„Fizika 2 - Villamosmérnöki alapszak” változatai közötti eltérés
(→A tantárgy részletes tematikája (heti bontásban)) |
(→A tantárgy részletes tematikája (heti bontásban)) |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
'''2. hét''' | '''2. hét''' | ||
− | :'''2. előadás | + | :'''2. előadás''' |
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
59. sor: | 59. sor: | ||
:'''4. előadás''' | :'''4. előadás''' | ||
− | :'''KÍSÉRLETEK:''' | + | :'''KÍSÉRLETEK:'''Kondenzátor feltöltése és kisütése. |
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | :: | + | ::AZ ELEKTROMOS ÁRAM ÉS AZ ELLENÁLLÁS: (jelölés:középiskolás tananyag) . Az elektromotoros erő. Az elektromos áramsűrűség és az elektromos áram. Az elektromos vezetőképesség és ellenállás. Az Ohm törvény differenciális alakban. A Joule törvény. Az RC-körök (kondenzátor feltöltése és kisütése).: |
− | *[[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] | + | *[[Media:Fiz2ellkerd3ea4.pdf |Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] |
'''4. hét''' | '''4. hét''' | ||
:'''5. előadás''' | :'''5. előadás''' | ||
+ | |||
+ | :'''KÍSÉRLETEK:'''Mágneses erővonalak kimutatása vasreszelékkel. Oersted kísérlet. Mágneses térben lévő áramjárta keretre ható erők. Párhuzamos vezetők mágneses kölcsönhatása. Faraday motor. | ||
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | ::A | + | ::A MÁGNESES ERŐTÉR: A mágneses erőtér. Töltött részecskék mozgása mágneses erőtérben. A Lorentz-erő. A mágneses térben levő áramvezetőre ható erő. Áramjárta keretre ható erők, a mágneses dipólus fogalma. Néhány megjegyzés (ismét) a mértékegységekről.: |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
:'''6. előadás''' | :'''6. előadás''' | ||
83. sor: | 81. sor: | ||
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | :: | + | ::A MÁGNESES ERŐTÉR FORRÁSA: A Biot-Savart törvény. Az Ampere törvény.: |
− | *[[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] | + | *[[Media:Fiz2ellkerd4ea5_6.pdf|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] |
'''5. hét''' | '''5. hét''' | ||
91. sor: | 89. sor: | ||
:'''7. előadás''' | :'''7. előadás''' | ||
− | :'''KÍSÉRLETEK:''' | + | :'''KÍSÉRLETEK:'''Faraday-féle törvény bemutatása, nyugalmi és mozgási indukció. Lenz törvény szemléltetése lengő gyűrűvel, fémcsőben mozgó mágnessel- Transzformátorok. Zenélő teáskanna. Elektromos jelek átvitele indukciós csatolással. |
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | :: | + | ::A FARADAY TÖRVÉNY ÉS AZ INDUKTIVITÁS: (jelölés:középiskolás tananyag) A Faraday törvény. A mágneses fluxus. A Lenz törvény. Az örvényáramok. Az önindukció. A kölcsönös indukció. Transzformátorok. Az önindukciós tekercs energiája. RL áramkörök (tekercs bekapcsolása és kikapcsolása).: |
− | + | *[[Media:Fiz2ellkerd5ea7.pdf|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | *[[Media: | + | |
'''6. hét''' | '''6. hét''' | ||
:'''8. előadás''' | :'''8. előadás''' | ||
+ | |||
+ | :'''KÍSÉRLETEK:'''Cseppfolyós nitrogén diamágnessége, cseppfolyós oxigén paramágnessége. Mágneses hiszterézis. Klasszikus Ising modell szemléltetése mágnestűk rendszerével. Ferromágneses domének bemutatása. | ||
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | :: | + | ::AZ ANYAG MÁGNESES TULAJDONSÁGAI: Az anyagok mágneses tulajdonságai. A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor. A mágneses hiszterézis.: |
:'''9. előadás''' | :'''9. előadás''' | ||
+ | |||
+ | :'''KÍSÉRLETEK:'''Állóhullámok Lecher drótpáron. Dipólus antenna sugárzása. Mikrohullámú optika. Kísérletek mikrohullámú sütővel. | ||
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | :: | + | ::ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK (Bevezetés) (jelölés:középiskolás tananyag): Az eltolási áram. A Maxwell-egyenletek rendszere. Az elektromágneses hullámok, hullámegyenlet, polarizáció.: |
− | *[[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] | + | *[[Media:Fiz2ellkerd6ea8_9.pdf|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] |
'''7. hét''' | '''7. hét''' | ||
:'''10. előadás''' | :'''10. előadás''' | ||
− | |||
− | |||
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | :: | + | ::ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK (Folytatás) (jelölés:középiskolás tananyag): Elektromágneses hullámok keltése. Elektromágneses hullámok energiája és impulzusa. |
− | *[[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] | + | *[[Media:Fiz2ellkerd7ea10.pdf|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] |
'''8. hét''' | '''8. hét''' | ||
:'''11. előadás''' | :'''11. előadás''' | ||
+ | |||
+ | :'''KÍSÉRLETEK:'''Geometriai optikai kísérletek optikai padon. | ||
:'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' | ||
− | ::A | + | ::GEOMETRIAI OPTIKA (RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS): Hullámfrontok és fénysugarak. A Huygens-elv. Fénytörés sík felületen. Látszólagos mélység. Teljes visszaverődés. Fényvezetők, üvegszálak „sugároptikája” (37B-14 feladat). Fermat-elv (37C-37 feladat). |
:'''12. előadás''' | :'''12. előadás''' | ||
− | :''' | + | :'''KÍSÉRLETEK:'''Interferencia laser fénnyel. Fresnel biprizma és Fresnel tükör. Michelson interferométer bemutatása. Newton gyűrűk. Diffrakció bemutatása optikai padon. |
− | : | + | :'''AZ ELŐADÁS ANYAGA ''' |
− | + | ::FIZIKAI OPTIKA I (AZ INTERFERENCIA): (jelölés:középiskolás tananyag) Kétréses interferencia. Többréses interferencia. Interferencia vékony rétegeken. (A Michelson-féle interferométer részletes tárgyalása kimarad) | |
+ | *[[Media:Fiz2ellkerd8ea11_12.pdf |Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]] | ||
'''9. hét''' | '''9. hét''' |
A lap 2012. február 27., 16:12-kori változata
Tárgy adatok (2011. őszi félév)
- Előadók: Orosz László, (TTK Fizika Tanszék), Barócsi Attila és Péczeli Imre (TTK Atomfizika Tanszék)
- Tantárgykód: TE11AX02
- Követelmények: 3/1/0/v
- Részletes követelményrendszer
- Kredit: 5
- Nyelv: magyar
- Félévközi számonkérések: 6 kis zh a számítási gyakorlatokon, 1 nagy zh
- Félév végi jegy: íresbeli vizsga.
- Keresztfélévre vonatkozó információk
A tantárgy célkitűzése
A Fizika tantárgy célja a mérnökképzésben kettős. Egyrészt meg kell ismertetni a hallgatóságot azokkal a fizikai törvényekkel és összefüggésekkel, amelyek a konkrét műszaki problémák megoldásának az elvi hátterét adják. Másrészt ezek a törvények (és elvek) általánosságuknál fogva maghatározzák az adott kor modern természettudományos világképét is, így ennek kialakítása ugyancsak fontos feladat a mérnökképzés folyamatában. Mindez alapvetően hozzájárul a műszaki értelmiség társadalmi hitelének és tudományos presztízsének a magalapozásához.
A Fizika 2 a "Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához" tankönyv fejezeteit követi.
A tantárgy keretében tárgyalt mechanika, a hőtan és az elektrodinamika csak az általános ismeretek közlésére szorítkozik. Itt elsősorban az axiomatikus felépítést és annak tapasztalati megalapozását kell megtanítani. A jelenségcentrikus képzést valamennyi előadásnál 15-20 perc, a tárgyhoz tartozó demonstráció segíti.
A tantárgy részletes tematikája (heti bontásban)
1. hét
- 1. előadás
- KÍSÉRLETEK:Kísérletek elektroszkóppal. Dörzsöléses elektromosság. Elektromos megosztás. Töltések elhelyezkedése szigetelőkön és vezetőkön. Csúcshatás. Van de Graaff generátor. Elektromos mező kimutatása ricinusolajban lévő grízszemekkel. Coulomb mérleg.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A COULOMB TÖRVÉNY ÉS AZ ELEKTROMOS ERŐTÉR: Elektrosztatikus erők. Vezetők és szigetelők. A Coulomb törvény. Az elektromos erőtér. Az elektromos dipólus. Folytonos töltéseloszlások által létrehozott elektromos erőterek:
2. hét
- 2. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- GAUSS TÖRVÉNYE: Az elektromos fluxus. A Gauss törvény. A Gauss törvény és az elektromos vezetők.:
- AZ ELEKTROMOS POTENCIÁL: Az elektromos potenciál. A potenciál gradiense. Ekvipotenciális felületek:
- 3. előadás
- KÍSÉRLETEK:Töltött kondenzátor energiája. Erőhatások dielektrikumokban. Leideni palack.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- KONDENZÁTOR ÉS AZ ELEKTROMOS ERŐTÉR ENERGIÁJA: A kapacitás fogalma. Kondenzátorok kapcsolása. Dielektrikumok. A kondenzátor energiája. Az elektromos erőtér energiája.:
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
3. hét
- 4. előadás
- KÍSÉRLETEK:Kondenzátor feltöltése és kisütése.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- AZ ELEKTROMOS ÁRAM ÉS AZ ELLENÁLLÁS: (jelölés:középiskolás tananyag) . Az elektromotoros erő. Az elektromos áramsűrűség és az elektromos áram. Az elektromos vezetőképesség és ellenállás. Az Ohm törvény differenciális alakban. A Joule törvény. Az RC-körök (kondenzátor feltöltése és kisütése).:
4. hét
- 5. előadás
- KÍSÉRLETEK:Mágneses erővonalak kimutatása vasreszelékkel. Oersted kísérlet. Mágneses térben lévő áramjárta keretre ható erők. Párhuzamos vezetők mágneses kölcsönhatása. Faraday motor.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A MÁGNESES ERŐTÉR: A mágneses erőtér. Töltött részecskék mozgása mágneses erőtérben. A Lorentz-erő. A mágneses térben levő áramvezetőre ható erő. Áramjárta keretre ható erők, a mágneses dipólus fogalma. Néhány megjegyzés (ismét) a mértékegységekről.:
- 6. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A MÁGNESES ERŐTÉR FORRÁSA: A Biot-Savart törvény. Az Ampere törvény.:
5. hét
- 7. előadás
- KÍSÉRLETEK:Faraday-féle törvény bemutatása, nyugalmi és mozgási indukció. Lenz törvény szemléltetése lengő gyűrűvel, fémcsőben mozgó mágnessel- Transzformátorok. Zenélő teáskanna. Elektromos jelek átvitele indukciós csatolással.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A FARADAY TÖRVÉNY ÉS AZ INDUKTIVITÁS: (jelölés:középiskolás tananyag) A Faraday törvény. A mágneses fluxus. A Lenz törvény. Az örvényáramok. Az önindukció. A kölcsönös indukció. Transzformátorok. Az önindukciós tekercs energiája. RL áramkörök (tekercs bekapcsolása és kikapcsolása).:
6. hét
- 8. előadás
- KÍSÉRLETEK:Cseppfolyós nitrogén diamágnessége, cseppfolyós oxigén paramágnessége. Mágneses hiszterézis. Klasszikus Ising modell szemléltetése mágnestűk rendszerével. Ferromágneses domének bemutatása.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- AZ ANYAG MÁGNESES TULAJDONSÁGAI: Az anyagok mágneses tulajdonságai. A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor. A mágneses hiszterézis.:
- 9. előadás
- KÍSÉRLETEK:Állóhullámok Lecher drótpáron. Dipólus antenna sugárzása. Mikrohullámú optika. Kísérletek mikrohullámú sütővel.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK (Bevezetés) (jelölés:középiskolás tananyag): Az eltolási áram. A Maxwell-egyenletek rendszere. Az elektromágneses hullámok, hullámegyenlet, polarizáció.:
7. hét
- 10. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK (Folytatás) (jelölés:középiskolás tananyag): Elektromágneses hullámok keltése. Elektromágneses hullámok energiája és impulzusa.
8. hét
- 11. előadás
- KÍSÉRLETEK:Geometriai optikai kísérletek optikai padon.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- GEOMETRIAI OPTIKA (RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS): Hullámfrontok és fénysugarak. A Huygens-elv. Fénytörés sík felületen. Látszólagos mélység. Teljes visszaverődés. Fényvezetők, üvegszálak „sugároptikája” (37B-14 feladat). Fermat-elv (37C-37 feladat).
- 12. előadás
- KÍSÉRLETEK:Interferencia laser fénnyel. Fresnel biprizma és Fresnel tükör. Michelson interferométer bemutatása. Newton gyűrűk. Diffrakció bemutatása optikai padon.
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- FIZIKAI OPTIKA I (AZ INTERFERENCIA): (jelölés:középiskolás tananyag) Kétréses interferencia. Többréses interferencia. Interferencia vékony rétegeken. (A Michelson-féle interferométer részletes tárgyalása kimarad)
9. hét
- 13. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
10. hét
- 14. előadás
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- REZGÉSEK:
- 15. előadás
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- HULLÁMMOZGÁS:
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
11. hét
- 16. előadás
- KÍSÉRLETEK:
- AZ IDEÁLIS GÁZ ÉS A KINETIKUS GÁZELMÉLET:
- HŐMENNYISÉG ÉS HŐMÉRSÉKLET:
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
12. hét
- 17. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE:
- 18. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE (
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
13. hét
- 19. előadás
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- A TERMODINAMIKA MÁSODIK FŐTÉTELE :
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
14. hét
- 20. előadás
- AZ ELŐADÁS ANYAGA
- AZ ENTRÓPIA :
- 21. előadás
- KONZULTÁCIÓS GYAKORLAT
- [[Media:|Tankönyvi fejezetek és ellenőrző kérdések]]
2. hét
- 2. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 3. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
3. hét
- 4. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
4. hét
- 5. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 6. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
5. hét
- 7. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
6. hét
- 8. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 9. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
7. hét
- 10. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
8. hét
- 11. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 12. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
9. hét
- 13. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
10. hét
- 14. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 15. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
11. hét
- 16. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
12. hét
- 17. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 18. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
13. hét
- 19. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
14. hét
- 20. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
- 21. előadás:
- KÍSÉRLETEK:
- AZ ELŐADÁS ANYAGA:
- A FARADAY
2. hét
- KÍSÉRLETEK: Cseppfolyós nitrogén diamágnessége, cseppfolyós oxigén paramágnessége. Mágneses hiszterézis. Klasszikus Ising modell szemléltetése mágnestűk rendszerével. Ferrimágneses domainek bemutatása.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 775-783 oldal):
- AZ ANYAG MÁGNESES TULAJDONSÁGAI: Az anyagok mágneses tulajdonságai. A mágneses térerősség és a mágneses indukcióvektor. A mágneses hiszterézis.
- 2. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (mágneses adattárolás)):
- KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ: A mágneses adattárolás
3. hét
- KÍSÉRLETEK: Állóhullámok Lecher drótpáron. Dipólus antenna sugárzása. Fénysebesség mérése (videó felvétel). Fénysebesség mérésének élő bemutatása (előkészítés alatt).
- 1. előadás (Hudson-Nelson 819-832 oldal):
- ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK: Az eltolási áram. A Maxwell-egyenletek rendszere. Az elektromágneses hullámok, hullámegyenlet, polarizáció.
- 2. előadás (Hudson-Nelson 833-842 oldal):
- ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK (folytatás): Elektromágneses hullámok keltése. Elektromágneses hullámok energiája és impulzusa
4. hét
- KÍSÉRLETEK: Brewster polarizátor és analizátor. Teljes visszaverődés. Kísérletek mikrohullámú sütővel. Mikrohullámú optika (beszerzése tervezett).
- 1. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (Fresnel egyenletek)):
- ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK VISSZAVERŐDÉSE (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ ) : A Fresnel egyenletek
- 2. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (E.m. hullámok visszaverődése)):
- ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK VISSZAVERŐDÉSE ( KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ ) (folytatás): Transzmisszió és reflexió merőleges beesés esetén. Teljes visszaverődés. Brewster szög.
5. hét
- KÍSÉRLETEK: Geometriai optikai kísérletek optikai padon. Interferencia laser fénnyel. Fresnel biprizma és Fresnel tükör. Michelson interferométer bemutatása. Newton gyűrűk.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 847-863 oldal és 869-898 oldal):
- GEOMETRIAI OPTIKA: Hullámfrontok és fénysugarak. A Huygens-elv. Fénytörés sík felületen. Teljes visszaverődés. Fénytörés gömbfelületen. Vékony lencsék. Optikai eszközök. Lencsehibák
- 2. előadás (Hudson-Nelson 907-924 oldal):
- FIZIKAI OPTIKA I (AZ INTERFERENCIA): Kétréses interferencia. Többréses interferencia. Interferencia vékony rétegeken. A Michelson-féle interferométer
6. hét
- KÍSÉRLETEK: Diffrakció bemutatása optikai padon. Polárszőrők. A polarizáció elforgatása. Kettős törés. Fényszóródás bemutatása. Szórt fény polarizációja. Feszültség optika.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 927-954 oldal):
- FIZIKAI OPTIKA II. (A DIFFRAKCIÓ): Elhajlás résen. Elhajlás kör alakú nyíláson. Elhajlás rácson. A röntgen-diffrakció. A Fresnel-féle diffrakció. Kör alakú nyílások és akadályok
- 2. előadás (Hudson-Nelson 959-972 oldal):
- A POLÁROS FÉNY: A polárszűrő. Polarizáció visszaverődéskor és szóráskor. A kettőstörés. A fázistoló lemezek és a cirkuláris polarizáció. Az optikai aktivitás. Interferenciaszínek és a feszültségoptika.
7. fét
- KÍSÉRLETEK: Fényelektromos jelenség. Fényspektrum analizálás különböző fényforrások esetén.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 1019-1027 oldal):
- A HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS: A feketetest sugárzásának spektruma. A feketetest sugárzás különböző értelmezései. Planck elmélet. Termikus fényforrások
- 2. előadás (Hudson-Nelson 1027-1039 oldal):
- A SUGÁRZÁS KVANTUMOS TERMÉSZETE: A fényelektromos hatás. A Compton-effektus és a párkeltés. Az elektromágneses sugárzás kettős természete.
8. hét
- KÍSÉRLETEK: Hologramok bemutatása. Optikai szál modell. Lézertípusok bemutatása. Hullámvezetők és becsatolási kísérletek.
- 1. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (Holográfia. Optikai adattárolás. Tk: 851-853 oldal)):
- KOHERENS FÉNYFORRÁSOK (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ): A lézerműködés alapjai. Lézertípusok. Holográfia. Optikai adattárolás.
- 2. előadás (KIEGÉSZÍTÉS ( Diszperzió. Hullámvezetés. Optikai szálak. Tk:876.old.)):
- AZ OPTIKAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ): A fázis és csoportsebesség. A diszperzió. A hullámvezetés mechanizmusa. Egy- és több-módusú optikai szálak. Nemlineáris jelenségek
9. hét
- KÍSÉRLETEK: Interferencia létrehozása elektronokkal.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 1045-1057 oldal):
- A RÉSZECSKÉK HULLÁMTERMÉSZETE: Az atommodellek. A korrespondencia-elv. A de Broglie-hullámok. A Davisson-Germer-kísérlet
- 2. előadás (Hudson-Nelson 1058-1071 oldal):
- A RÉSZECSKÉK HULLÁMTERMÉSZETE (folytatás): A hullámmechanika. Az alagúteffektus. A határozatlansági elv. A komplementaritási elv
10. hét
- KÍSÉRLETEK: Franck-Hertz kísérlet (az atomi energiaszintek kimutatása).
- 1. előadás (Hudson-Nelson 1075- …… oldal):
- ATOMFIZIKA: A Schrödinger-féle hullámegyenlet. A hullámfüggvény fizikai jelentése. A hidrogén-atom hullámfüggvényei.
- 2. előadás (Hudson-Nelson ……- 1089 oldal):
- ATOMFIZIKA (folyatatás): A hidrogénatom kvantumállapotai. Az elektron-spin és a finomszerkezet. A spin-pálya csatolás.
11. hét
- KÍSÉRLETEK: Kontakt potenciál. Seebeck effektus. Peltier effektus. Piezó effektus.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 1089-1094 oldal):
- ATOMFIZIKA (folyatatás): A Pauli-féle kizárási elv és az elemek periódusos rendszere. A röntgensugarak.
- 2. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (Fémek elmélete. Fermi-Dirac statisztika)):
- BEVEZETÉS A SZILÁRDTESTFIZIKÁBA (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ): Fémek szabadelektron elmélete. Fermi-Dirac statisztika.
12. hét
- KÍSÉRLETEK: Kísérletek LED-el: energia sávszélesség mérése, hőmérsékletfüggés. Kísérletek szupravezetőkkel: lebegtetés, ideális diamágnesesség kimutatása.
- 1. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (Félvezetők és szigetelők. Lézerek, erősítők, detektorok)):
- SZILÁRDTESTEK SÁVSZERKEZETE (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ )(kvalitatív leírás): Félvezetők, szigetelők. Fény kibocsátó diódák (LED). Félvezető lézerek Optikai erősítők és detektorok.
- 2. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (Szupravezetés)):
- A SZUPRAVEZETÉS (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ): Kísérleti eredmények BCS elmélet alapgondolata (kvalitatív tárgyalás). Alkalmazások
13. hét
- KÍSÉRLETEK: Demonstrációs filmek bemutatása (beszerzés alatt)
- 1. előadás (KIEGÉSZÍTÉS (Alagút effektus az elektronikában)):
- KVANTUMMECHANIKA A MODERN ELEKTRONIKÁBAN (KIEGÉSZÍTÉS A KÖNYVHÖZ): Az algút-effektus az elektronikában. STM, AFM. Spintronikai eszközök
- NMR, MRI.
- 2. előadás (1101- 1108. oldal KIEGÉSZÍTÉS (Cseppmodel):
- ATOMMAGFIZIKA: Az atommag leírása. Az atommag tömege és kötési energiája. Az atommag cseppmodellje (kiegészítés a könyvhöz).
14. hét
- KÍSÉRLETEK: Működő ködkamra bemutatása.
- 1. előadás (Hudson-Nelson 1109- 1134 oldal):
- ATOMMAGFIZIKA (folytatás): Radioaktív bomlás és felezési idő. A radioaktív bomlás fajtái. A atommag hatáskeresztmetszete. Magreakciók. Az atomenergia jelentősége (atomerőművek, Paks). A fúziós energiatermelés lehetőségei.
- 2. előadás (Hudson-Nelson 1135- 1146 oldal):
- A RÉSZECSKEFIZIKA TÖRTÉNETE ÉS JELENLEGI ÁLLÁSA: Új korszak kezdete. Színek (Colors). Ízek (Flavors). QED és QCD. Színkorlátok Gyenge folyamatok, generációk, leptonszám. Egyesítés és a jövő. Kozmikus összefüggések (Részecskefizika és kozmológia)