d}{a} \right)}\]