„Törésmutató meghatározása a reflexió vizsgálatával” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<wlatex> Kategória:Mechanika <!--Kategória:Elektromosságtan--> <!--Kategória:Hőtan--> <!--Kategória:Kvantummechanika--> <!--Kategória:Statis…”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
| − | [[Kategória:Mechanika]] | + | <!--[[Kategória:Mechanika]]--> |
<!--[[Kategória:Elektromosságtan]]--> | <!--[[Kategória:Elektromosságtan]]--> | ||
<!--[[Kategória:Hőtan]]--> | <!--[[Kategória:Hőtan]]--> | ||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> | <!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> | ||
<!--[[Kategória:Nanofizika]]--> | <!--[[Kategória:Nanofizika]]--> | ||
| − | + | [[Kategória:Optika]] | |
<!--[[Kategória:Szilárdtestfizika]]--> | <!--[[Kategória:Szilárdtestfizika]]--> | ||
<!--[[Kategória:Mag és részecskefizika]]--> | <!--[[Kategória:Mag és részecskefizika]]--> | ||
A lap 2016. október 19., 11:44-kori változata
Eszközök
- dióda lézer
- fényérzékelő detektor kézi multiméterrel
- polárszűrő
- különböző anyagú, sík visszaverő felületek (pl.üveg, plexi)
Mérési feladatok
1. Elevenítse fel a sík határfelületre beeső fény törésére és visszaverődésére vonatkozó elméleti ismereteit, különös tekintettel a beeső-, megtört- és visszavert nyalábok intenzitás viszonyaira a beesési szög és a beeső fény polarizációs állapotának függvényében!
2. Állítson össze egy lézerdiódából, egy sík, fényvisszaverő felületű mintából és egy fotodetektorból álló mérési elrendezést, amelyben a minta síkjára beeső, és az onnan visszavert lézernyaláb beesési és visszaverődési szögei mérhetőek!
- Becsülje meg, hogy a beállítás pontatlansága mekkora szöghibát eredményezhet!
3. A minta anyagára jellemző törésmutatót használva becsülje meg a Brewster szöget! Állítsa a fényforrást és a detektort a Brewster szöghöz, és egy megfelelően elforgatott polarizátor közbeiktatásával állítsa be azt a minimális fényintenzitást, amely a párhuzamos polarizációs síkú beesésnek felel meg.
- Figyelem! A lézer polarizált fénye miatt akkor is minimális intenzitást kapunk, ha a polarizátor a lézerfény polarizációs síkjára merőleges. Ekkor azonban már a polarizátor után, és nem csak a visszaverő felület után csökken le az intenzitás, így a beesési síkkal párhuzamos, és a lézer polarizációra merőleges polarizátor-állások jól megkülönböztethetők.
4. Mérje meg a visszavert nyaláb intenzitását a szög függvényében 
-os lépésközzel. A Brewster szög környékén 
-os lépsközt használjon, azaz határozza meg a Brewster szöget -os pontossággal.
- A mérés során fontos, hogy a teljes visszaverődő nyaláb a fénydetektor felületére jusson. Ha a nyaláb egy része nem a detektor felületére érkezik, az sokkal nagyobb hibát okoz, mint a beesési szög csekély állításából adódó szöghiba!
- A fénydetektoron mekkora feszültséget mérünk kikapcsolt lézer esetén? Ezt a háttérértéket érdemes minden mérési pontból levonni!
5. Forgassa el a polarizátort az eddigi álláshoz képest 
-al (beesési síkra merőleges polarizáció), és mérje meg a visszavert intenzitást -os lépésközzel!
6. A fenti mérések eredményei alapján határozza meg a minta törésmutatóját három módszerrel: (i) a Brewster szög mért értéke alapján. (ii) Párhuzamos polarizáció esetén a visszavert intenzitás szögfüggését illessze a megfelelő Fresnel-formulával. (iii) Merőleges polarizáció esetén a visszavert intenzitás szögfüggését illessze a megfelelő Fresnel-formulával. Az utóbbi két módszernél a törésmutatót és a beeső intenzitást használja illesztési paraméternek.
7. Ismételje meg a fenti méréseket és azok kiértékelését egy másik anyagú mintával is.
