„Kvantumpöttyök” változatai közötti eltérés
(→Kvantum pöttyök, energia skálák) |
|||
(3 szerkesztő 104 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
<wlatex> | <wlatex> | ||
− | Korábban láttunk páldákat olyan nanoszerkezetekre, ahol az elektronok mozgása csak két illetve egy dimenzióban megengedett (GaAs/AlGaAs határfelületen létrejövő | + | Korábban láttunk páldákat olyan nanoszerkezetekre, ahol az elektronok mozgása csak két illetve egy dimenzióban megengedett (GaAs/AlGaAs határfelületen létrejövő kétdimenziós elektrongázok ill. pontkontaktusok). Ezen alacsony dimenziós szerkezetek olyan érdekes jelenségek megfigyelését teszik lehetővé, mint a [[Kvantált Hall-jelenség|kvantált Hall-effektus]] vagy a [[Transzport nanovezetékekben: Landauer-formula, vezetőképesség-kvantálás#Vezetőképesség-kvantálás kvantum-pontkontaktusban|vezetőképesség-kvantálás]]. Ebben a fejezetben egy további alacsony dimenziós nanoszerkezet-családdal fogunk foglalkozni, az ún. kvantumpöttyökkel (kvantum-dotokkal), ahol az elektronok mozgását mind a három dimenzió mentén megszorítjuk. Ezen nulla dimenziós szerkezetek egy mesterséges szigetet jelentenek az elektronok számára, amik tipikus sugara $R \approx 1\mu m - 1nm$ (lásd 1. ábra). Kvantumpöttyöket gyakran a térvezérelt tranzisztorokhoz hasonló áramkörökbe építik: két elektródát kapcsolnak a szigethez (forrás/source és nyelő/drain), amikből elektronok juthatnak a szigetre és távozhatnak onnét. Ezt egy harmadik, ún. kapu/gate elektróda egészíti ki, ami a sziget elektromos potenciájának változtatását teszi lehetővé. A továbbiakban ilyen térvezérelt geometriájú kvantumpöttyöket fogunk tárgyalni. |
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
15. sor: | 6. sor: | ||
| [[Fájl:QD_1.png|közép|300px|]] | | [[Fájl:QD_1.png|közép|300px|]] | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"|1. ábra Kvantum pötty/dot áramkörbe építve. Egy $R$ sugarú sziget, forrás/source és nyelő/drain | + | | align="center"|1. ábra. ''Kvantum pötty/dot áramkörbe építve. Egy $R$ sugarú sziget, forrás/source és nyelő/drain elektródák között (fekete) illetve egy kapu/gate elektródához csatolva (zöld).'' |
|} | |} | ||
− | + | ==Megvalósítás== | |
− | + | Kvantumpöttyöket különböző módszerekkel lehet létrehozni. Ezekre lássunk néhány példát: | |
− | + | * Egy kétdimenziós elektrongázra kapuelektródákat téve, az elektródákra adott negatív feszültséggel a kapuelektródák alól az elektronok kiszorulnak. A kapukat megfelelően elrendezve létre lehet hozni szigeteket az elektrongázból, amik kvantumpöttyként viselkednek (lásd. 2a ábra). Például az egyik kapura adott $V_G$ feszültség változtatásával a pötty potenciálja hangolható. | |
− | + | * Kvantumpöttyök készíthetőek változatos nanoszerkezetekből: szén nanocsövekből, félvezető nanopálcákból, grafénból. A 2b. ábra mutat egy példát grafén kvantumpöttyre. Plazmamarással egy szigetet vágunk ki a szén síkból, ami elvékonyított részekkel kapcsolódhat az elektródákhoz. | |
− | * Egy kétdimenziós | + | * Elektródák közé juttatott nagyobb molekula (pl. fullerén) is mutathat kvantumpötty viselkedést (lásd. 2c ábra). A molekulák kis méretéből adódóan ($R \approx 1$nm) a három elektróda elhelyezése problémás. |
− | * | + | * Kvantumpöttyként működnek kis fémes szemcsék is. Ha ezeket szigetelő rétegbe ágyazzuk, és fém elekródákat hozunk létre mellettük, a szokásos forrást, nyelőt és kapu elektródát tartalmazó geometria létrehozható (lásd. 2d ábra). |
− | * Elektródák közé juttatott nagyobb molekula (pl. fullerén) is mutathat | + | |
− | * | + | |
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
34. sor: | 23. sor: | ||
| [[Fájl:QD_Peldak_01.png|közép|270px|]] | | [[Fájl:QD_Peldak_01.png|közép|270px|]] | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"| | + | | align="center"|2a. ábra. ''2DEG-ban kapuelektródákkal létrehozott kvantumpötty. A fekete körvonalú szürke területek a kapuelektródák, a rájuk kapcsolt negatív feszültség hozza létre az elektronok csapdázó potenciálját. A zölddel jelölt elektródára adott feszültség szolgál a potenciálgödör hangolására. Elektronok a sárga tartományban vannak.''<sup>[http://books.google.hu/books/about/Electron_Transport_in_Quantum_Dots.html?id=dP_RuhA_77IC&redir_esc=y 1]</sup> |
− | | align="center"| | + | | align="center"|2b. ábra. ''Grafénből kimart szerkezet két kvantumpöttyel (QD1 és QD2).'' |
− | | align="center"| | + | | align="center"|2c. ábra. ''Molekulán alapuló kvantum pötty.''<sup>[http://www.sciencedirect.com/science/journal/03701573/345/2-3 2]</sup> |
− | | align="center"| | + | | align="center"|2d. ábra. ''Oxidba ágyazott alumínium nanoszemcsén alapuló kvantumpötty.''<sup>[http://www.sciencedirect.com/science/journal/03701573/345/2-3 2]</sup> |
|} | |} | ||
− | == | + | ==Energiaskálák== |
− | + | Kvantumpöttyre helyezett elektronok viselkedését a sziget bezáró potenciálja, az elektronok közötti taszitó kölcsönhatás, illetve a szigeten töltött átlagos idő jelentősen befolyásolja. Tekintsük át az ezekhez kapcsolódó energiaskálákat: | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
+ | * Szinttávolság (level spacing, $\Delta$): Ha a kvantumpötty mérete nem sokkal nagyobb, mint a Fermi-hullámhossz, azaz $R \sim \lambda_F$, az elektronok hullámtermészetét figyelembe kell venni. Az elektronok a sziget bezáró potenciálja által meghatározott hullámfüggvényeket tölthetik be, melyekhez a folytonos energiaspektrum helyett diszkrét energiaszintek tartoznak, ha a pötty mérete elegendően kicsi (lásd 3a. ábra). A diszkrét energiaszintek átlagos távolságát hívjuk szinttávolságanak, $\Delta$. A szinttávolság például kétdimenziós kvantumpötty esetén $\Delta \sim 1/R^2$. Tipikus értéke $R \approx 1\mu m$ esetén $\Delta \approx 10 \mu eV$. | ||
+ | * Elektrosztatikus energia (charging energy, $E_C$): Az elektronok között fellépő Coulomb-taszítás miatt energiaköltséggel jár, ha újabb és újabb elektronokat akarunk helyezni a kvantumpöttyre. Egyszerű elektrosztatikus képben (lásd 3b. ábra) ezt a többletenergiát a pötty és a környezete közötti kapacitás, $(C_\Sigma)$ határozza meg: $E_C = e^2/2C_\Sigma$ (ahol $e$ az elektrontöltés). A szigetet $R$ sugarú gömbbel közelítve $C_\Sigma \approx 4 \pi \epsilon_0 \epsilon_r R$ alapján $E_C \sim 1/R$ függést kapunk. Maradva a kétdimenziós elektrongázból kialakított pötty példájánál, egy $R \approx 1\mu m$ sugarú pötty esetében: $E_C \approx 300u$eV. | ||
+ | * Kvantum-fluktuációk energia-bizonytalansága: Mivel a kvantumpötty alagútátmeneteken keresztül csatolva van az elektródákhoz, a pöttyre helyezett elektronok véges valószínűséggel távozhatnak a pöttyről, ami a sziget eneriaszintjeinek a kiszélesedéséhez vezet. A kiszélesedés mértéke: $\delta E \approx h/ \delta t$, ahol $h$ a Plank-állandó $\delta t$ pedig az átlagos idő, amit az elektron a pöttyön tartózkodik. Az utóbbit megbecsülhetjük az alagútátmenet ellenállása ($R_T$) és kapacitása ($C$) alapján: $\delta t \approx R_T C$. Ahhoz, hogy a kvantumpötty-viselkedést a fluktuációk ne mossák el, megköveteljük, hogy $\delta E \ll E_C$ legyen. $E_C \approx e^2/2C$-t kihasználva az alagútátmenet ellenállására a következő megszorítást kapjuk: $2h/e^2 \ll R_T$. Az $R_0 = 1/G_0$ ellenálláskvantumot bevezetve, ahol $G_0 = 2 e^2/h$ a [[Transzport nanovezetékekben: Landauer-formula, vezetőképesség-kvantálás|korábban definiált vezetőképesség kvantum]], a feltételt átírhatjuk $R_0 \ll R_T$ alakra. Azaz az alagútátmenet ellenállását nagyobbra kell választani az ellenálláskvantumnál, hogy a kvantumpötty-viselkedés megfigyelhető legyen. | ||
+ | A kapott számok alapján látható, hogy egy $1 \mu m$ körüli átmérőjű kvantumpöttynél az elektrosztatikus energia lényegesen nagyobb, mint a szinttávolság. Ugyanakkor, ha a kvantumpötty méretét csökkentjük, a szinttávolság erősebb méretfüggéséből adódóan a két skála azonos nagyságúvá válhat. Ha tekintjük a legkisebb kvantumpöttyöket, egyetlen atomot vagy molekulát, ott már a szinttávolság a domináns energiaskála. Az atomok elektronszerkezetét (azaz a periódusos rendszert) elsődlegesen a mag vonzó potenciáljában kialakuló hullámfüggvényekhez tartozó diszkrét energiaszintek határozzák meg, és az elektronok közötti Coulomb-kölcsönhatás csak korrekciót ad ehhez. | ||
57. sor: | 44. sor: | ||
| [[Fájl:QD_EnergiaSkala_02.png|közép|200px|]] | | [[Fájl:QD_EnergiaSkala_02.png|közép|200px|]] | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"| | + | | align="center"|3a. ábra ''Kvantumbezártságból adódó energiaszintek.''<sup>[http://books.google.hu/books/about/Electron_Transport_in_Quantum_Dots.html?id=dP_RuhA_77IC&redir_esc=y 1]</sup> |
− | | align="center"| | + | | align="center"|3b. ábra ''Kvatumpöttyre helyezett elektron elektrosztatikus energiája.''<sup>[http://books.google.hu/books/about/Electron_Transport_in_Quantum_Dots.html?id=dP_RuhA_77IC&redir_esc=y 1]</sup> |
|} | |} | ||
+ | ==Kvantumpöttyök leírása elektrosztatikus képben== | ||
+ | Kvantumpöttybe zárt elektronok eneregiája az elektronok kinetikus energiájából, és az elektronok között fellépő elektron-elektron kölcsönhatásból adódik össze. Az elektronok közötti taszításból származó többletenergiát egyszerűen közelíhetjük elektrosztatikus képben a kvantumpötty és a környezete közötti kapacitások figyelembevételével. Az előző részben kapott becslések alapján láttuk, hogy egy átlagos méretű kvantumpötty esetén a kinetikus energiát és a bezáró potenciált együttesen jellemző szinttávolság lényegesen kisebb, mint a kapacitások alapján becsült elektrosztatikus energia, így a következőkben kizárólag az elektrosztatikus energiatagot megtartva adunk leírást a kvantumpöttyök viselékedésére. Látni fogjuk, hogy a kvantumpöttyök alapvető jelenségei (mint például a Coulomb-blokád, Coulomb-gyémánt szerkezet, egy elektron tranzisztor viselkedés ...) már ebben az egyszerű képben is megérthetőek. | ||
− | + | Az 1. ábrán látható áramkörbe épített kvantumpöttyöt elektrosztatikus képben a 4. ábrán látható módon helyettesíthetjük. A pötty területe (kék) két alagútátmeneten keresztül kapcsolődik a forrás és a nyelő oldal közé kapcsolt $V_{SD}$ feszültségforráshoz. Az alagútátmeneteket párhuzamosan kapcsolt kapacitással ($C$) és ellenállással modellezhetjük ($R$). A kapacitás fegyverzeteit az alagútátmenet által elválasztott két közeli felület adja, a tipikusan nagy ellennállás érték pedig az alagútátmeneten történő átjutást jellemzi. A kvantumpötty közelében található kapuelektródát (zöld) a sziget és az elektróda közötti kapacitással irhatjuk le ($C_G$). A kapuelektródára kapcsolt $V_G$ feszültség segítségével lehet majd a pötty betöltöttségét hangolni. | |
− | + | ||
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
70. sor: | 58. sor: | ||
| [[Fájl:QD_CoulombEnergia_02.png|közép|220px|]] | | [[Fájl:QD_CoulombEnergia_02.png|közép|220px|]] | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"|4a. ábra | + | | align="center"|4a. ábra. ''Kvantumpötty elektrosztatikus helyettestő képe'' |
− | | align="center"|4b. ábra Az elektródákat elválasztó alagútátmenetek helyettesítő képe | + | | align="center"|4b. ábra. ''Az elektródákat elválasztó alagútátmenetek helyettesítő képe'' |
|} | |} | ||
+ | |||
+ | Elektrosztatikus közelítésben a kvantumpötty energiáját a pöttyöt körbehatároló kapacitások segítségével a következőképpen irhatjuk fel: | ||
+ | $$E_C (N, V_{SD}=0, V_G = 0) = (Ne)^2/2C_{\Sigma}$$, | ||
+ | ahol $N$ a kvantumpöttyön lévő elektronok száma, $C_{\Sigma}$ pedig a pötty és a környezete közötti összkapacitás: $C_{\Sigma}=C_{S}+C_{D}+C_{G}$. | ||
+ | |||
+ | $E_C$ kifejezése alapján ha az elektronok számát növelni akarjuk eggyel, az a következő többlet energiába kerül: $\Delta E_C = E_C(N+1)-E_C(N) \approx N e^2/C_{\Sigma}$. | ||
+ | |||
+ | Véges kapufeszültség esetén vigyázni kell az energia felírásakor, hiszen az elektronok pöttyre helyezése során a kapu telepe is munkát végez, ami csökkenti a feltöltéshez szükséges energiát. Ha a pöttyre helyezett töltés $-eN$, akkor a párhuzamosan kapcsolt kapacitások miatt a kapu elektróda fegyverzetén $Q_{G}=-eN C_G/ C_{\Sigma}$ töltés lesz. A pötty energiáját a telep | ||
+ | $W_{GTelep}=\int_{felt\ddot{o}lt \acute{e}s}{I_{G \acute{a}gban} V_G dt}= -Q_G V_G$ munkavégzésével korrigálva kapjuk: $E_C= E_C(V_G=0)-W_{Gtelep}$. Mindezek alapján: | ||
+ | $$E_C (N, V_{SD}=0, V_G) = 1/2C_{\Sigma}(Ne-V_G C_G)^2 + \alpha$$, | ||
+ | ahol $\alpha$ egy $N$-től független mennyiség. A fentiek alapján a kapufeszültség hatása egy $Q_0=V_G C_G$ ún. offset-töltéssel azonos. | ||
+ | |||
+ | Az elektrosztatikus energiára kapott $E_C$ kifejezés az 5a- ábrán látható az offset-töltés függvényében különböző $N$ elektronszámok mellett. Az ábra alapján minden egyes $Q_0$ értékre könnyen meghatározható, hogy milyen elektronszám fogja minimalizálnia a kvantum pötty energiáját. A piros tengelyen a pötty alapállapotához tartozó elektronszám van feltüntetve. Az ábrán jelölt zöld pontokban a kvantum pötty alapállapota degenerált. Például a $Q_0/e=1/2$ helyen az $N=0$ és $N=1$ állapotok energiája azonos. Ezekben a speciális pontokban az egyik elektródáról egy elektron be tud ugrani a kvantumpöttyre energiaköltség nélkül és az elektron ki tud ugrani a másik elektródára. Ezen szekvenciális elektron alagutazási folyamaton keresztül áram tud folyni a kvantumpöttyön keresztül ha kis $V_{SD}$ feszültséget kapcsolunk a két elektróda közé. Az 5b. ábra mutatja a kvantumpöttyön átfolyó áramot az offset-töltéssel arányos kapufeszültség függvényében (kis $V_{SD}$ mellett). Az áram a $V_G$ paramétertér nagyrészében nulla leszámítva egymástól egyenlő távolságban található pontokat, ahol az áram csúcsszerűen megnő. Ezeket hívjuk ún. Coulomb-csúcsoknak. Véges áramot csak ezen degenerációs pontokban kapunk, közöttük az elektronok átjutása a pöttyön blokkolva van. Ezt a jelenséget hívják ún. Coulomb-blokádnak, ami a kvantumpöttyök egyik fontos tulajdonsága. A Coulomb-blokád az elektronok közötti taszító Coulomb-kölcsönhatás és az elektromos töltés kvantáltságának a következménye. A kvantumpöttyön az elektronszám jól meghatározott, és ennek következtében áram nem tud a pöttyön keresztül folyni egészen addig, amíg az offset-töltés változtatásával degenerációs pontba nem hangoljuk az elektron szigetet. (A degenerációs pontok távolsága $\Delta Q_0/e=1$). | ||
+ | |||
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
79. sor: | 81. sor: | ||
| [[Fájl:QD_CoulombEnergia_04.png|közép|350px|]] | | [[Fájl:QD_CoulombEnergia_04.png|közép|350px|]] | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"|5a. ábra | + | | align="center"|5a. ábra. ''Kvantumpötty elektrosztatikus energiája különböző elektronszámnál (N). A zöld pontokban az alapállapot degenerált, és ezzel a pöttyön az elektronszám nem jól meghatározott. Az alapállapoti elektronszámok pirossal vannak feltüntetve.'' |
− | | align="center"|5b. ábra Coulomb blokád jelensége | + | | align="center"|5b. ábra. ''Coulomb-blokád jelensége: a kvantumpöttyön keresztül csak $\Delta V_G = e/C_G$ távolságra eső kapufeszültségek mellett folyik áram, mikor a pöttyön az elektronszám nem meghatározott.'' |
|} | |} | ||
+ | |||
+ | A kapott elméleti várakozásokat vessük össze kvantumpöttyökön mért tipikus kísérleti eredményekkel. A 6. ábrán láthatóak vezetőképesség-mérések ($G=I/V_{SD}$) a kapufeszültség függvényében (kis $V_{SD}$ mellett). Alacsony hőmérsékleten éles csúcsok jelentkeznek, amiket nulla vezetőképességű tartományok határolnak el a Coulomb-blokádnak megfelelően. A 6a. ábrán a csúcsok egyenletesen helyezkednek el a $V_G$ tengely mentén az elektrosztatikus képben kapott eredményekkel összhangban. A hőmérséklet növelésével a csúcsok elmosódnak, és a köztes völgyekben az áram egyre nagyobbra nő. Ez a termikus elmosódás akkor válik jelentőssé, ha a pötty hőmérséklete összemérhetővé válik az elektrosztatikus energiaskálával: $k_B T \approx E_C$. A 6b. ábrán is egy hasonló mérés látható. A Coulomb-csúcsok itt is megjelennek, ugyanakkor a csúcsok távolsága nem egyenletes, ahogyan az egyszerű modellünkből várnánk. Ennek megértéséhez már az elektrosztatikus képen túl kell lépni, és figyelembe kell venni a pötty bezáró potenciáljában kialakuló diszkrét elektronállapotokat is. Az egyenletlen csúcstávolság egészen kis méretű kvantum pöttyök esetén jelentkezik, ahol $\Delta \approx E_C$ (lásd energiaskáláknál). | ||
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
88. sor: | 92. sor: | ||
| [[Fájl:QD CoulombBlokad 02.png|közép|300px|]] | | [[Fájl:QD CoulombBlokad 02.png|közép|300px|]] | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"|6a. ábra | + | | align="center"|6a. ábra. ''Kvantumpöttyök Coulomb-csúcsai kísérletben.''<sup>[http://prl.aps.org/abstract/PRL/v66/i23/p3048_1 3]</sup> |
− | | align="center"|6b. ábra Coulomb-csúcsok nem ekvidisztans poziciókban | + | | align="center"|6b. ábra. ''Coulomb-csúcsok nem ekvidisztans poziciókban.''<sup>[http://prl.aps.org/abstract/PRL/v77/i17/p3613_1 4]</sup> |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
|} | |} | ||
+ | ==Coulomb-energiaszintek== | ||
− | + | Állítsuk a kvantumpötty kapufeszültségét $Q_0=1/2 + N$ értékre. Ilyenkor az $N+1$-ik elektoron számára éppen energetikailag kedvező, hogy bekerüljön a pöttyre. Ezt modellezhetjük úgy, hogy egy diszkrét energianívót feltételezünk a pöttyön az elektródák Fermi-energiáival azonos energián, amire ''egyetlen'' elektron helyezhető. Az egyik elektródából elektron ugorhat erre a diszkrét energiaszintre, majd a másik elektródára kiugorva áram tud folyni a pöttyön keresztül (lásd. 7. ábra bal panel). Továbbra is $Q_0=1/2 + N$ kapufeszültség értéknél maradva a következő ($N+2$-ik) elektron pöttyre helyezéséhez további $\epsilon _ C = e^2/C_{\Sigma}$ energiára van szükség (lásd 5a. ábra), ami megadja a következő diszkrét energianívó távolságát a Fermi-energiától. Az előzőeket ismételve egy kvantumpötty energiaszerkezetét leírhatjuk egymástól $\epsilon_C$ távolságra elhelyezett diszkrét energiaszintekkel, amikre ''egy-egy'' elektront lehet ráhelyezni. Ezeket az energiaszinteket szokás Coulomb-energiaszinteknek is nevezni. Az így kialakuló létra jellegű energiaszerkezet helyzetét a forrás ($S$) és a nyelő ($D$) Fermi-energiájához képest a $V_G$ kapufeszültség segítségével lehet hangolni. A 7. ábra bal paneljéhez képest a jobb panelen növeltük a kapufeszültséget. Ezáltal az energiaszintek lejjebb tolódtak, és a kvantumpötty Coulomb-blokádba került. | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
|- | |- | ||
− | | [[Fájl: | + | | [[Fájl:QD_Coulomb_Energiaszint.png|közép|400px|]] |
|- | |- | ||
− | | align="center"| | + | | align="center"|7. ábra. ''Kvantumpötty leírása Coulomb-energiaszintekkel: A függőleges az energiatengely, a forrás $S$ és a nyelő $D$ oldalon a Fermi-szintig betöltött elektronállapotok vannak jelölve sárgával. Az alagútátmenetek (kék) között a Coulomb-energiaszintek láthatóak $\epsilon_C$ távolságokra egymástól. A bal oldali ábrán az az eset látható, mikor az $N=2$ betöltés éppen megengedetté válik, az energiaszint rezonanciája miatt áram tud folyni a kvantumpöttyön keresztül. A jobb oldali ábra egy Coulomb-blokádolt esetet mutat, ahol az alsó két Coulomb-energiaszint betöltött, de a harmadik nívó még energetikailag nem érhető el.'' |
|} | |} | ||
− | + | A 8. ábra videója szemlélteti, hogy miközben a Coulomb energiaszinteket a $V_G$ kapufeszültséggel eltoljuk, a kvantumpötty csak diszkrét tartományokban mutat véges vezetőképességet, pontosan akkor, amikor egy Coulomb energiaszint a Fermi-energiánál található. | |
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
|- | |- | ||
− | | [[Fájl: | + | | [[Fájl:QDot.ogv|bélyegkép|közép|800px|thumbtime=0:17]] |
− | + | ||
|- | |- | ||
− | | align="center"| | + | | align="center"|8. ábra. ''Coulomb csúcsok megjelenése a Coulomb-energiaszintek hangolása közben'' |
− | + | ||
|} | |} | ||
− | + | ==Coulomb-gyémántok== | |
− | + | A Coulomb-energiaszintek bevezetése segít az $S$ és $D$ oldal közé kapcsolt véges $V_{SD}$ hatásának megértésében. | |
+ | A 9. ábra bal odalán látható kísérleti eredmény egy kvantumpötty vezetőképességét mutatja $V_{SD}$ illetve $V_G$ függvényében. A szürkeárnyalatos térképen nagyobb vezetőképességhez fehérebb szín tartozik. Zérus $V_{SD}$ esetén (lásd piros pontozott vonal, illetve piros nyíllal jelölt ábrarészletek) a 6. illetve 8. ábrán már bemutatott Coulomb-csúcsokat láthatjuk diszkrét $V_G$ értékeknél. Véges $V_{SD}$ esetén (kék pontozott vonal) azonban véges szélességű $V_G$ tartományban látunk áramot, egészen addig, amíg egy Coulomb-energiaszint $S$ és $D$ kémiai potenciálja között tartózkodik (lásd kék nyíllal jelölt ábrarészletek). $V_{SD} > \epsilon_C$ esetén (zöld pontozott vonal) $S$ és $D$ kémiai potenciálja között biztosan található legalább egy Coulomb-energiaszint, így tetszőleges $V_G$-nél véges vezetőképességet mérünk (lásd zöld nyíllal jelölt ábrarészlet). Ennek megfelelően megmutatható, hogy a $V_G - V_{SD}$ síkon rombusz alakú tartományokban találhatóak azak a részek, ahol nem esik Coulomb-energiaszint az $S$ és $D$ kémiai potenciáljai közé, azaz zérus a kvantumpötty vezetőképessége. A 9. ábrán jól láthatóak a fekete rombusz alakú tartományok, piros vonal szemlélteti a szélüket. Ezeket hívjuk Coulomb-gyémántoknak (-rombuszoknak), az angol Coulomb-diamond nyomán. A rombuszokon belül jól meghatározott a kvantumpöttyön tartózkodó elektronok száma, a szomszédos rombuszok egyel nagyobb (ill. kisebb) elektronszámhoz tartoznak. | ||
− | |||
− | |||
{| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
|- | |- | ||
− | | [[Fájl: | + | | [[Fájl:QD CoulombBlokad 04.png|közép|800px|]] |
|- | |- | ||
− | | align="center"| | + | | align="center"|9. ábra. ''Coulomb-gyémánt mintázat. A kvantumpötty energiaszintjei a gyémántmintázat különböző részein.'' |
|} | |} | ||
+ | Mivel egy kvantumpötty paramétereinek hangolásával úgy lehet áramot ki és bekapcsolni, hogy közben egyetlen elektronnal változik a pöttyön tartózkodó elektronok száma, így a kvantumpöttyből kialakított térvezérelt tranzisztort egyelektron-tranzisztornak is szokták nevezni. Megfelelő elrendezésben ráadásul annyira ki lehet üríteni a kvantumpöttyöt, hogy ténylegesen egyetlen vezetésben résztvevő elektron tartózkodjon rajta. | ||
− | + | Összefoglalva a fentieket, a kvantumpöttyök viselkedését egy leegyszerűsített model keretében tárgyaltuk, ami a kvantumpöttyön az elektronok között fellépő Coulomb-taszítást vette figyelembe, ezt is egyszerű elektrosztatikus közelítésen keresztül a pötty és a környezetében található elektródák közötti kapacitások figyelembe vételével. Már ebben az egyszerű elektrosztatikis képben a kvantumpöttyök alapvető elektromos vezetési tulajdonságai, úgy mint a Coulomb-blokád jelensége vagy a Coulomb-gyémánt mintázatok megérthetőek. | |
− | + | ==Hivatkozások== | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ===Fent hivatkozott szakcikkek=== | |
+ | [1] [http://books.google.hu/books/about/Electron_Transport_in_Quantum_Dots.html?id=dP_RuhA_77IC&redir_esc=y Jonathan P Bird: ''Electron transport in quantum dots'', Kluwer Academic Publishers (2003)] | ||
− | + | [2] [http://www.sciencedirect.com/science/journal/03701573/345/2-3 Jan von Delft and D. C. Ralph: ''Spectroscopy of Discrete Energy Levels in Ultrasmall Metallic Grains'', '''Physics Reports 345''', p61 (2001)] | |
− | + | [3] [http://prl.aps.org/abstract/PRL/v66/i23/p3048_1 Y. Meir et al., ''Transport through a strongly interacting electron system: Theory of periodic conductance oscillations'', '''Phys. Rev. Lett. 66''', 3048 (1991)] | |
− | + | ||
− | + | [4] [http://prl.aps.org/abstract/PRL/v77/i17/p3613_1 S. Tarucha et al., ''Shell Filling and Spin Effects in a Few Electron Quantum Dot'', '''Phys. Rev. Lett. 77''', 3613 (1996)] | |
− | + | ===Ajánlott könyvek és összefoglaló cikkek=== | |
+ | *[http://books.google.hu/books/about/Electronic_Transport_in_Mesoscopic_Syste.html?id=28BC-ofEhvUC&redir_esc=y S. Datta: ''Electronic Transport in Mesoscopic Systems'', Cambridge University Press (1997)] | ||
+ | *[http://books.google.hu/books/about/Semiconductor_Nanostructures.html?id=qD6623gfAZgC&redir_esc=y Thomas Ihn: ''Semiconducting nanosctructures'', OUP Oxford (2010)] | ||
+ | *[http://books.google.hu/books?id=YNr4OcCExUcC&printsec=frontcover&dq=Nazarov+quantum+transport&hl=hu&sa=X&ei=2SzZUfGCMYna4ASDq4DQBQ&ved=0CDIQ6AEwAA Yuli V. Nazarov, Yaroslav M. Blanter: ''Quantum Transport: Introduction to Nanoscience'', Cambridge University Press (2009)] | ||
+ | ===Ajánlott kurzusok=== | ||
+ | *[[Új kísérletek a nanofizikában|''Új kísérletek a nanofizikában'', Halbritter András és Csonka Szabolcs, BME Fizika Tanszék]] | ||
+ | *[[Transzport komplex nanoszerkezetekben|''Transzport komplex nanoszerkezetekben'', Halbritter András, Csonka Szabolcs, Csontos Miklós, Makk Péter, BME Fizika Tanszék]] | ||
+ | *[[Alkalmazott szilárdtestfizika|''Alkalmazott szilárdtestfizika'', Mihály György, BME Fizika Tanszék]] | ||
+ | *[[Fizika 3 - Villamosmérnöki mesterszak|''Fizika 3'', Mihály György, BME Fizika Tanszék (mérnök hallgatóknak)]] | ||
+ | *[http://www.phy.bme.hu/~zarand/mezoszkopia.html ''Mezoszkopikus rendszerek fizikája'', Zaránd Gergely, BME Elméleti Fizika Tanszék] | ||
+ | *''Mezoszkopikus rendszerek fizikája'', Cserti József, ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék | ||
</wlatex> | </wlatex> | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− |
A lap jelenlegi, 2013. szeptember 17., 16:21-kori változata
Korábban láttunk páldákat olyan nanoszerkezetekre, ahol az elektronok mozgása csak két illetve egy dimenzióban megengedett (GaAs/AlGaAs határfelületen létrejövő kétdimenziós elektrongázok ill. pontkontaktusok). Ezen alacsony dimenziós szerkezetek olyan érdekes jelenségek megfigyelését teszik lehetővé, mint a kvantált Hall-effektus vagy a vezetőképesség-kvantálás. Ebben a fejezetben egy további alacsony dimenziós nanoszerkezet-családdal fogunk foglalkozni, az ún. kvantumpöttyökkel (kvantum-dotokkal), ahol az elektronok mozgását mind a három dimenzió mentén megszorítjuk. Ezen nulla dimenziós szerkezetek egy mesterséges szigetet jelentenek az elektronok számára, amik tipikus sugara (lásd 1. ábra). Kvantumpöttyöket gyakran a térvezérelt tranzisztorokhoz hasonló áramkörökbe építik: két elektródát kapcsolnak a szigethez (forrás/source és nyelő/drain), amikből elektronok juthatnak a szigetre és távozhatnak onnét. Ezt egy harmadik, ún. kapu/gate elektróda egészíti ki, ami a sziget elektromos potenciájának változtatását teszi lehetővé. A továbbiakban ilyen térvezérelt geometriájú kvantumpöttyöket fogunk tárgyalni.
1. ábra. Kvantum pötty/dot áramkörbe építve. Egy sugarú sziget, forrás/source és nyelő/drain elektródák között (fekete) illetve egy kapu/gate elektródához csatolva (zöld). |
Megvalósítás
Kvantumpöttyöket különböző módszerekkel lehet létrehozni. Ezekre lássunk néhány példát:
- Egy kétdimenziós elektrongázra kapuelektródákat téve, az elektródákra adott negatív feszültséggel a kapuelektródák alól az elektronok kiszorulnak. A kapukat megfelelően elrendezve létre lehet hozni szigeteket az elektrongázból, amik kvantumpöttyként viselkednek (lásd. 2a ábra). Például az egyik kapura adott feszültség változtatásával a pötty potenciálja hangolható.
- Kvantumpöttyök készíthetőek változatos nanoszerkezetekből: szén nanocsövekből, félvezető nanopálcákból, grafénból. A 2b. ábra mutat egy példát grafén kvantumpöttyre. Plazmamarással egy szigetet vágunk ki a szén síkból, ami elvékonyított részekkel kapcsolódhat az elektródákhoz.
- Elektródák közé juttatott nagyobb molekula (pl. fullerén) is mutathat kvantumpötty viselkedést (lásd. 2c ábra). A molekulák kis méretéből adódóan (nm) a három elektróda elhelyezése problémás.
- Kvantumpöttyként működnek kis fémes szemcsék is. Ha ezeket szigetelő rétegbe ágyazzuk, és fém elekródákat hozunk létre mellettük, a szokásos forrást, nyelőt és kapu elektródát tartalmazó geometria létrehozható (lásd. 2d ábra).
2a. ábra. 2DEG-ban kapuelektródákkal létrehozott kvantumpötty. A fekete körvonalú szürke területek a kapuelektródák, a rájuk kapcsolt negatív feszültség hozza létre az elektronok csapdázó potenciálját. A zölddel jelölt elektródára adott feszültség szolgál a potenciálgödör hangolására. Elektronok a sárga tartományban vannak.1 | 2b. ábra. Grafénből kimart szerkezet két kvantumpöttyel (QD1 és QD2). | 2c. ábra. Molekulán alapuló kvantum pötty.2 | 2d. ábra. Oxidba ágyazott alumínium nanoszemcsén alapuló kvantumpötty.2 |
Energiaskálák
Kvantumpöttyre helyezett elektronok viselkedését a sziget bezáró potenciálja, az elektronok közötti taszitó kölcsönhatás, illetve a szigeten töltött átlagos idő jelentősen befolyásolja. Tekintsük át az ezekhez kapcsolódó energiaskálákat:
- Szinttávolság (level spacing, ): Ha a kvantumpötty mérete nem sokkal nagyobb, mint a Fermi-hullámhossz, azaz , az elektronok hullámtermészetét figyelembe kell venni. Az elektronok a sziget bezáró potenciálja által meghatározott hullámfüggvényeket tölthetik be, melyekhez a folytonos energiaspektrum helyett diszkrét energiaszintek tartoznak, ha a pötty mérete elegendően kicsi (lásd 3a. ábra). A diszkrét energiaszintek átlagos távolságát hívjuk szinttávolságanak, . A szinttávolság például kétdimenziós kvantumpötty esetén . Tipikus értéke esetén .
- Elektrosztatikus energia (charging energy, ): Az elektronok között fellépő Coulomb-taszítás miatt energiaköltséggel jár, ha újabb és újabb elektronokat akarunk helyezni a kvantumpöttyre. Egyszerű elektrosztatikus képben (lásd 3b. ábra) ezt a többletenergiát a pötty és a környezete közötti kapacitás, határozza meg: (ahol az elektrontöltés). A szigetet sugarú gömbbel közelítve alapján függést kapunk. Maradva a kétdimenziós elektrongázból kialakított pötty példájánál, egy sugarú pötty esetében: eV.
- Kvantum-fluktuációk energia-bizonytalansága: Mivel a kvantumpötty alagútátmeneteken keresztül csatolva van az elektródákhoz, a pöttyre helyezett elektronok véges valószínűséggel távozhatnak a pöttyről, ami a sziget eneriaszintjeinek a kiszélesedéséhez vezet. A kiszélesedés mértéke: , ahol a Plank-állandó pedig az átlagos idő, amit az elektron a pöttyön tartózkodik. Az utóbbit megbecsülhetjük az alagútátmenet ellenállása () és kapacitása () alapján: . Ahhoz, hogy a kvantumpötty-viselkedést a fluktuációk ne mossák el, megköveteljük, hogy legyen. -t kihasználva az alagútátmenet ellenállására a következő megszorítást kapjuk: . Az ellenálláskvantumot bevezetve, ahol a korábban definiált vezetőképesség kvantum, a feltételt átírhatjuk alakra. Azaz az alagútátmenet ellenállását nagyobbra kell választani az ellenálláskvantumnál, hogy a kvantumpötty-viselkedés megfigyelhető legyen.
A kapott számok alapján látható, hogy egy körüli átmérőjű kvantumpöttynél az elektrosztatikus energia lényegesen nagyobb, mint a szinttávolság. Ugyanakkor, ha a kvantumpötty méretét csökkentjük, a szinttávolság erősebb méretfüggéséből adódóan a két skála azonos nagyságúvá válhat. Ha tekintjük a legkisebb kvantumpöttyöket, egyetlen atomot vagy molekulát, ott már a szinttávolság a domináns energiaskála. Az atomok elektronszerkezetét (azaz a periódusos rendszert) elsődlegesen a mag vonzó potenciáljában kialakuló hullámfüggvényekhez tartozó diszkrét energiaszintek határozzák meg, és az elektronok közötti Coulomb-kölcsönhatás csak korrekciót ad ehhez.
3a. ábra Kvantumbezártságból adódó energiaszintek.1 | 3b. ábra Kvatumpöttyre helyezett elektron elektrosztatikus energiája.1 |
Kvantumpöttyök leírása elektrosztatikus képben
Kvantumpöttybe zárt elektronok eneregiája az elektronok kinetikus energiájából, és az elektronok között fellépő elektron-elektron kölcsönhatásból adódik össze. Az elektronok közötti taszításból származó többletenergiát egyszerűen közelíhetjük elektrosztatikus képben a kvantumpötty és a környezete közötti kapacitások figyelembevételével. Az előző részben kapott becslések alapján láttuk, hogy egy átlagos méretű kvantumpötty esetén a kinetikus energiát és a bezáró potenciált együttesen jellemző szinttávolság lényegesen kisebb, mint a kapacitások alapján becsült elektrosztatikus energia, így a következőkben kizárólag az elektrosztatikus energiatagot megtartva adunk leírást a kvantumpöttyök viselékedésére. Látni fogjuk, hogy a kvantumpöttyök alapvető jelenségei (mint például a Coulomb-blokád, Coulomb-gyémánt szerkezet, egy elektron tranzisztor viselkedés ...) már ebben az egyszerű képben is megérthetőek.
Az 1. ábrán látható áramkörbe épített kvantumpöttyöt elektrosztatikus képben a 4. ábrán látható módon helyettesíthetjük. A pötty területe (kék) két alagútátmeneten keresztül kapcsolődik a forrás és a nyelő oldal közé kapcsolt feszültségforráshoz. Az alagútátmeneteket párhuzamosan kapcsolt kapacitással () és ellenállással modellezhetjük (). A kapacitás fegyverzeteit az alagútátmenet által elválasztott két közeli felület adja, a tipikusan nagy ellennállás érték pedig az alagútátmeneten történő átjutást jellemzi. A kvantumpötty közelében található kapuelektródát (zöld) a sziget és az elektróda közötti kapacitással irhatjuk le (). A kapuelektródára kapcsolt feszültség segítségével lehet majd a pötty betöltöttségét hangolni.
4a. ábra. Kvantumpötty elektrosztatikus helyettestő képe | 4b. ábra. Az elektródákat elválasztó alagútátmenetek helyettesítő képe |
Elektrosztatikus közelítésben a kvantumpötty energiáját a pöttyöt körbehatároló kapacitások segítségével a következőképpen irhatjuk fel:
,ahol a kvantumpöttyön lévő elektronok száma, pedig a pötty és a környezete közötti összkapacitás: .
kifejezése alapján ha az elektronok számát növelni akarjuk eggyel, az a következő többlet energiába kerül: .
Véges kapufeszültség esetén vigyázni kell az energia felírásakor, hiszen az elektronok pöttyre helyezése során a kapu telepe is munkát végez, ami csökkenti a feltöltéshez szükséges energiát. Ha a pöttyre helyezett töltés , akkor a párhuzamosan kapcsolt kapacitások miatt a kapu elektróda fegyverzetén töltés lesz. A pötty energiáját a telep munkavégzésével korrigálva kapjuk: . Mindezek alapján:
,ahol egy -től független mennyiség. A fentiek alapján a kapufeszültség hatása egy ún. offset-töltéssel azonos.
Az elektrosztatikus energiára kapott kifejezés az 5a- ábrán látható az offset-töltés függvényében különböző elektronszámok mellett. Az ábra alapján minden egyes értékre könnyen meghatározható, hogy milyen elektronszám fogja minimalizálnia a kvantum pötty energiáját. A piros tengelyen a pötty alapállapotához tartozó elektronszám van feltüntetve. Az ábrán jelölt zöld pontokban a kvantum pötty alapállapota degenerált. Például a helyen az és állapotok energiája azonos. Ezekben a speciális pontokban az egyik elektródáról egy elektron be tud ugrani a kvantumpöttyre energiaköltség nélkül és az elektron ki tud ugrani a másik elektródára. Ezen szekvenciális elektron alagutazási folyamaton keresztül áram tud folyni a kvantumpöttyön keresztül ha kis feszültséget kapcsolunk a két elektróda közé. Az 5b. ábra mutatja a kvantumpöttyön átfolyó áramot az offset-töltéssel arányos kapufeszültség függvényében (kis mellett). Az áram a paramétertér nagyrészében nulla leszámítva egymástól egyenlő távolságban található pontokat, ahol az áram csúcsszerűen megnő. Ezeket hívjuk ún. Coulomb-csúcsoknak. Véges áramot csak ezen degenerációs pontokban kapunk, közöttük az elektronok átjutása a pöttyön blokkolva van. Ezt a jelenséget hívják ún. Coulomb-blokádnak, ami a kvantumpöttyök egyik fontos tulajdonsága. A Coulomb-blokád az elektronok közötti taszító Coulomb-kölcsönhatás és az elektromos töltés kvantáltságának a következménye. A kvantumpöttyön az elektronszám jól meghatározott, és ennek következtében áram nem tud a pöttyön keresztül folyni egészen addig, amíg az offset-töltés változtatásával degenerációs pontba nem hangoljuk az elektron szigetet. (A degenerációs pontok távolsága ).
5a. ábra. Kvantumpötty elektrosztatikus energiája különböző elektronszámnál (N). A zöld pontokban az alapállapot degenerált, és ezzel a pöttyön az elektronszám nem jól meghatározott. Az alapállapoti elektronszámok pirossal vannak feltüntetve. | 5b. ábra. Coulomb-blokád jelensége: a kvantumpöttyön keresztül csak távolságra eső kapufeszültségek mellett folyik áram, mikor a pöttyön az elektronszám nem meghatározott. |
A kapott elméleti várakozásokat vessük össze kvantumpöttyökön mért tipikus kísérleti eredményekkel. A 6. ábrán láthatóak vezetőképesség-mérések () a kapufeszültség függvényében (kis mellett). Alacsony hőmérsékleten éles csúcsok jelentkeznek, amiket nulla vezetőképességű tartományok határolnak el a Coulomb-blokádnak megfelelően. A 6a. ábrán a csúcsok egyenletesen helyezkednek el a tengely mentén az elektrosztatikus képben kapott eredményekkel összhangban. A hőmérséklet növelésével a csúcsok elmosódnak, és a köztes völgyekben az áram egyre nagyobbra nő. Ez a termikus elmosódás akkor válik jelentőssé, ha a pötty hőmérséklete összemérhetővé válik az elektrosztatikus energiaskálával: . A 6b. ábrán is egy hasonló mérés látható. A Coulomb-csúcsok itt is megjelennek, ugyanakkor a csúcsok távolsága nem egyenletes, ahogyan az egyszerű modellünkből várnánk. Ennek megértéséhez már az elektrosztatikus képen túl kell lépni, és figyelembe kell venni a pötty bezáró potenciáljában kialakuló diszkrét elektronállapotokat is. Az egyenletlen csúcstávolság egészen kis méretű kvantum pöttyök esetén jelentkezik, ahol (lásd energiaskáláknál).
6a. ábra. Kvantumpöttyök Coulomb-csúcsai kísérletben.3 | 6b. ábra. Coulomb-csúcsok nem ekvidisztans poziciókban.4 |
Coulomb-energiaszintek
Állítsuk a kvantumpötty kapufeszültségét értékre. Ilyenkor az -ik elektoron számára éppen energetikailag kedvező, hogy bekerüljön a pöttyre. Ezt modellezhetjük úgy, hogy egy diszkrét energianívót feltételezünk a pöttyön az elektródák Fermi-energiáival azonos energián, amire egyetlen elektron helyezhető. Az egyik elektródából elektron ugorhat erre a diszkrét energiaszintre, majd a másik elektródára kiugorva áram tud folyni a pöttyön keresztül (lásd. 7. ábra bal panel). Továbbra is kapufeszültség értéknél maradva a következő (-ik) elektron pöttyre helyezéséhez további energiára van szükség (lásd 5a. ábra), ami megadja a következő diszkrét energianívó távolságát a Fermi-energiától. Az előzőeket ismételve egy kvantumpötty energiaszerkezetét leírhatjuk egymástól távolságra elhelyezett diszkrét energiaszintekkel, amikre egy-egy elektront lehet ráhelyezni. Ezeket az energiaszinteket szokás Coulomb-energiaszinteknek is nevezni. Az így kialakuló létra jellegű energiaszerkezet helyzetét a forrás () és a nyelő () Fermi-energiájához képest a kapufeszültség segítségével lehet hangolni. A 7. ábra bal paneljéhez képest a jobb panelen növeltük a kapufeszültséget. Ezáltal az energiaszintek lejjebb tolódtak, és a kvantumpötty Coulomb-blokádba került.
7. ábra. Kvantumpötty leírása Coulomb-energiaszintekkel: A függőleges az energiatengely, a forrás és a nyelő oldalon a Fermi-szintig betöltött elektronállapotok vannak jelölve sárgával. Az alagútátmenetek (kék) között a Coulomb-energiaszintek láthatóak távolságokra egymástól. A bal oldali ábrán az az eset látható, mikor az betöltés éppen megengedetté válik, az energiaszint rezonanciája miatt áram tud folyni a kvantumpöttyön keresztül. A jobb oldali ábra egy Coulomb-blokádolt esetet mutat, ahol az alsó két Coulomb-energiaszint betöltött, de a harmadik nívó még energetikailag nem érhető el. |
A 8. ábra videója szemlélteti, hogy miközben a Coulomb energiaszinteket a kapufeszültséggel eltoljuk, a kvantumpötty csak diszkrét tartományokban mutat véges vezetőképességet, pontosan akkor, amikor egy Coulomb energiaszint a Fermi-energiánál található.
8. ábra. Coulomb csúcsok megjelenése a Coulomb-energiaszintek hangolása közben |
Coulomb-gyémántok
A Coulomb-energiaszintek bevezetése segít az és oldal közé kapcsolt véges hatásának megértésében. A 9. ábra bal odalán látható kísérleti eredmény egy kvantumpötty vezetőképességét mutatja illetve függvényében. A szürkeárnyalatos térképen nagyobb vezetőképességhez fehérebb szín tartozik. Zérus esetén (lásd piros pontozott vonal, illetve piros nyíllal jelölt ábrarészletek) a 6. illetve 8. ábrán már bemutatott Coulomb-csúcsokat láthatjuk diszkrét értékeknél. Véges esetén (kék pontozott vonal) azonban véges szélességű tartományban látunk áramot, egészen addig, amíg egy Coulomb-energiaszint és kémiai potenciálja között tartózkodik (lásd kék nyíllal jelölt ábrarészletek). esetén (zöld pontozott vonal) és kémiai potenciálja között biztosan található legalább egy Coulomb-energiaszint, így tetszőleges -nél véges vezetőképességet mérünk (lásd zöld nyíllal jelölt ábrarészlet). Ennek megfelelően megmutatható, hogy a síkon rombusz alakú tartományokban találhatóak azak a részek, ahol nem esik Coulomb-energiaszint az és kémiai potenciáljai közé, azaz zérus a kvantumpötty vezetőképessége. A 9. ábrán jól láthatóak a fekete rombusz alakú tartományok, piros vonal szemlélteti a szélüket. Ezeket hívjuk Coulomb-gyémántoknak (-rombuszoknak), az angol Coulomb-diamond nyomán. A rombuszokon belül jól meghatározott a kvantumpöttyön tartózkodó elektronok száma, a szomszédos rombuszok egyel nagyobb (ill. kisebb) elektronszámhoz tartoznak.
9. ábra. Coulomb-gyémánt mintázat. A kvantumpötty energiaszintjei a gyémántmintázat különböző részein. |
Mivel egy kvantumpötty paramétereinek hangolásával úgy lehet áramot ki és bekapcsolni, hogy közben egyetlen elektronnal változik a pöttyön tartózkodó elektronok száma, így a kvantumpöttyből kialakított térvezérelt tranzisztort egyelektron-tranzisztornak is szokták nevezni. Megfelelő elrendezésben ráadásul annyira ki lehet üríteni a kvantumpöttyöt, hogy ténylegesen egyetlen vezetésben résztvevő elektron tartózkodjon rajta.
Összefoglalva a fentieket, a kvantumpöttyök viselkedését egy leegyszerűsített model keretében tárgyaltuk, ami a kvantumpöttyön az elektronok között fellépő Coulomb-taszítást vette figyelembe, ezt is egyszerű elektrosztatikus közelítésen keresztül a pötty és a környezetében található elektródák közötti kapacitások figyelembe vételével. Már ebben az egyszerű elektrosztatikis képben a kvantumpöttyök alapvető elektromos vezetési tulajdonságai, úgy mint a Coulomb-blokád jelensége vagy a Coulomb-gyémánt mintázatok megérthetőek.
Hivatkozások
Fent hivatkozott szakcikkek
[1] Jonathan P Bird: Electron transport in quantum dots, Kluwer Academic Publishers (2003)
Ajánlott könyvek és összefoglaló cikkek
- S. Datta: Electronic Transport in Mesoscopic Systems, Cambridge University Press (1997)
- Thomas Ihn: Semiconducting nanosctructures, OUP Oxford (2010)
- Yuli V. Nazarov, Yaroslav M. Blanter: Quantum Transport: Introduction to Nanoscience, Cambridge University Press (2009)
Ajánlott kurzusok
- Új kísérletek a nanofizikában, Halbritter András és Csonka Szabolcs, BME Fizika Tanszék
- Transzport komplex nanoszerkezetekben, Halbritter András, Csonka Szabolcs, Csontos Miklós, Makk Péter, BME Fizika Tanszék
- Alkalmazott szilárdtestfizika, Mihály György, BME Fizika Tanszék
- Fizika 3, Mihály György, BME Fizika Tanszék (mérnök hallgatóknak)
- Mezoszkopikus rendszerek fizikája, Zaránd Gergely, BME Elméleti Fizika Tanszék
- Mezoszkopikus rendszerek fizikája, Cserti József, ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék