„Thermoelectric phenomena” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „__TOC__ <wlatex> A Landauer-formula tárgyalásakor láttuk, hogy egy elektródából …”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 
__TOC__
 
__TOC__
 
<wlatex>
 
<wlatex>
−
A [[Transzport nanovezetékekben: Landauer-formula, vezetőképesség-kvantálás|Landauer-formula]] tárgyalásakor láttuk, hogy egy elektródából egy egycsatornás nanovezetékbe folyó áram az elektróda Fermi-függvényének energia szerinti integrálja szerint származtatható:
+
Dealing with the [[Electron transport in nanowires: Landauer formula, conductance quantization|Landauer formula]], we learned that the current flowing from one electrode into the single-channel nanowire is derived from the integration of the Fermi function of the given electrode with respect to the energy:
 +
 
 
$$\frac{2}{L} \sum (-e) \cdot v_k \cdot f(\varepsilon_k) =  -\frac{2}{h}\int e\cdot f(\varepsilon)\,\mathrm{d} \varepsilon \rightarrow I.$$
 
$$\frac{2}{L} \sum (-e) \cdot v_k \cdot f(\varepsilon_k) =  -\frac{2}{h}\int e\cdot f(\varepsilon)\,\mathrm{d} \varepsilon \rightarrow I.$$
−
Ha egy $\mathcal{T}$ transzmissziós valószínűségű szórócentrumot tartalmazó egycsatornás nanovezeték elektródái közé $V$ feszültséget kapcsolunk, a nanovezetékben
+
 
−
$$I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T}\cdot [f_1(\varepsilon)-f_2(\varepsilon)]\mathrm{d}\varepsilon$$ áram folyik, mely alapján $G=(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}$ vezetőképességet kapunk. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha elektródáknak nem csak a kémiai potenciálja tér el, hanem a hőmérsékletük is különböző lehet (1. ábra).  
+
If we apply $V$ bias across the electrodes of a single-channel nanowire containing a scattering centre with transmission probability $\mathcal{T}$, the current flowing through the nanowire is
 +
$$I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T}\cdot [f_1(\varepsilon)-f_2(\varepsilon)]\mathrm{d}\varepsilon,$$
 +
therefore, the conductance is $G=(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}$. In the following, we examine what happens if not only the chemical potentials of the electrodes differ but they are also at different temperatures (figure 1.).
 +
 
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
|-
 
|-
 
| align="center"|[[Fájl:Termoelectric1.png|közép|200px]]
 
| align="center"|[[Fájl:Termoelectric1.png|közép|200px]]
 
|-
 
|-
−
| align="center"|1. ábra. ''Különböző kémiai potenciálú és hőmérsékletű elektródák közötti $\mathcal{T}$ átmeneti valószínűségű szórócentrummal rendelkező egycsatornás nanovezeték elektromos és hőtranszport tulajdonságaira vagyunk kíváncsiak.''
+
| align="center"|Figure 1. ''We are interested in the thermal conduction properties of a single-channel nanowire with a scattering centre with transmission probability $\mathcal{T}$ between two electrodes with different chemical potentials and at different temperatures.''
 
|}
 
|}
−
Az elektromos áram továbbra is a fenti képlettel számítható figyelembe véve, hogy az elektródák Fermi-függvényeiben nem csak a kémiai potenciál, hanem a hőmérséklet is eltérő:
+
The electric current is calculated with the same equation above, but we need to take into account that the Fermi functions differ not only in the chemical potential but also in the temperature:
 
$$I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon.$$
 
$$I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon.$$
−
A termodinamikából ismert $dQ=dE-\mu dN$ összefüggés alapján hasonlóan származtatható az elektródából a nanovezetékbe folyó $I_Q$ hőáram is:
+
Similarly to the relation $dQ=dE-\mu dN$ known from thermodynamics, we can derive thermal current $I_Q$ flowing from one electrode into the nanowire:
 
$$\frac{2}{L} \sum (\varepsilon_k-\mu) \cdot v_k \cdot f(\varepsilon_k) =  \frac{2}{h}\int (\varepsilon-\mu) \cdot f(\varepsilon)\,\mathrm{d} \varepsilon \rightarrow I_Q,$$
 
$$\frac{2}{L} \sum (\varepsilon_k-\mu) \cdot v_k \cdot f(\varepsilon_k) =  \frac{2}{h}\int (\varepsilon-\mu) \cdot f(\varepsilon)\,\mathrm{d} \varepsilon \rightarrow I_Q,$$
−
illetve ennek megfelelően a két elektróda között folyó hőáram $\mathcal{T}$ transzmissziós valószínűség esetén:   
+
therefore, the thermal current flowing from one electrode to the other given a transmission probability $\mathcal{T}$:   
 
$$I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu_1)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon.$$
 
$$I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu_1)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon.$$
−
Itt fontos megjegyezni, hogy ha az első elektródából/elektródába folyó hőáramot számítjuk, akkor a fenti képletben $(\varepsilon-\mu_1)$ szerepel. Ugyanígy számíthatnánk a 2. elektródából/elektródába folyó hőáramot, ekkor az energia szerinti integrálban $(\varepsilon-\mu_2)$ szorzófaktor szerepelne. Mivel ez a két számolás ugyanakkora hőáramot kell hogy adjon, így a kétféle számolás szükségszerűen ugyanarra az eredményre vezet.  
+
It is important to note here that in the equation above $(\varepsilon-\mu_1)$ is the multiplication factor because we calculated the thermal current flowing from/to electrode 1. If we were to calculate the thermal current flowing from/to electrode 2, we would have to change the multiplication factor to $(\varepsilon-\mu_2)$. As the two calculations have to give the same thermal current, the two calculations certainly lead to the same result.
  
−
A fentiek alapján az elektromos vezetőképesség számolását (Landauer-formula) kiegészítve kiszámolhatjuk az 1. ábrán látható rendszer hővezetőképsségét, illettve Seebeck- és Peltier-együtthatóját is.   
+
Based on this, in addition to the calculation of the electric conductance (Landauer formula) we can also determine the heat conductance, as well as the Seebeck and Peltier coefficients of the system.   
 
</wlatex>
 
</wlatex>
−
==Termofeszültség számolása (Seebeck-effektus)==
+
==Seebeck effect==
 
<wlatex>
 
<wlatex>
−
Számoljuk ki az 1. ábrán szereplő rendszerre az elektromos áramot a két elektróda eltérő hőmérséklete esetén! Ehhez hívjuk segítségül [[a szilárdtestfizika alapjai]] tárgyban már megismert Sommerfeld-sorfejtést, melynek segítségével egy tetszőleges energiafüggő mennyiség Fermi-fügvénnyel vett szorzatának integrálja közelíthető:
+
Let us calculate the electric current flowing through the system depicted in figure 1. if the temperatures of the two electrodes are different! For this, we apply the Sommerfeld expansion learned in the [[a szilárdtestfizika alapjai|Basics of solid-state physics]] course, which approximates the integral of the multiplication of an arbitrary energy dependent function and the Fermi function:
 
$$\int_{-\infty}^\infty H(\varepsilon)\cdot f(\varepsilon,\mu,T)\,\mathrm{d}\varepsilon = \int_{-\infty}^\mu H(\varepsilon)\,\mathrm{d}\varepsilon + \frac{\pi^2}{6}(kT)^2 H^\prime(\mu) + \mathrm{O} \left(\frac{kT}{\mu}\right)^4.$$
 
$$\int_{-\infty}^\infty H(\varepsilon)\cdot f(\varepsilon,\mu,T)\,\mathrm{d}\varepsilon = \int_{-\infty}^\mu H(\varepsilon)\,\mathrm{d}\varepsilon + \frac{\pi^2}{6}(kT)^2 H^\prime(\mu) + \mathrm{O} \left(\frac{kT}{\mu}\right)^4.$$
−
Ezen Sommerfeld-sorfejtés alapját az képezi, hogy az $f(\varepsilon,\mu,T)$ függvényt $f(\varepsilon,\mu,T=0)+\Delta f$ alakban közelítjük, ahol a $\Delta f=f(\varepsilon,\mu,T)-f(\varepsilon,\mu,T=0)$ függvényt a 2. ábra szemlélteti. A Sommerfeld-sorfejtés első tagja a zérus hőmérsékletű Fermi-függvénnyel, azaz $\varepsilon=\mu$-nél zérussá váló lépcsőfügvénnyel vett integrál. A második tag  $(\int H(\varepsilon)\Delta f)$ energiafüggetlen $H$ esetén értelemszerűen zérust ad (lásd 2. ábra), így ezen integrál első rendben $H'(\mu)$-vel arányos. A 2. ábra alpján a $(kT)^2$ függés is indokolható.     
+
The Sommerfeld expansion relies on the approximation of the Fermi function as $f(\varepsilon,\mu,T) \approx f(\varepsilon,\mu,T=0)+\Delta f$ where $\Delta f=f(\varepsilon,\mu,T)-f(\varepsilon,\mu,T=0)$ is illustrated in figure 2. The first term of the Sommerfeld expansion is the integration with the Fermi function evaluated at zero temperature which is a stepfunction that becomes zero at  $\varepsilon=\mu$. The second term $(\int H(\varepsilon)\Delta f)$ in case of an energy independent $H$ logically gives zero (see figure 2.), therefore the integral is proportional to $H'(\mu)$. According to figure 2 even the $(kT)^2$ dependence is understandable.     
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
|-
 
|-
 
| align="center"|[[Fájl:Termoelektromos2.png|közép|200px]]
 
| align="center"|[[Fájl:Termoelektromos2.png|közép|200px]]
 
|-
 
|-
−
| align="center"|2. ábra. ''A Sommerfeld-sorfejtés szemléltetése. A $\Delta f$ függvényen látható negatív és pozitív csúcs alatti (egyenlő) terület $kT$ nagyságrendbe esik, így $\int H(\varepsilon)\Delta f\mathrm{d}\varepsilon \sim kT\cdot H(\mu+kT/2) - kT\cdot H(\mu-kT/2)\approx (kT)^2\cdot H'(\mu)$.''
+
| align="center"|Figure 2. ''Illustration of the Sommerfeld expansion. The (equal) areas below the positive and negative peaks seen in function $\Delta f$ are on the order of $kT$, so $\int H(\varepsilon)\Delta f\mathrm{d}\varepsilon \sim kT\cdot H(\mu+kT/2) - kT\cdot H(\mu-kT/2)\approx (kT)^2\cdot H'(\mu)$.''
 
|}
 
|}
  
−
A Sommerfeld-sorfejtés alapján:  
+
According to the Sommerfeld expansion:
 
$$I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2 e}{h} \cdot \int_{\mu_2}^{\mu_1} \mathcal{T}(\varepsilon)\,\mathrm{d}\varepsilon +\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_1)^2 \mathcal{T}^\prime(\mu_1)-\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_2)^2 \mathcal{T}^\prime(\mu_2).$$
 
$$I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2 e}{h} \cdot \int_{\mu_2}^{\mu_1} \mathcal{T}(\varepsilon)\,\mathrm{d}\varepsilon +\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_1)^2 \mathcal{T}^\prime(\mu_1)-\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_2)^2 \mathcal{T}^\prime(\mu_2).$$
−
Ha $\mathcal{T}$ energiafüggését csak lineáris rendben tekintjük, $\mathcal{T}^\prime(\mu_2)=\mathcal{T}^\prime(\mu_1)$, így
+
If we only consider linear energy-dependence of $\mathcal{T}$, then $\mathcal{T}^\prime(\mu_2)=\mathcal{T}^\prime(\mu_1)$ and:
 
$$I\approx \frac{2 e}{h} \cdot eV \cdot\bar{\mathcal{T}}(\varepsilon)+\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot\Delta T\cdot T \cdot\mathcal{T}^\prime(\mu),$$
 
$$I\approx \frac{2 e}{h} \cdot eV \cdot\bar{\mathcal{T}}(\varepsilon)+\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot\Delta T\cdot T \cdot\mathcal{T}^\prime(\mu),$$
−
ahol $\Delta T=T_1-T_2$, $\ \ T=(T_1+T_2)/2$, $\ \ \mu=(\mu_1+\mu_2)/2$,$\ \ \bar{\mathcal{T}}$ pedig a transzmissziós valószínűség átlaga $\mu_1$ és $\mu_2$ között. Tegyük fel, hogy csak egy végtelen belső ellenállású feszültségmérőt kapcsolunk a két elektróda közé. Ekkor a nanovezetéken értelemszerűen zérus áram folyik. Ha a két elektróda hőmérséklete megegyezik, akkor a Landauer-formulává egyszerűsödő fenti képlet szerint zérus áramnál zérus feszültséget mérünk. Ha viszont a két elektróda hőmérséklete eltér, akkor zérus áram mellett 
+
where $\Delta T=T_1-T_2$, $\ \ T=(T_1+T_2)/2$, $\ \ \mu=(\mu_1+\mu_2)/2$, and $\bar{\mathcal{T}}$ is the average transmission probability in the range between $\mu_1$ and $\mu_2$. Suppose that we connect a voltmeter with an internal resistance of infinity between the two electrodes. Consequently, the current flowing through the nanowire is zero. If the temperatures of the electrodes are equal, the equation above is simplified to the Landauer formula which implies that at zero current zero voltage is measured. On the other hand, if the temperature of the electrodes differ then for zero current
 
$$V \big|_{I=0}=\underbrace{-\frac{\pi^2 k^2 T}{3e}\cdot \frac{1}{\mathcal{T}}\frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon )}{\partial \varepsilon} \bigg|_{\mu}}_{S} \cdot \Delta T$$
 
$$V \big|_{I=0}=\underbrace{-\frac{\pi^2 k^2 T}{3e}\cdot \frac{1}{\mathcal{T}}\frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon )}{\partial \varepsilon} \bigg|_{\mu}}_{S} \cdot \Delta T$$
−
termofeszültség jelentkezik, ahol $S$ a nanovezeték Seebeck-együtthatója. Látszik, hogy nagy termofeszültséget erősen energifaüggő transzmisszió esetén kapunk. Ezt szemléletesen is megérthetjük a 3. ábra segítségével. Először tételezzük fel, hogy a két elektróda kémiai potenciálja még megegyezik. Ekkor a közös kémiai potenciál fölött a melegebb oldalon több betöltött elektronállapot található, így onnan elektronok indulnak el a hidegebb oldal felé. A közös kémiai potenciál alatt viszont a hidegebb oldalon található több betöltött, míg a melegebb oldalon több betöltetlen állapot, így itt a melegebb elektróda felé indulnak meg elektronok. Ha a transzmisszió energiafüggetlen, akkor a kémiai potenciál fölötti és alatti energiáknál elinduló ellentétes előjelű áramkomponensek kiegyenlítik egymást, így összességében nem történik töltésátrendeződés. Ha viszont a transzmisszió erősen energiafüggő, akkor ezen két áramkomponens eltér, és így töltések rendeződnek át az egyik elektródáról a másikra. Ennek köszönhetően felépül egy véges (termo)feszültség a két elektróda között, melynél a nanovezetéken folyó áram zérussá válik.  
+
voltage appears, where $S$ is the Seebeck coefficient of the nanowire. It is clear from this expression that large voltages are measured for strongly energy-dependent transmission. To understand this phenomenon let us look at figure 3! First, suppose that the chemical potentials of the electrodes are equal. This means that on the warmer side there are more occupied states above the common chemical potential, thus electrons start to go towards the colder side. However, below the common chemical potential more occupied states are to be found on the colder side, i.e. the electrons start to go in the direction of the warmer electrode. If the transmission is energy independent, the opposite sign current components above and below the common chemical potential are equal, so there is no charge transport. However, if the transmission strongly depends on the energy, the two current components differ significantly, which activates a charge transport between the two sides. The charge transport leads to a finite voltage between the two electrodes in which the current flowing through the nanowire becomes zero.
 +
   
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
|-
 
|-
 
| align="center"|[[Fájl:Termoelektromos3.png|közép|100px]]
 
| align="center"|[[Fájl:Termoelektromos3.png|közép|100px]]
 
|-
 
|-
−
| align="center"|3. ábra. ''Seebeck-effektus fizikai alapjának szemléltetése.''
+
| align="center"|Figure 3. ''Illustration of the physical background of the Seebeck effect.''
 
|}
 
|}
  
 
</wlatex>
 
</wlatex>
  
−
==Hővezetőképesség, Wiedemann-Franz törvény==
+
==Heat conductance, Wiedemann-Franz law==
 
<wlatex>
 
<wlatex>
−
Következő lépésként számoljuk ki a két elektróda között folyó hőáramot zérus feszültségkülönbség ($\mu_1=\mu_2=\mu$) és véges hőmérsékletkülönbség $T_1\neq T_2$ esetén. A hőáramra korábban felírt képletre egyszerűen alkalmazható a Sommerfeld-sorfejtés, hiszen a nulladrendű tag a megegyező kémiai potenciálok miatt kiesik:   
+
As the next step, let us calculate the thermal current between two electrodes for zero potential-difference ($\mu_1=\mu_2=\mu$) and finite temperature-difference $T_1\neq T_2$ esetén. One can easily apply the Sommerfeld expansion on the equation for the thermal current, as the zeroth order term cancels due to the equal chemical potentials:   
 
$$I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_1)^2\cdot\left[\mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\right]'_\mu -\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_2)^2\cdot \left[\mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\right]'_\mu =\frac{2}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot\Delta T\cdot T \cdot \mathcal{T}(\mu).$$
 
$$I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_1)^2\cdot\left[\mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\right]'_\mu -\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_2)^2\cdot \left[\mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\right]'_\mu =\frac{2}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot\Delta T\cdot T \cdot \mathcal{T}(\mu).$$
−
A hővezetőképességet $$G_Q=I_Q/ \Delta T$$
+
We can define the thermal conductance as: $$G_Q=I_Q/ \Delta T$$
−
képlettel definiálva
+
which leads to:
−
$$G_Q=\frac{2}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot T \cdot \mathcal{T}(\mu)$$
+
$$G_Q=\frac{2}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot T \cdot \mathcal{T}(\mu).$$
−
adódik. Ezt összehasonlítva a Landauer-formulából adódó $G=(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}$ elektromos vezetőképsséggel
+
Comparing this to the electrical conductance $G=(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}$ obtained from the Landauer formula:
 
$$\frac{G_Q}{G}=\mathcal{L}\cdot T;\ \ \ \mathcal{L}=\frac{\pi^2k^2}{3e^2}=2.44\times 10^{-8}\,\mathrm{W\,\Omega\,K^{-2}}$$,
 
$$\frac{G_Q}{G}=\mathcal{L}\cdot T;\ \ \ \mathcal{L}=\frac{\pi^2k^2}{3e^2}=2.44\times 10^{-8}\,\mathrm{W\,\Omega\,K^{-2}}$$,
−
ahol $\mathcal{L}$ a csupán természeti állandókat tartalmazó, ún. Lorentz-szám. Azaz látjuk, hogy az elektromos vezetőképesség arányos az elektronok által közvetített hővezetőképességgel, ezt nevezzük Wiedemann-Franz törvénynek. Fontos azonban megjegyezni, hogy hővezetést a fononok is megvalósíthatnak, amit a fentiekben nem vettünk figyelembe.
+
where $\mathcal{L}$ is the so-called Lorenz number. This relation shows that the electrical conductance is proportional to the thermal conductance, which is referred to as the Wiedemann-Franz law. However, it is important to note that thermal conduction may be caused by phonons, which we did not take into account in our calculations.
 
</wlatex>
 
</wlatex>
  
−
==Peltier-effektus==
+
==Peltier effect==
 
<wlatex>
 
<wlatex>
−
Végezetül vizsgáljuk meg az inverz Seebeck-effektust, azaz a Peltier effektust, melynél a nanovezetéken keresztül folyatott elektromos áram hatására hőáram indul el zérus hőmérsékletkülönbségnél ($T_1=T_2=T$). Az utóbbi azért fontos, mert véges hőmérsékletkülönbségnél a Peltier-effektusból adódó hőáram mellett a hővezetésből adódó hőáram is megjelenik. A hőáramot ismét a fentiekben megismert formula Sommerfeld-sorfejtésével számoljuk:
+
Finally, let us examine the process opposite to the Seebeck effect which is called the Peltier effect. In this process at zero temperature-difference ($T_1=T_2=T$), a finite thermal current starts to flow due to an electric current flowing through the nanowire. It is important to emphasise that the temperature-difference is zero because if it was finite, beside the thermal current from the Peltier effect another thermal current contribution would arise due to heat conduction. One can calculate the thermal current utilizing again the Sommerfeld expansion:
 
$$I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu_1)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2}{h} \cdot \underbrace{\int_{\mu_2}^{\mu_1} \mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\,\mathrm{d}\varepsilon}_{\sim (eV)^2} +\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT)^2\left[\overbrace{\underbrace{\left(\mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\right)^\prime |_{\mu_1}}_{\mathcal{T}(\mu_1)}- \underbrace{\left(\mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\right)^\prime|_{\mu_2}}_{\mathcal{T}^\prime (\mu_2)(\mu_2-\mu_1)+\mathcal{T}(\mu_2)}}^{2\mathcal{T}^\prime (\mu)\cdot eV}\right].$$
 
$$I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu_1)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2}{h} \cdot \underbrace{\int_{\mu_2}^{\mu_1} \mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\,\mathrm{d}\varepsilon}_{\sim (eV)^2} +\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT)^2\left[\overbrace{\underbrace{\left(\mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\right)^\prime |_{\mu_1}}_{\mathcal{T}(\mu_1)}- \underbrace{\left(\mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\right)^\prime|_{\mu_2}}_{\mathcal{T}^\prime (\mu_2)(\mu_2-\mu_1)+\mathcal{T}(\mu_2)}}^{2\mathcal{T}^\prime (\mu)\cdot eV}\right].$$
−
A Sommerfeld-sorfejtés első tagja a feszültségben másodrendű járulékot ad, így ezt elhanyaguljuk. A fennmaradó tagok további átrendezésével
+
The first term in the Sommerfeld expansion gives a second-order contribution in the voltage, thus one can neglect it. If we reorder the remaining terms, the result for the thermal current:
−
$$I_Q\approx \frac{2e}{h}\frac{\pi^2 k^2 T^2}{3}\cdot \frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon)}{\partial \varepsilon}\bigg|_\mu \cdot V$$
+
$$I_Q\approx \frac{2e}{h}\frac{\pi^2 k^2 T^2}{3}\cdot \frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon)}{\partial \varepsilon}\bigg|_\mu \cdot V.$$
−
adódik. A Peltier-együtthatót a hőáram és az $I= -(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}\cdot V$ elektromos áram hányadosaként definiáljuk:
+
The Peltier coefficient is defined as the ratio of the thermal current and the electric current $I= -(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}\cdot V$:
 
$$\frac{I_Q}{I}\bigg|_{T_1=T_2}\approx -\frac{\pi^2 k^2 T^2}{3e}\cdot \frac{1}{\mathcal{T}}\frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon)}{\partial \varepsilon}\bigg|_\mu =\Pi=T\cdot S.$$
 
$$\frac{I_Q}{I}\bigg|_{T_1=T_2}\approx -\frac{\pi^2 k^2 T^2}{3e}\cdot \frac{1}{\mathcal{T}}\frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon)}{\partial \varepsilon}\bigg|_\mu =\Pi=T\cdot S.$$
−
Ezt az eredményt a Seebeck-együtthatóval összehasonlítva $\Pi=T\cdot S$ adódik, amit Kelvin-féle összefüggésnek nevezünk.
+
Comparing this result with the Seebeck coefficient we get: $\Pi=T\cdot S$ which is referred to as the Kelvin relation.
 
</wlatex>
 
</wlatex>

A lap jelenlegi, 2019. május 17., 17:20-kori változata

Tartalomjegyzék


Dealing with the Landauer formula, we learned that the current flowing from one electrode into the single-channel nanowire is derived from the integration of the Fermi function of the given electrode with respect to the energy:

\[\frac{2}{L} \sum (-e) \cdot v_k \cdot f(\varepsilon_k) = -\frac{2}{h}\int e\cdot f(\varepsilon)\,\mathrm{d} \varepsilon \rightarrow I.\]

If we apply \setbox0\hbox{$V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% bias across the electrodes of a single-channel nanowire containing a scattering centre with transmission probability \setbox0\hbox{$\mathcal{T}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, the current flowing through the nanowire is

\[I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T}\cdot [f_1(\varepsilon)-f_2(\varepsilon)]\mathrm{d}\varepsilon,\]

therefore, the conductance is \setbox0\hbox{$G=(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. In the following, we examine what happens if not only the chemical potentials of the electrodes differ but they are also at different temperatures (figure 1.).

Termoelectric1.png
Figure 1. We are interested in the thermal conduction properties of a single-channel nanowire with a scattering centre with transmission probability \setbox0\hbox{$\mathcal{T}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% between two electrodes with different chemical potentials and at different temperatures.

The electric current is calculated with the same equation above, but we need to take into account that the Fermi functions differ not only in the chemical potential but also in the temperature:

\[I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon.\]

Similarly to the relation \setbox0\hbox{$dQ=dE-\mu dN$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% known from thermodynamics, we can derive thermal current \setbox0\hbox{$I_Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% flowing from one electrode into the nanowire:

\[\frac{2}{L} \sum (\varepsilon_k-\mu) \cdot v_k \cdot f(\varepsilon_k) = \frac{2}{h}\int (\varepsilon-\mu) \cdot f(\varepsilon)\,\mathrm{d} \varepsilon \rightarrow I_Q,\]

therefore, the thermal current flowing from one electrode to the other given a transmission probability \setbox0\hbox{$\mathcal{T}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%:

\[I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu_1)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon.\]

It is important to note here that in the equation above \setbox0\hbox{$(\varepsilon-\mu_1)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% is the multiplication factor because we calculated the thermal current flowing from/to electrode 1. If we were to calculate the thermal current flowing from/to electrode 2, we would have to change the multiplication factor to \setbox0\hbox{$(\varepsilon-\mu_2)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. As the two calculations have to give the same thermal current, the two calculations certainly lead to the same result.

Based on this, in addition to the calculation of the electric conductance (Landauer formula) we can also determine the heat conductance, as well as the Seebeck and Peltier coefficients of the system.

Seebeck effect


Let us calculate the electric current flowing through the system depicted in figure 1. if the temperatures of the two electrodes are different! For this, we apply the Sommerfeld expansion learned in the Basics of solid-state physics course, which approximates the integral of the multiplication of an arbitrary energy dependent function and the Fermi function:

\[\int_{-\infty}^\infty H(\varepsilon)\cdot f(\varepsilon,\mu,T)\,\mathrm{d}\varepsilon = \int_{-\infty}^\mu H(\varepsilon)\,\mathrm{d}\varepsilon + \frac{\pi^2}{6}(kT)^2 H^\prime(\mu) + \mathrm{O} \left(\frac{kT}{\mu}\right)^4.\]

The Sommerfeld expansion relies on the approximation of the Fermi function as \setbox0\hbox{$f(\varepsilon,\mu,T) \approx f(\varepsilon,\mu,T=0)+\Delta f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% where \setbox0\hbox{$\Delta f=f(\varepsilon,\mu,T)-f(\varepsilon,\mu,T=0)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% is illustrated in figure 2. The first term of the Sommerfeld expansion is the integration with the Fermi function evaluated at zero temperature which is a stepfunction that becomes zero at \setbox0\hbox{$\varepsilon=\mu$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. The second term \setbox0\hbox{$(\int H(\varepsilon)\Delta f)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% in case of an energy independent \setbox0\hbox{$H$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% logically gives zero (see figure 2.), therefore the integral is proportional to \setbox0\hbox{$H'(\mu)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. According to figure 2 even the \setbox0\hbox{$(kT)^2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% dependence is understandable.

Termoelektromos2.png
Figure 2. Illustration of the Sommerfeld expansion. The (equal) areas below the positive and negative peaks seen in function \setbox0\hbox{$\Delta f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% are on the order of \setbox0\hbox{$kT$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, so \setbox0\hbox{$\int H(\varepsilon)\Delta f\mathrm{d}\varepsilon \sim kT\cdot H(\mu+kT/2) - kT\cdot H(\mu-kT/2)\approx (kT)^2\cdot H'(\mu)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.

According to the Sommerfeld expansion:

\[I=\frac{2 e}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2 e}{h} \cdot \int_{\mu_2}^{\mu_1} \mathcal{T}(\varepsilon)\,\mathrm{d}\varepsilon +\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_1)^2 \mathcal{T}^\prime(\mu_1)-\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_2)^2 \mathcal{T}^\prime(\mu_2).\]

If we only consider linear energy-dependence of \setbox0\hbox{$\mathcal{T}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, then \setbox0\hbox{$\mathcal{T}^\prime(\mu_2)=\mathcal{T}^\prime(\mu_1)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% and:

\[I\approx \frac{2 e}{h} \cdot eV \cdot\bar{\mathcal{T}}(\varepsilon)+\frac{2 e}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot\Delta T\cdot T \cdot\mathcal{T}^\prime(\mu),\]

where \setbox0\hbox{$\Delta T=T_1-T_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$\ \ T=(T_1+T_2)/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$\ \ \mu=(\mu_1+\mu_2)/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, and \setbox0\hbox{$\bar{\mathcal{T}}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% is the average transmission probability in the range between \setbox0\hbox{$\mu_1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% and \setbox0\hbox{$\mu_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Suppose that we connect a voltmeter with an internal resistance of infinity between the two electrodes. Consequently, the current flowing through the nanowire is zero. If the temperatures of the electrodes are equal, the equation above is simplified to the Landauer formula which implies that at zero current zero voltage is measured. On the other hand, if the temperature of the electrodes differ then for zero current

\[V \big|_{I=0}=\underbrace{-\frac{\pi^2 k^2 T}{3e}\cdot \frac{1}{\mathcal{T}}\frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon )}{\partial \varepsilon} \bigg|_{\mu}}_{S} \cdot \Delta T\]

voltage appears, where \setbox0\hbox{$S$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% is the Seebeck coefficient of the nanowire. It is clear from this expression that large voltages are measured for strongly energy-dependent transmission. To understand this phenomenon let us look at figure 3! First, suppose that the chemical potentials of the electrodes are equal. This means that on the warmer side there are more occupied states above the common chemical potential, thus electrons start to go towards the colder side. However, below the common chemical potential more occupied states are to be found on the colder side, i.e. the electrons start to go in the direction of the warmer electrode. If the transmission is energy independent, the opposite sign current components above and below the common chemical potential are equal, so there is no charge transport. However, if the transmission strongly depends on the energy, the two current components differ significantly, which activates a charge transport between the two sides. The charge transport leads to a finite voltage between the two electrodes in which the current flowing through the nanowire becomes zero.

Termoelektromos3.png
Figure 3. Illustration of the physical background of the Seebeck effect.


Heat conductance, Wiedemann-Franz law


As the next step, let us calculate the thermal current between two electrodes for zero potential-difference (\setbox0\hbox{$\mu_1=\mu_2=\mu$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) and finite temperature-difference \setbox0\hbox{$T_1\neq T_2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% esetén. One can easily apply the Sommerfeld expansion on the equation for the thermal current, as the zeroth order term cancels due to the equal chemical potentials:

\[I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu,T_1)-f_2(\varepsilon,\mu,T_2)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_1)^2\cdot\left[\mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\right]'_\mu -\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT_2)^2\cdot \left[\mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu)\right]'_\mu =\frac{2}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot\Delta T\cdot T \cdot \mathcal{T}(\mu).\]
We can define the thermal conductance as:
\[G_Q=I_Q/ \Delta T\]

which leads to:

\[G_Q=\frac{2}{h}\frac{\pi^2 k^2}{3}\cdot T \cdot \mathcal{T}(\mu).\]

Comparing this to the electrical conductance \setbox0\hbox{$G=(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% obtained from the Landauer formula:

\[\frac{G_Q}{G}=\mathcal{L}\cdot T;\ \ \ \mathcal{L}=\frac{\pi^2k^2}{3e^2}=2.44\times 10^{-8}\,\mathrm{W\,\Omega\,K^{-2}}\]
,

where \setbox0\hbox{$\mathcal{L}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% is the so-called Lorenz number. This relation shows that the electrical conductance is proportional to the thermal conductance, which is referred to as the Wiedemann-Franz law. However, it is important to note that thermal conduction may be caused by phonons, which we did not take into account in our calculations.

Peltier effect


Finally, let us examine the process opposite to the Seebeck effect which is called the Peltier effect. In this process at zero temperature-difference (\setbox0\hbox{$T_1=T_2=T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%), a finite thermal current starts to flow due to an electric current flowing through the nanowire. It is important to emphasise that the temperature-difference is zero because if it was finite, beside the thermal current from the Peltier effect another thermal current contribution would arise due to heat conduction. One can calculate the thermal current utilizing again the Sommerfeld expansion:

\[I_Q=\frac{2}{h} \cdot \int \mathcal{T(\varepsilon)}\cdot (\varepsilon-\mu_1)\cdot \left[f_1(\varepsilon,\mu_1,T)-f_2(\varepsilon,\mu_2,T)\right]\mathrm{d}\varepsilon\approx\frac{2}{h} \cdot \underbrace{\int_{\mu_2}^{\mu_1} \mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\,\mathrm{d}\varepsilon}_{\sim (eV)^2} +\frac{2}{h}\frac{\pi^2}{6}(kT)^2\left[\overbrace{\underbrace{\left(\mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\right)^\prime |_{\mu_1}}_{\mathcal{T}(\mu_1)}- \underbrace{\left(\mathcal{T}(\varepsilon)(\varepsilon-\mu_1)\right)^\prime|_{\mu_2}}_{\mathcal{T}^\prime (\mu_2)(\mu_2-\mu_1)+\mathcal{T}(\mu_2)}}^{2\mathcal{T}^\prime (\mu)\cdot eV}\right].\]

The first term in the Sommerfeld expansion gives a second-order contribution in the voltage, thus one can neglect it. If we reorder the remaining terms, the result for the thermal current:

\[I_Q\approx \frac{2e}{h}\frac{\pi^2 k^2 T^2}{3}\cdot \frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon)}{\partial \varepsilon}\bigg|_\mu \cdot V.\]

The Peltier coefficient is defined as the ratio of the thermal current and the electric current \setbox0\hbox{$I= -(2e^2/h)\cdot\mathcal{T}\cdot V$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%:

\[\frac{I_Q}{I}\bigg|_{T_1=T_2}\approx -\frac{\pi^2 k^2 T^2}{3e}\cdot \frac{1}{\mathcal{T}}\frac{\partial \mathcal{T}(\varepsilon)}{\partial \varepsilon}\bigg|_\mu =\Pi=T\cdot S.\]

Comparing this result with the Seebeck coefficient we get: \setbox0\hbox{$\Pi=T\cdot S$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% which is referred to as the Kelvin relation.

A lap eredeti címe: „https://fizipedia.bme.hu/index.php?title=Thermoelectric_phenomena&oldid=24983”