Magnetosztatika példák - Egyenes vezető mágneses tere

A Fizipedia wikiből
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 2.
Gyakorlatok listája:
  1. Erőhatások elektromos erőtérben, elektromos térerősség
  2. Elektromos potenciál
  3. Dielektrikumok, Gauss-tétel. Kapacitás, kondenzátorok
  4. Kapacitás, kondenzátorok. Elrendezések energiája
  5. Vezetőképesség, áramsűrűség
  6. Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
  7. Erőhatások mágneses térben
  8. Mágneses térerősség. Kölcsönös és öninduktivitás
  9. Az indukció törvénye, mozgási indukció
  10. Mágneses tér energiája. Váltakozó áram, eltolási áram
Magnetosztatika - Biot-Savart törvény, gerjesztési törvény
Feladatok listája:
  1. Egyenes vezető mágneses tere
  2. Egyenes vezető mágneses tere 2
  3. Áram által átjárt vezető elrendezés mágneses tere
  4. Áram által átjárt hengeres vezetékben a mágneses tér
  5. Áram által átjárt üreges hengerben a mágneses tér
  6. Párhuzamos, végtelen vezetők mágneses tere
  7. Gyűrű alakú vezető mágneses tere
  8. Négyzet alakú fémkeret mágneses tere
  9. Koaxiális vezető mágneses tere
  10. Körív alakú vezető mágneses tere
  11. Körmozgást végző töltött test mágneses tere
  12. Forgó korong mágneses tere
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Határozzuk meg egy \setbox0\hbox{$I$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% áram által átjárt véges hosszúságú egyenes vezető mágneses terét a vezetőtől \setbox0\hbox{$d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% távolságra található az \setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pontban. A vezető szakasz egyik vége \setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pontból \setbox0\hbox{$\alpha_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, míg a másik vége \setbox0\hbox{$\alpha_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szög alatt látszódik az \setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-ból a vezetőre állított merőlegeshez képest.

Megoldás


a.) A mágneses tér meghatározható, ha a Biot-Savart törvényt kiintegráljuk a vezető teljes hossza mentén:

\[B=\frac{\mu_0 I}{4 \pi} \int \frac{\vec{dl}\times \vec{r}}{\mid \vec{r} \mid ^3}\]

Ahol \setbox0\hbox{$dl$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% az áramjárta vezető elemi darabja, \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pedig az elemi vezetődarabtól a tér vizsgált pontjába mutató vektor. A tér vizsgált pontját nevezzük ki a koordináta-rendszer origójának (\setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%). Ettől \setbox0\hbox{$d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% távolságra, az \setbox0\hbox{$y$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tengellyel párhuzamosan helyezkedik el az áramjárta vezető. Parametrizáljuk a vezető pontjait a vezető adott pontjából az origóba húzott \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugár \setbox0\hbox{$x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tengellyel bezárt \setbox0\hbox{$\varphi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szögével az ábra szerint.(ábra)

KFGY2-6-1uj.png

Fejezzünk ki a Biot-Savart integrál változóit \setbox0\hbox{$\varphi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvényében!

\[r=\dfrac{d}{\cos (\varphi)}\]

Az \setbox0\hbox{$A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$A''$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pontok közti infinitezimális \setbox0\hbox{$dl$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% vezetőszakasz az \setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pontból \setbox0\hbox{$d\varphi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szög alatt látszik. Az \setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$A''$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szakaszon kijelölünk egy \setbox0\hbox{$A'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pontot úgy, hogy \setbox0\hbox{$OA'=r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Belátható, hogy az \setbox0\hbox{$AA'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szakasz hossza közelítőleg megegyezik egy \setbox0\hbox{$d\varphi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szög alatt látszó \setbox0\hbox{$r$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% sugarú ívelemmel:

\[ AA'=r d\varphi\]

Mivel \setbox0\hbox{$AOP$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$A''AA'$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% merőleges szárú szögek, ezért \setbox0\hbox{$A''AA'=\varphi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Ezek alapján:

\[dl=\dfrac{AA'}{\cos (\varphi)}=\dfrac{r}{\cos(\varphi)}d\varphi=\dfrac{d}{\cos^2(\varphi)}d\varphi\]

A Biot-Savart törvényben szereplő vektorszorzat a vezető minden \setbox0\hbox{$dl$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% eleme esetén az ábra síkjára merőleges, kifelé mutató mágneses indukció járulékot ad az \setbox0\hbox{$O$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pontban. Emiatt a vektorszorzatot az alábbiak szerint egyszerűsíthetjük:

\[B=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int \dfrac{\mid dl\ \mid \mid r \mid sin(A''AO)}{\mid r \mid ^3}=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int \dfrac{\mid dl\ \mid sin(A''AO)}{\mid r \mid ^2}=\]
\[=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int_{\alpha_1}^{\alpha_2}    \dfrac{ \left( \dfrac{d}{\cos^2(\varphi)} \right) sin(A''AO)}{ \left( \dfrac{d}{\cos(\varphi)} \right)^2 }d\varphi=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi} \int_{\alpha_1}^{\alpha_2} \dfrac{ sin(A''AO)}{ d }d\varphi\]

Az ábra alapján a szinusz argumentumában szereplő \setbox0\hbox{$A''AO$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szögről beláthatjuk, hogy:

\[A''AO=180-OAP=180-(90-\varphi)=90+\varphi\]

Tehát:

\[\sin(A''AO)=\cos(\varphi)\]

A Biot-Savart integrál tehát tovább egyszerűsödik:

\[B=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi d} \int_{\alpha_1}^{\alpha_2}  cos(\varphi) d\varphi =\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi d}\left( \sin(\alpha_1)-sin(\alpha_2) \right) \]

A véges hosszúságú áramjárta vezető mágneses terének nagysága tehát:

\[B=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi d}\left( \sin(\alpha_1)-sin(\alpha_2) \right) \]

Iránya pedig az ábra síkjára merőlegesen kifelé mutat.

Megjegyzés

Az eredményt érdemes megjegyezni, hiszen a későbbiekben gyakran találkozunk olyan áramjárta vezető elrendezésekkel, melyek véges egyenes szakaszokból tevődnek össze. Külön figyelmet érdemel a végtelen vezetőre vonatkozó határeset, amikor \setbox0\hbox{$\alpha_1=\pi /2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$\alpha_2=-\pi /2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Ilyenkor a tér:

\[B=\dfrac{\mu_0 I}{4 \pi d} (1-(-1))=\dfrac{\mu_0 I}{2 \pi d}\]

Az eredmény megnyugtató összhangban van a végtelen egyenes vezető Amper-féle gerjesztési törvénnyel kiszámolt terével: Egyenes vezető mágneses tere 2