„RLC körök mérése” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Szerkesztés alatt!”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
Szerkesztés alatt! | Szerkesztés alatt! | ||
+ | |||
+ | <wlatex> | ||
+ | __TOC__ | ||
+ | |||
+ | ''A mérés célja:'' | ||
+ | |||
+ | -megismerkedni a leggyakrabban használt frekvenciafüggő áramköri elemekkel és az ezekből felépülő szelektív áramkörökkel. | ||
+ | |||
+ | ''Ennek érdekében:'' | ||
+ | |||
+ | -áttekintjük a váltakozó áramú hálózatok reaktáns elemeinek tulajdonságait és néhány egyszerű szűrő és egy rezgőkör frekvenciafüggő viselkedését; | ||
+ | -méréseket végzünk a fent említett hálózatokon. | ||
+ | |||
+ | ==Elméleti összefoglaló== | ||
+ | |||
+ | ===Tekercs=== | ||
+ | |||
+ | A tekercsben indukálódó feszültséget az | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ u(t) = L \frac{\textrm{d} i(t)}{\textrm{d} t} \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq1"> (1) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | egyenlet írja le. Szinuszos gerjesztés [ $ i(t)=I_0 \textrm{sin}\omega t $ ] esetén | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ u(t) = L \omega I_0 \textrm{cos}\omega t, \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq2"> (2) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | ami a következő alakba is írható: | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ u(t) = L \omega I_0 \textrm{sin}( \omega t + 90^\circ ), \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq3"> (3) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | tehát a tekercsben fellépő feszültség 90°-ot siet az átfolyó áramhoz képest. A jelenség magyarázata a Lenz-törvényen alapul. | ||
+ | |||
+ | ===Kondenzátor=== | ||
+ | |||
+ | A kondenzátoron átfolyó áram időfüggését az alábbi egyenlet írja le: | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ i(t) = C \frac{\textrm{d} u(t)}{\textrm{d} t}. \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq4"> (4) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | Szinuszos gerjesztés [ $ u(t)=U_0 \textrm{sin}\omega t $ ] esetén: | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ i(t) = C \omega U_0 \textrm{cos}\omega t, \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq5"> (5) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | ami a fentiekhez hasonlóan a következő alakba írható: | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ i(t) = C \omega U_0 \textrm{sin}( \omega t + 90^\circ ), \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq6"> (6) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | azaz a kondenzátor árama 90°-ot siet a feszültségéhez képest. Magyarázata az, hogy először áram folyik, így töltések kerülnek a lemezekre, és ezek hozzák létre a feszültséget. | ||
+ | Gyakran szükséges a kondenzátor feszültségének ismerete, ami (4) alapján az alábbiak szerint számítható: | ||
+ | |||
+ | {| width = "100%" | ||
+ | |- | ||
+ | | width = "10%" | | ||
+ | | width = "80%" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ u(t) = \frac{1}{C} \int i(t)\textrm{d}t . \]</latex></div> | ||
+ | | align = "right" | <span id="eq7"> (7) </span> | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | ===Aluláteresztő szűrők=== | ||
+ | |||
+ | Írjuk fel az 1.a és 1.b ábrákon látható kapcsolások kimenő feszültségeit! (A vastag betűs mennyiségek komplex változók.) | ||
+ | |||
+ | {| cellpadding="2" style="border: 1px solid darkgray;" align="center" | ||
+ | |- border="0" | ||
+ | |- align="center" | ||
+ | | [[Fájl:LowpassA.jpg|bélyegkép|240px]] | ||
+ | | [[Fájl:LowpassB.jpg|bélyegkép|240px]] | ||
+ | |- align="center" | ||
+ | | <div class="texdisplay"><latex display >\[ \begin{array}{rcl} \mathbf{U}_{ki} & = & \mathbf{U}_{be} \frac{1/j\omega C}{R + 1/j\omega C} \\ \\ \mathbf{U}_{ki} & = & \mathbf{U}_{be} \frac{1}{1 + j\omega RC} \end{array} \]</latex></div> || <div class="texdisplay"><latex display >\[ \begin{array}{rcl} \mathbf{U}_{ki} & = & \mathbf{U}_{be} \frac{R}{R + j\omega L} \\ \\ \mathbf{U}_{ki} & = & \mathbf{U}_{be} \frac{1}{1 + j\omega L/R} \end{array} \]</latex></div> | ||
+ | |} |
A lap 2012. február 10., 14:33-kori változata
Szerkesztés alatt!
Tartalomjegyzék |
A mérés célja:
-megismerkedni a leggyakrabban használt frekvenciafüggő áramköri elemekkel és az ezekből felépülő szelektív áramkörökkel.
Ennek érdekében:
-áttekintjük a váltakozó áramú hálózatok reaktáns elemeinek tulajdonságait és néhány egyszerű szűrő és egy rezgőkör frekvenciafüggő viselkedését; -méréseket végzünk a fent említett hálózatokon.
Elméleti összefoglaló
Tekercs
A tekercsben indukálódó feszültséget az
(1) |
egyenlet írja le. Szinuszos gerjesztés [ ] esetén
(2) |
ami a következő alakba is írható:
(3) |
tehát a tekercsben fellépő feszültség 90°-ot siet az átfolyó áramhoz képest. A jelenség magyarázata a Lenz-törvényen alapul.
Kondenzátor
A kondenzátoron átfolyó áram időfüggését az alábbi egyenlet írja le:
(4) |
Szinuszos gerjesztés [ ] esetén:
(5) |
ami a fentiekhez hasonlóan a következő alakba írható:
(6) |
azaz a kondenzátor árama 90°-ot siet a feszültségéhez képest. Magyarázata az, hogy először áram folyik, így töltések kerülnek a lemezekre, és ezek hozzák létre a feszültséget. Gyakran szükséges a kondenzátor feszültségének ismerete, ami (4) alapján az alábbiak szerint számítható:
(7) |
Aluláteresztő szűrők
Írjuk fel az 1.a és 1.b ábrákon látható kapcsolások kimenő feszültségeit! (A vastag betűs mennyiségek komplex változók.)