Elektrosztatika példák - Hengerkondenzátor kapacitása

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Elektrosztatika - Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
Feladatok listája:
  1. Gömbkondenzátor kapacitása
  2. R sugarú fémgömb kapacitása
  3. Hengerkondenzátor kapacitása
  4. Párhuzamos hengeres vezetékek kapacitása
  5. Hengeres vezetékből és végtelen vezető síkból álló rendszer kapacitása
  6. Két azonos sugarú fémgömbből álló rendszer kapacitása
  7. Fémgömbből és végtelen vezető síkból álló rendszer kapacitása
  8. Síkkondenzátoron végzett munka
  9. Egyenletesen töltött gömbtérfogat energiája
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Számítsuk ki egy \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú, \setbox0\hbox{$R_1<R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarakkal rendelkező hengerkondenzátor kapacitását, ha a hengerek között levegő van. Legyen \setbox0\hbox{$R_2-R_1 \ll l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, azaz tekintsünk el a kondenzátor végein kialakuló szórt tértől!

Megoldás


Legyen \setbox0\hbox{$\omega$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% felületi töltéssűrűség a belső, \setbox0\hbox{$R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú hengeren. Próbáljuk meghatározni a két hengerfelület közti elektromos teret. Ehhez vegyünk fel egy \setbox0\hbox{$R_1<r<R_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú, \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú hengerfelületet, melynek tengelye egybe esik a kondenzátor tengelyével. A henger által bezárt töltés mennyisége könnyen kiszámítható, hiszen az a kondenzátor belső, \setbox0\hbox{$R_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú fegyverzetének \setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hosszúságú darabját zárja be. Tehát a bezárt töltés:

\[Q=2\pi R_1 l \omega\]

A bezárt \setbox0\hbox{$Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% töltés ismeretében felírhatjuk az \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú hengerfelületre a Gauss-törvényt:

\[\dfrac{Q}{\varepsilon_0}=\dfrac{2\pi R_1 l \omega}{\varepsilon_0}=\oint\overline{EdA}\]

A rendszer hengerszimmetriája miatt az elektromos térerősség vektora mindenütt merőleges az \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú hengerpalást felületére, és nagysága is mindenütt megegyező, ezért az integrál a következőképp egyszerűsödik:

\[\dfrac{2\pi R_1 l \omega}{\varepsilon_0}=\oint\overline{EdA}=2\pi r l E\]

Kifejezve \setbox0\hbox{$E$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-t, megkapjuk a térerősséget a kondenzátor tengelyétől mért távolság függvényében:

\[E_{(r)}=\dfrac{\omega R_1}{\varepsilon_0}\dfrac{1}{r}\]

A térerősség ismeretében meghatározhatjuk a két hengerfelület közti potenciálkülönbséget:

\[U_{1,2}=-\int_{R_1}^{R_2}E_{(r)}dr=-\dfrac{\omega R_1}{\varepsilon_0} \int_{R_1}^{R_2} \dfrac{1}{r} dr=\dfrac{\omega R_1}{\varepsilon_0} ln \left( \dfrac{R_2}{R_1} \right)\]


A kapacitás pedig:

\[C=\dfrac{Q}{U_{1,2}}=\dfrac{2\pi R_1 l \omega}{\dfrac{\omega R_1}{\varepsilon_0} ln \left( \dfrac{R_2}{R_1} \right)}=\dfrac{2\pi l \varepsilon_0}{ln \left( \dfrac{R_2}{R_1} \right)}\]