„Mérési jegyzőkönyv” változatai közötti eltérés
(→Tartalmi felépítés) |
|||
| (2 szerkesztő 11 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Kategória:Laborgyakorlat]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 2.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 3.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 4.]] | ||
| + | [[Kategória:Szerkesztő:Csontos]] | ||
| + | [[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | ||
| + | |||
==A mérési jegyzőkönyv célja== | ==A mérési jegyzőkönyv célja== | ||
| − | Egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához hasonlóan a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, | + | Egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához hasonlóan a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, ún. mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A laboratóriumi gyakorlatok deklarált célja a kísérleti kutatómunkával való megismerkedés mellett az azok eredményeit bemutató, tudományos igényű beszámolók (TDK-dolgozat, diplomamunka, PhD-disszertáció, tudományos cikkek) összeállítására való felkészülés is, ezért a mérési jegyzőkönyveknek az alábbiakban ismertetett, a tudományos publikációkkal szemben támasztott általános szerkesztési-, formai- és stílusbeli követelményeknek kell megfelelniük. |
==A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése== | ==A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése== | ||
| − | Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció | + | Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció – esetünkben a mérési jegyzőkönyv – célja nem a munkafolyamat napló jellegű dokumentálása, hanem az alkalmazott módszerek és az elért új eredmények közérthető bemutatása, valamint azoknak a kutatási területen elért korábbi eredmények kontextusában való elhelyezése – esetünkben a rendelkezésre álló irodalmi adatokkal való összevetése. |
Ennek szellemében a tudományos beszámoló stílusát pontosan fogalmazott, tárgyilagos, lehetőség szerint személytelen mondatszerkesztés jellemzi. Kerülni kell a többszörösen összetett mondatok használatát. Törekedni kell a dokumentum vizuális átláthatóságára is: egy-egy számszerű mennyiség vagy egyszerűbb képlet még "elférhet" a szövegtörzsben, összetett matematikai kifejezéseket azonban mindig külön sorba kell tördelni. Alapvető követelmény az egységes jelölésrendszer. | Ennek szellemében a tudományos beszámoló stílusát pontosan fogalmazott, tárgyilagos, lehetőség szerint személytelen mondatszerkesztés jellemzi. Kerülni kell a többszörösen összetett mondatok használatát. Törekedni kell a dokumentum vizuális átláthatóságára is: egy-egy számszerű mennyiség vagy egyszerűbb képlet még "elférhet" a szövegtörzsben, összetett matematikai kifejezéseket azonban mindig külön sorba kell tördelni. Alapvető követelmény az egységes jelölésrendszer. | ||
| 12. sor: | 20. sor: | ||
# Átgondoljuk, hogy melyek azok főbb eredmények, amiket a beszámolóban hangsúlyozni szeretnénk. | # Átgondoljuk, hogy melyek azok főbb eredmények, amiket a beszámolóban hangsúlyozni szeretnénk. | ||
| − | # | + | # Összegyűjtjük azokat az adatokat, ábrákat, grafikonokat, stb., amelyeket fel kívánunk használni az állításaink alátámasztására. |
| − | # | + | # Összeállítjuk a beszámoló fő gondolatmenetének fontosabb állomásait, ezek adják a szöveg gerincét. |
| − | # Professzionális kivitelben elkészítjük a | + | # Professzionális kivitelben elkészítjük a beszámolóba kerülő végleges ábrákat és eldöntjük, hogy milyen sorrendben, mely szövegrészekhez fognak kapcsolódni. |
# Megírjuk a szöveg egyes részeit. Érdemes az írást a kísérleti összeállítással kezdeni, az eredményekkel és azok diszkussziójával folytatni, az absztraktot, a bevezetést és az összefoglalást utoljára hagyni. Az irodalomjegyzéket folyamatosan, a források felhasználásával párhuzamosan töltjük fel. | # Megírjuk a szöveg egyes részeit. Érdemes az írást a kísérleti összeállítással kezdeni, az eredményekkel és azok diszkussziójával folytatni, az absztraktot, a bevezetést és az összefoglalást utoljára hagyni. Az irodalomjegyzéket folyamatosan, a források felhasználásával párhuzamosan töltjük fel. | ||
# Olvassuk át az elkészült beszámolót egy külső szemlélő nézőpontjából. Annak a számára is érthető a szöveg, aki nem ismeri a konkrét mérési összeállításunkat? (Érdemes lehet felkérni egy, az adott kísérletben közvetlenül részt nem vett munkatársat is a beszámoló átolvasására.) | # Olvassuk át az elkészült beszámolót egy külső szemlélő nézőpontjából. Annak a számára is érthető a szöveg, aki nem ismeri a konkrét mérési összeállításunkat? (Érdemes lehet felkérni egy, az adott kísérletben közvetlenül részt nem vett munkatársat is a beszámoló átolvasására.) | ||
| 34. sor: | 42. sor: | ||
*'''A mérési eredmények bemutatása''' | *'''A mérési eredmények bemutatása''' | ||
| − | A beszámoló leghangsúlyosabb része. A kísérleti eredményeket feldolgozott formában, igényes kivitelben, táblázatosan, grafikonok vagy hisztogrammok segítségével, önállóan is értelmezhető módon mutatjuk be. (Ne feledjük: ha az olvasó az absztrakt elolvasása után a munkánk további tanulmányozása mellett döntött, a következő lépésben az ábráinkat nézi végig és próbálja meg értelmezni, még a teljes szöveg elolvasása előtt!) Az ábrák részletes diszkussziójára a szövegben kerül sor, emellett azonban minden ábrához/táblázathoz tartozik egy különálló felirat, amely tartalmazza az ábra/táblázat sorszámát és rövid, tömör leírását: mi, minek a függvényében, milyen paraméterek mellett, milyen szimbólumokkal jelölve? A szövegben bővebben kifejtjük, hogy mi szerepel az ábrákon és | + | A beszámoló leghangsúlyosabb része. A kísérleti eredményeket feldolgozott formában, igényes kivitelben, táblázatosan, grafikonok vagy hisztogrammok segítségével, önállóan is értelmezhető módon mutatjuk be. (Ne feledjük: ha az olvasó az absztrakt elolvasása után a munkánk további tanulmányozása mellett döntött, a következő lépésben az ábráinkat nézi végig és próbálja meg értelmezni, még a teljes szöveg elolvasása előtt!) Az ábrák részletes diszkussziójára a szövegben kerül sor, emellett azonban minden ábrához/táblázathoz tartozik egy különálló felirat, amely tartalmazza az ábra/táblázat sorszámát és rövid, tömör leírását: mi, minek a függvényében, milyen paraméterek mellett, milyen szimbólumokkal jelölve? A szövegben bővebben kifejtjük, hogy mi szerepel az ábrákon és – még a teljes kiértékelés előtt – jelezzük, hogy melyek a bemutatott adatok számunkra fontos/érdekes sajátosságai. |
*'''A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió''' | *'''A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió''' | ||
A kiértékelés menetének leírása a felhasznált képletek, az elméleti illesztő függvények alakjainak illetve azok paramétereinek megadásával és a konklúziók ismertetése. A képletekben szereplő mennyiségeket a szövegben definiálni kell. Szükség esetén a már bemutatott adatokat a kiértékelés egyes lépéseit önállóan szemléltető, újabb ábrákon is fel lehet használni. | A kiértékelés menetének leírása a felhasznált képletek, az elméleti illesztő függvények alakjainak illetve azok paramétereinek megadásával és a konklúziók ismertetése. A képletekben szereplő mennyiségeket a szövegben definiálni kell. Szükség esetén a már bemutatott adatokat a kiértékelés egyes lépéseit önállóan szemléltető, újabb ábrákon is fel lehet használni. | ||
| − | Ebben a fejezetben kell megadni a hibaszámítás képleteit, azok becsült bemenő- és a származtatott mennyiségek számított hibáit. Ki kell térni az esetleges szisztematikus hibákra, azok eredetére, nagyságrendjére. A hibaszámításról bővebben lásd még a [[Media: | + | Ebben a fejezetben kell megadni a hibaszámítás képleteit, azok becsült bemenő- és a származtatott mennyiségek számított hibáit. Ki kell térni az esetleges szisztematikus hibákra, azok eredetére, nagyságrendjére. A hibaszámításról bővebben lásd még a [[Media:hibaszamitas.pdf|Hibaszámítás elmélete]] című anyagot. A mérési jegyzőkönyvben a hibaszámítás elvégzése kötelező. Hiányzó hibaszámítás esetén a mérési részfeladatra kapható pontértéknek csak 70%-a adható. Indoklás nélkül hiba értéket nem fogadunk el. |
*'''Összehasonlítás az irodalmi adatokkal''' | *'''Összehasonlítás az irodalmi adatokkal''' | ||
| 48. sor: | 56. sor: | ||
*'''Irodalomjegyzék''' | *'''Irodalomjegyzék''' | ||
| − | A beszámoló során felhasznált irodalom teljes számozott listája a szövegbeli megjelenés sorrendjében, a szerzők neveinek, a kiadvány címének, kötetszámának és oldalszámának, valamint a kiadás évének pontos feltüntetésével. A szövegben az idézeteknél vagy az átvett tartalmi részeknél a hivatkozáslista megfelelő elemének sorszámát szögletes zárójelben fel kell tüntetni. A fizikai tudományok legtöbb területén az idézőjelek használata a fent említetteken túl nem kötelező, azonban szó szerint vagy szó | + | A beszámoló során felhasznált irodalom teljes számozott listája a szövegbeli megjelenés sorrendjében, a szerzők neveinek, a kiadvány címének, kötetszámának és oldalszámának, valamint a kiadás évének pontos feltüntetésével. A szövegben az idézeteknél vagy az átvett tartalmi részeknél a hivatkozáslista megfelelő elemének sorszámát szögletes zárójelben fel kell tüntetni. A fizikai tudományok legtöbb területén az idézőjelek használata a fent említetteken túl nem kötelező, azonban más szerzőktől szó szerint vagy szó szerinti fordításban ilyen feltételek mellett is csak rövid, legfeljebb egy-két mondatos szöveget szabad átemelni. |
==A mérési adatok bemutatásának formai követelményei== | ==A mérési adatok bemutatásának formai követelményei== | ||
| − | Ha egy mennyiséget egy másik függvényében mérünk, akkor hasznos a köztük lévő kapcsolat grafikonon történő szemléltetése. Elméleti összefüggések érvényességének vizsgálatakor célszerű a mért mennyiségek olyan transzformációja, amelynél az elméletileg várt összefüggés egyenest ad, mert ekkor ránézésre kitűnik, hogy érvényes-e a feltételezett kapcsolat. (Pl. exponenciális, parabolikus vagy hiperbolikus kapcsolatok esetében logaritmikus | + | Ha egy mennyiséget egy másik függvényében mérünk, akkor hasznos a köztük lévő kapcsolat grafikonon történő szemléltetése. Elméleti összefüggések érvényességének vizsgálatakor célszerű a mért mennyiségek olyan transzformációja, amelynél az elméletileg várt összefüggés egyenest ad, mert ekkor ránézésre kitűnik, hogy érvényes-e a feltételezett kapcsolat. (Pl. exponenciális, parabolikus vagy hiperbolikus kapcsolatok esetében logaritmikus alakra térhetünk át.) |
| − | alakra térhetünk át.) | + | |
| − | A legtöbb mérési adatot grafikonokon, diszkrét pontokból álló görbék formájában mutatjuk be. A grafikonok professzionális kiállítása során figyelembe kell venni az ábra szövegben elfoglalt méretét. Az ábrának a tengelyek által négy oldalról megadott keretének vonalvastagságát, a tengelyek számozásának egységeit, | + | A legtöbb mérési adatot grafikonokon, diszkrét pontokból álló görbék formájában mutatjuk be. A grafikonok professzionális kiállítása során figyelembe kell venni az ábra szövegben elfoglalt méretét. Az ábrának a tengelyek által négy oldalról megadott keretének vonalvastagságát, a tengelyek számozásának egységeit, karakter méretét és térközeit, a tengelyfeliratok betűméreteit, az alkalmazott szimbólumok méreteit egyaránt az ábra végső méretének a függvényében kell a szövegtest betűméreteihez igazítani. Legfontosabb szempontok az olvashatóság és a könnyű átláthatóság. A beszámoló ábráinak egységes stílusú szerkesztése segíti azok könnyebb értelmezését és fokozza a munka igényes megjelenését. |
A különálló mérési pontokkal ábrázolt kísérleti görbék jól reprezentálják az egyes adatpontok mérésből adódó diszkrét jellegét. Ezért a legtöbb ábrázoló program által ismert, egyenes vonalszakaszokkal összekötött diszkrét szimbólumokból álló ábrázolási mód a legtöbb esetben félrevezető lehet, így használata nem javasolt. | A különálló mérési pontokkal ábrázolt kísérleti görbék jól reprezentálják az egyes adatpontok mérésből adódó diszkrét jellegét. Ezért a legtöbb ábrázoló program által ismert, egyenes vonalszakaszokkal összekötött diszkrét szimbólumokból álló ábrázolási mód a legtöbb esetben félrevezető lehet, így használata nem javasolt. | ||
| − | Illesztőfüggvények görbéit általában folytonos vonallal ábrázoljuk. Ilyenkor fontos, hogy ezek a görbék az ábrázolás során a mérési pontok fölé kerüljenek, valamint az, hogy a mérési pontok egy esetleges sűrű mintavételezésnek köszönhetően se olvadjanak össze egy folytonos görbévé, | + | Illesztőfüggvények görbéit általában folytonos vonallal ábrázoljuk. Ilyenkor fontos, hogy ezek a görbék az ábrázolás során a mérési pontok fölé kerüljenek, valamint az, hogy a mérési pontok egy esetleges sűrű mintavételezésnek köszönhetően se olvadjanak össze egy folytonos görbévé, ily módon nehezítve a mért- és illesztett adatok vizuális megkülönböztetését. |
Több paneles ábránál alkalmazzuk a panelenkénti külön megjelölést (a) (b) (c) stb. formában. Ez a szövegtestben lehetővé teszi az egyes panelekre való kényelmes és egyértelmű hivatkozást [pl. 2.(a) ábra]. | Több paneles ábránál alkalmazzuk a panelenkénti külön megjelölést (a) (b) (c) stb. formában. Ez a szövegtestben lehetővé teszi az egyes panelekre való kényelmes és egyértelmű hivatkozást [pl. 2.(a) ábra]. | ||
| − | Ha egy panelen több görbét | + | Ha egy panelen több görbét tüntetünk fel, törekedjünk arra, hogy a különböző színek és szimbólumok alkalmazásával a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük a görbék egyenkénti azonosíthatóságát, végigkövethetőségét, akár szürkeárnyalatos nyomatban is. Hasonló okokból kerüljük a túl világos tónusú színek használatát. |
| − | + | ||
| − | |||
| + | Tartalmilag kifogástalan, ám igénytelen kiállítású ábrákkal készült jegyzőkönyvekkel maximális pontszám nem érhető el. | ||
| − | + | [[Példa jegyzőkönyv]] | |
A lap jelenlegi, 2013. szeptember 19., 12:09-kori változata
Tartalomjegyzék |
A mérési jegyzőkönyv célja
Egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához hasonlóan a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, ún. mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A laboratóriumi gyakorlatok deklarált célja a kísérleti kutatómunkával való megismerkedés mellett az azok eredményeit bemutató, tudományos igényű beszámolók (TDK-dolgozat, diplomamunka, PhD-disszertáció, tudományos cikkek) összeállítására való felkészülés is, ezért a mérési jegyzőkönyveknek az alábbiakban ismertetett, a tudományos publikációkkal szemben támasztott általános szerkesztési-, formai- és stílusbeli követelményeknek kell megfelelniük.
A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése
Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció – esetünkben a mérési jegyzőkönyv – célja nem a munkafolyamat napló jellegű dokumentálása, hanem az alkalmazott módszerek és az elért új eredmények közérthető bemutatása, valamint azoknak a kutatási területen elért korábbi eredmények kontextusában való elhelyezése – esetünkben a rendelkezésre álló irodalmi adatokkal való összevetése.
Ennek szellemében a tudományos beszámoló stílusát pontosan fogalmazott, tárgyilagos, lehetőség szerint személytelen mondatszerkesztés jellemzi. Kerülni kell a többszörösen összetett mondatok használatát. Törekedni kell a dokumentum vizuális átláthatóságára is: egy-egy számszerű mennyiség vagy egyszerűbb képlet még "elférhet" a szövegtörzsben, összetett matematikai kifejezéseket azonban mindig külön sorba kell tördelni. Alapvető követelmény az egységes jelölésrendszer.
A tudományos beszámoló elkészítése során általában a következő lépéseket követjük.
- Átgondoljuk, hogy melyek azok főbb eredmények, amiket a beszámolóban hangsúlyozni szeretnénk.
- Összegyűjtjük azokat az adatokat, ábrákat, grafikonokat, stb., amelyeket fel kívánunk használni az állításaink alátámasztására.
- Összeállítjuk a beszámoló fő gondolatmenetének fontosabb állomásait, ezek adják a szöveg gerincét.
- Professzionális kivitelben elkészítjük a beszámolóba kerülő végleges ábrákat és eldöntjük, hogy milyen sorrendben, mely szövegrészekhez fognak kapcsolódni.
- Megírjuk a szöveg egyes részeit. Érdemes az írást a kísérleti összeállítással kezdeni, az eredményekkel és azok diszkussziójával folytatni, az absztraktot, a bevezetést és az összefoglalást utoljára hagyni. Az irodalomjegyzéket folyamatosan, a források felhasználásával párhuzamosan töltjük fel.
- Olvassuk át az elkészült beszámolót egy külső szemlélő nézőpontjából. Annak a számára is érthető a szöveg, aki nem ismeri a konkrét mérési összeállításunkat? (Érdemes lehet felkérni egy, az adott kísérletben közvetlenül részt nem vett munkatársat is a beszámoló átolvasására.)
Tartalmi felépítés
- Cím, fejléc
Tartalmazza a mérés címét, időpontját, a mérőpár számát, a mérésben résztvevők és a gyakorlatvezető nevét.
- Absztrakt
Egy 6-8 soros bekezdés, amely a lehető legtömörebben foglalja össze az alkalmazott mérési módszereket, a legfontosabb eredményeket és azok jelentőségét. Ha a cím felkeltette az olvasó érdeklődését, az absztrakt alapján fogja eldönteni, hogy elolvassa-e a munkánkat.
- Rövid bevezetés
A mérési jegyzőkönyv esetében egy legfeljebb fél oldalas elméleti összefoglaló a vizsgált jelenségkörről, valamint annak kontextusában az általunk végzett mérés szerepéről, jelentőségéről. Mik a terület nyitott kérdései? Milyen módszerrel kívánjuk ezeket megválaszolni? Az eredmények előre jelzése. A mérésleírás szövegének egy az egyben történő átmásolása mindenképpen kerülendő!
- A kísérleti módszer és a mérési összeállítás ismertetése
A mért minták, az alkalmazott kísérleti módszerek és a felhasznált eszközök ismertetése pontosságuk megadásával, az elrendezés szemléltető ábrájával, kívülálló számára is érthető formában, a kísérlet reprodukálhatóságát lehetővé téve.
- A mérési eredmények bemutatása
A beszámoló leghangsúlyosabb része. A kísérleti eredményeket feldolgozott formában, igényes kivitelben, táblázatosan, grafikonok vagy hisztogrammok segítségével, önállóan is értelmezhető módon mutatjuk be. (Ne feledjük: ha az olvasó az absztrakt elolvasása után a munkánk további tanulmányozása mellett döntött, a következő lépésben az ábráinkat nézi végig és próbálja meg értelmezni, még a teljes szöveg elolvasása előtt!) Az ábrák részletes diszkussziójára a szövegben kerül sor, emellett azonban minden ábrához/táblázathoz tartozik egy különálló felirat, amely tartalmazza az ábra/táblázat sorszámát és rövid, tömör leírását: mi, minek a függvényében, milyen paraméterek mellett, milyen szimbólumokkal jelölve? A szövegben bővebben kifejtjük, hogy mi szerepel az ábrákon és – még a teljes kiértékelés előtt – jelezzük, hogy melyek a bemutatott adatok számunkra fontos/érdekes sajátosságai.
- A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió
A kiértékelés menetének leírása a felhasznált képletek, az elméleti illesztő függvények alakjainak illetve azok paramétereinek megadásával és a konklúziók ismertetése. A képletekben szereplő mennyiségeket a szövegben definiálni kell. Szükség esetén a már bemutatott adatokat a kiértékelés egyes lépéseit önállóan szemléltető, újabb ábrákon is fel lehet használni.
Ebben a fejezetben kell megadni a hibaszámítás képleteit, azok becsült bemenő- és a származtatott mennyiségek számított hibáit. Ki kell térni az esetleges szisztematikus hibákra, azok eredetére, nagyságrendjére. A hibaszámításról bővebben lásd még a Hibaszámítás elmélete című anyagot. A mérési jegyzőkönyvben a hibaszámítás elvégzése kötelező. Hiányzó hibaszámítás esetén a mérési részfeladatra kapható pontértéknek csak 70%-a adható. Indoklás nélkül hiba értéket nem fogadunk el.
- Összehasonlítás az irodalmi adatokkal
A méréssel meghatározott értékeket minden lehetséges esetben, a forrás egyértelmű megjelölésével össze kell hasonlítani a más szerzők munkáiból rendelkezésre álló hasonló adatokkal. A hibahatáron kívüli eltéréseket minden estben diszkutálni kell.
- A levont következtetések rövid összefoglalása
Egy bekezdés terjedelemben, az absztraktban illetve a bevezetésben említettekhez képest sokkal konkrétabb formában összefoglalt saját eredmények, kiemelve azok érdekességét, újdonság-értékét.
- Irodalomjegyzék
A beszámoló során felhasznált irodalom teljes számozott listája a szövegbeli megjelenés sorrendjében, a szerzők neveinek, a kiadvány címének, kötetszámának és oldalszámának, valamint a kiadás évének pontos feltüntetésével. A szövegben az idézeteknél vagy az átvett tartalmi részeknél a hivatkozáslista megfelelő elemének sorszámát szögletes zárójelben fel kell tüntetni. A fizikai tudományok legtöbb területén az idézőjelek használata a fent említetteken túl nem kötelező, azonban más szerzőktől szó szerint vagy szó szerinti fordításban ilyen feltételek mellett is csak rövid, legfeljebb egy-két mondatos szöveget szabad átemelni.
A mérési adatok bemutatásának formai követelményei
Ha egy mennyiséget egy másik függvényében mérünk, akkor hasznos a köztük lévő kapcsolat grafikonon történő szemléltetése. Elméleti összefüggések érvényességének vizsgálatakor célszerű a mért mennyiségek olyan transzformációja, amelynél az elméletileg várt összefüggés egyenest ad, mert ekkor ránézésre kitűnik, hogy érvényes-e a feltételezett kapcsolat. (Pl. exponenciális, parabolikus vagy hiperbolikus kapcsolatok esetében logaritmikus alakra térhetünk át.)
A legtöbb mérési adatot grafikonokon, diszkrét pontokból álló görbék formájában mutatjuk be. A grafikonok professzionális kiállítása során figyelembe kell venni az ábra szövegben elfoglalt méretét. Az ábrának a tengelyek által négy oldalról megadott keretének vonalvastagságát, a tengelyek számozásának egységeit, karakter méretét és térközeit, a tengelyfeliratok betűméreteit, az alkalmazott szimbólumok méreteit egyaránt az ábra végső méretének a függvényében kell a szövegtest betűméreteihez igazítani. Legfontosabb szempontok az olvashatóság és a könnyű átláthatóság. A beszámoló ábráinak egységes stílusú szerkesztése segíti azok könnyebb értelmezését és fokozza a munka igényes megjelenését.
A különálló mérési pontokkal ábrázolt kísérleti görbék jól reprezentálják az egyes adatpontok mérésből adódó diszkrét jellegét. Ezért a legtöbb ábrázoló program által ismert, egyenes vonalszakaszokkal összekötött diszkrét szimbólumokból álló ábrázolási mód a legtöbb esetben félrevezető lehet, így használata nem javasolt.
Illesztőfüggvények görbéit általában folytonos vonallal ábrázoljuk. Ilyenkor fontos, hogy ezek a görbék az ábrázolás során a mérési pontok fölé kerüljenek, valamint az, hogy a mérési pontok egy esetleges sűrű mintavételezésnek köszönhetően se olvadjanak össze egy folytonos görbévé, ily módon nehezítve a mért- és illesztett adatok vizuális megkülönböztetését.
Több paneles ábránál alkalmazzuk a panelenkénti külön megjelölést (a) (b) (c) stb. formában. Ez a szövegtestben lehetővé teszi az egyes panelekre való kényelmes és egyértelmű hivatkozást [pl. 2.(a) ábra].
Ha egy panelen több görbét tüntetünk fel, törekedjünk arra, hogy a különböző színek és szimbólumok alkalmazásával a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítsük a görbék egyenkénti azonosíthatóságát, végigkövethetőségét, akár szürkeárnyalatos nyomatban is. Hasonló okokból kerüljük a túl világos tónusú színek használatát.
Tartalmilag kifogástalan, ám igénytelen kiállítású ábrákkal készült jegyzőkönyvekkel maximális pontszám nem érhető el.
