Integrálás - Vegyes integrálok

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Integrálás
Feladatok listája:
  1. Alapvető integrálok
  2. Területszámítás
  3. Parciális integrálás
  4. Vegyes integrálok
  5. Tömegközéppont számítás
  6. Időfüggvények
  7. Forgástest
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. * Határozzuk meg az alábbi integrálokat lehetőség szerint többféle módszerrel!
    a)
    \[\int e^{x}\mbox{sh} x\,dx\]
    b)
    \[\int\frac{1}{x^{2}+3}dx\]
    c)
    \[\int_{0}^{\pi}\sin^{3}x\,dx\]
    d)
    \[\int\frac{\ln (2x)}{x}dx\]

Megoldás

  1. a)
    \[\int e^{x}\mbox{sh} x\,dx=\frac{e^{2x}}{4}-\frac{x}{2}+C\]
    b)
    \[\int\frac{1}{x^{2}+3}dx\]
    Mivel \setbox0\hbox{$\left(\mbox{arctg} x\right)'=\frac{1}{x^{2}+1}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, hasonló megoldást várunk. Az egyetlen eltérés ehhez képest a nevezőben a 3-as.Átalakítva az integrált
    \[\frac{1}{3}\int\frac{1}{\frac{x^{2}}{3}+1}dx\]
    bevezethetjük az \setbox0\hbox{$\frac{x^{2}}{3}=\left(\frac{x}{\sqrt{3}}\right)^{2}=y^{2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% azaz \setbox0\hbox{$x=\sqrt{3}y$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% helyettesítést. Ebből a transzformációs képletből:
    \[\frac{dx}{dy}=\sqrt{3},\]
    így az átírt integrál
    \[\frac{1}{3}\int\frac{1}{y^{2}+1}\sqrt{3}dx=\frac{1}{\sqrt{3}}\mbox{arctg}\,y+C\]
    visszahelyettesítés után végül:
    \[\frac{1}{\sqrt{3}}\mbox{arctg}\left(\frac{x}{\sqrt{3}}\right)+C\]
    c)
    \[\int_{0}^{\pi}\sin^{3}x\,dx=\int_{0}^{\pi}\sin^{2}x\sin x\,dx=\int_{0}^{\pi}\left(1-\cos^{2} x\right)\sin x\,dx=\int_{0}^{\pi}\sin x\,dx-\int_{0}^{\pi}\cos^{2}x\sin x\,dx=\]
    \[\left[-\cos x\right]^{\pi}_{0}+\left[\frac{\cos^{3} x}{3}\right]^{\pi}_{0}=\frac{4}{3}\]
    d) Belső függvény deriválttal:
    \[\frac {d }{dx} \left( \ln 2x \right) ^2 = 2 \ln 2x \cdot \frac{1}{2x} \cdot 2 = \frac {\ln 2x}{x} \cdot 2c,\]
    tehát a keresett integrál
    \[\frac{(\ln 2x)^2}2 +c.\]
    Helyettesítéssel: \setbox0\hbox{$\ln 2x = y $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$2x = e^y $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$ x = \frac { e ^y}{2} $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, ebből
    \[\frac {dx}{dy} = \frac { e^y}{2}\]
    végül
    \[\int \frac{ \ln 2x}{x} dx = \int \frac {2y}{e^y} dx (y) = \int \frac {2y}{e ^y} \frac { e ^y}{2} dy = \int y dy = \frac {y^2 }{2} +c = \frac {(\ln 2x) ^2}{2} +c\]
    Parciális integrálással kétféleképpen is belefoghatunk: ha \setbox0\hbox{$f'= \ln 2x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$g =\frac {1}{x}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor \setbox0\hbox{$f= x \ln 2x -x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$g' = - \frac {1 }{x^2}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, továbbá
    \[I = \frac { \left( x ln2x -x \right)}{x}+ \int \frac{(x ln2x-x)}{x^2} = ln2x -1 + \int \frac{ln2x}{x} - \int \frac{1}{x},\]
    amelyben újra megjelent a keresett I integrál. Tovább egyszerűsítve:
    \[I = ln2x -1 -ln x +I\]
    azaz I-vel egyszerűsítve
    \[0 = ln2x -1 -lnx = ln2 + lnx -1 - lnx = ln2 -1 \neq 0.\]
    Ez látszólag ellentmondás, de csak azért, mert az előbbi sorokban lehagytuk az additív konstanst. Azt is figyelembe véve ez a parciális integrálás nem ellentmondás, csak eredménytelen. Fordított szereposztással azonban eredményre vezet. Ha \setbox0\hbox{$f' = \frac {1}{x}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$g = ln2x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor \setbox0\hbox{$f =lnx$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$g'= \frac {1}{x}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, ezzel az integrál
    \[I = \ln x \cdot \ln 2x - \int \frac {\ln x }{x} dx = \ln x \cdot \ln 2x - I_2,\]
    azaz megjelenik egy az eredetihez hasonló típusú integrál. Lényeges eltérés az előző próbálkozáshoz képest, hogy \setbox0\hbox{$I_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% előjele negatív, és a megoldást továbbvezetve rekurzióhoz juthatunk. \setbox0\hbox{$\ln 2x=\ln x+\ln 2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% felbontás alapján továbbá
    \[I=\int \frac {\ln x}{x} + \int \frac {\ln 2}{x}=\int \frac {\ln x}{x} + \ln 2 \cdot \ln x=I_2+ \ln 2 \cdot \ln x\]
    Tehát
    \[I=\ln x \cdot \ln 2x - I_2 = I_2 + \ln2 \cdot \ln x\]
    \[2I_2 = \ln x \cdot \ln2x - \ln2 \cdot \ln x\]
    \[I_2 =\frac { \ln x \cdot \ln2x}{2} - \frac {\ln2 \ln x }{2}.\]
    Ezt behelyettesítve kapjuk:
    \[I= \frac {\ln x ~\ln 2x}{2}+ \frac {\ln 2 ~ \ln x }{2} = \frac { ( \ln x ) ^2}{2} + \frac { \ln x ~\ln 2 }{2} + \frac {\ln 2 ~\ln x}{2} = \frac {( \ln x ) ^2}{2} + \ln 2 ~ \ln x +c\]
    a konstans erejéig azonos az előző megoldásokkal.