„Folyadék szabad felszínének vizsgálata” változatai közötti eltérés
(2 szerkesztő 5 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[Kategória:Laborgyakorlat]] | [[Kategória:Laborgyakorlat]] | ||
<!--[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]--> | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]--> | ||
− | [[Kategória:Fizika laboratórium 2.]] | + | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 2.]]--> |
<!--[[Kategória:Fizika laboratórium 3.]]--> | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 3.]]--> | ||
<!--[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]]--> | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]]--> | ||
31. sor: | 31. sor: | ||
==Kísérleti berendezés== | ==Kísérleti berendezés== | ||
− | {| cellpadding="5" cellspacing=" | + | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" |
|- | |- | ||
− | | | + | |{{fig2|Folyfelsz.png|fig:2|2. ábra}} |
|- | |- | ||
− | |||
− | |||
|} | |} | ||
− | A folyadékot két egymáshoz közeli párhuzamos síklap által alkotott (téglatest alakú) edényben helyeztük el (2. ábra). (Továbbiakban a síklapokat egymáshoz végtelen közelinek tekintjük.) A forgástengely a téglatest egyik szimmetriatengelye. A forgó edényben kialakuló folyadékfelszín vizsgálatát egy olyan koordináta rendszerben végezzük, melynek $x$ tengelye az $\omega=0$ szögsebességhez tartozó (vízszintes) folyadékfelszínnel esik egybe, $y$ tengelye pedig a függőleges forgástengely. | + | A folyadékot két egymáshoz közeli párhuzamos síklap által alkotott (téglatest alakú) edényben helyeztük el ([[#fig:2|2. ábra]]). (Továbbiakban a síklapokat egymáshoz végtelen közelinek tekintjük.) A forgástengely a téglatest egyik szimmetriatengelye. A forgó edényben kialakuló folyadékfelszín vizsgálatát egy olyan koordináta rendszerben végezzük, melynek $x$ tengelye az $\omega=0$ szögsebességhez tartozó (vízszintes) folyadékfelszínnel esik egybe, $y$ tengelye pedig a függőleges forgástengely. |
Az [[#fig:1|1. ábráról]] leolvasható, hogy | Az [[#fig:1|1. ábráról]] leolvasható, hogy | ||
50. sor: | 48. sor: | ||
{{eq|0{{=}}\int_0^R \left(\frac{\omega^2}{2g}x^2+C\right)\,\mathrm{d}x{{=}}\frac{\omega^2}{6g}R^3+CR,|eq:1|(1)}} | {{eq|0{{=}}\int_0^R \left(\frac{\omega^2}{2g}x^2+C\right)\,\mathrm{d}x{{=}}\frac{\omega^2}{6g}R^3+CR,|eq:1|(1)}} | ||
ahonnét | ahonnét | ||
− | $$C=-\frac{\omega R}{6g}.$$ | + | $$C=-\frac{\omega^2 R^2}{6g}.$$ |
Így a folyadékfelszín egyenlete: | Így a folyadékfelszín egyenlete: | ||
$$y=\frac{\omega^2}{2g}\left(x^2-\frac{R^2}{3}\right).$$ | $$y=\frac{\omega^2}{2g}\left(x^2-\frac{R^2}{3}\right).$$ |
A lap jelenlegi, 2014. november 27., 15:54-kori változata
A szabad folyadékfelszín viselkedését egyenletes körmozgás esetén vizsgáljuk. A problémát alkalmas koordináta rendszer választásával visszavezetjük a szabad, nyugvó folyadékfelszín viselkedésére.
Tartalomjegyzék |
Elméleti összefoglaló
A nyugvó folyadék szabad (az edénnyel nem érintkező) felszíne mindenütt merőleges a külső erők eredőjére. Ha ugyanis a felszín valahol nem lenne merőleges az eredő erőre, akkor az utóbbi felszínnel párhuzamos összetevőjének hatására a felszín közelében áramlás jönne létre, vagyis a folyadékot nem tekinthetnénk nyugvónak.
Ha egy folyadékot tartalmazó hengeres edényt függőleges tengelye körül szögsebességgel forgatunk, akkor a folyadék felszíne felülről nézve homorú forgásfelület lesz. A folyadék az azonos tengely körül szögsebességgel forgó koordinátarendszerben nyugalomban van. Ebben a rendszerben a felszínen lévő tömegű folyadékrészre kétféle erő hat: az nagyságú, függőleges irányú nehézségi erő, valamint a forgó rendszerben fellépő tehetetlenségi erők. Esetünkben az utóbbiak közül csak az nagyságú, a forgástengelyre merőleges, és attól sugárirányban elfelé mutató centrifugális erő játszik szerepet ( a folyadékrésznek a forgástengelytől mért távolsága). A folyadékfelszín mindenhol a két erő eredőjére merőleges helyzetet vesz fel (1. ábra). A kialakuló felület egy forgási paraboloid. A kísérletben ennek a forgási paraboloidnak egy, a forgástengelyen átmenő metszetét határozzuk meg.
Kísérleti berendezés
A folyadékot két egymáshoz közeli párhuzamos síklap által alkotott (téglatest alakú) edényben helyeztük el (2. ábra). (Továbbiakban a síklapokat egymáshoz végtelen közelinek tekintjük.) A forgástengely a téglatest egyik szimmetriatengelye. A forgó edényben kialakuló folyadékfelszín vizsgálatát egy olyan koordináta rendszerben végezzük, melynek tengelye az szögsebességhez tartozó (vízszintes) folyadékfelszínnel esik egybe, tengelye pedig a függőleges forgástengely.
Az 1. ábráról leolvasható, hogy
azaz
ahonnan integrálással az
összefüggés adódik. A kifejezés egy parabola egyenlete, ahol a integrálási állandó értéke a parabola csúcspontjának ordinátája. -t abból a feltételből kaphatjuk meg, hogy az állandó folyadéktérfogat miatt a határozott integrálnak nullát kell adnia, azaz
ahonnét
Így a folyadékfelszín egyenlete:
A (1) kifejezésből az alábbi következtetések vonhatók le:
- A parabola csúcspontjának ordinátája arányos -tel, ami alapján fordulatszámmérő készíthető.
- A különböző szögsebességekhez tartozó parabolák átmennek a pontokon. [Az utóbbi állítás könnyen belátható, ha (1)-be -t helyettesítünk és -vel egyszerűsítünk.]
Mérési feladatok
A méréshez rendelkezésre álló eszközök
- A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.
1. Igazolja kísérletileg, hogy a forgó folyadék felszíne által kialakított parabola csúcspontjának süllyedése a szögsebesség négyzetével arányos!
Vegye fel a függvényt és a grafikon segítségével állapítsa meg kitevőjét!
2. Határozza meg a nehézségi gyorsulás értékét!
Rajzolja fel a függvényt, majd határozza meg a mérési pontokon át fektetett egyenes meredekségét, ami értékét adja meg. Ennek ismeretében számítsa ki a nehézségi gyorsulást!
- A folyadékedény forgási sebességét a tápegység segítségével lehet változtatni. Bekapcsolás: MAINS és DC ON , forgási sebesség beállítása a durva és finom feszültségállító gombokkal.
- A mérésnél a folyadékfelszínt az edényen levő parabolára (parabolákra) igyekezzen illeszteni. A parabolák geometriai adatai vonalzóval utólag lemérhetők.
- A forgó rendszer frekvenciáját a beállított frekvenciamérővel lehet mérni. A műszer azonban a néhány Hz-es frekvenciákat nagy hibával méri, ezért a pontosabb mérés érdekében a mellékelt stopper segítségével mérje le több (10-20) fordulat idejét, és ebből határozza meg a frekvenciát!
- A mérést a pontosabb észlelés érdekében lesötétített térben végezze, ekkor a folyadékfelszín beállítást megkönnyíti a stroboszkóp alkalmazása.