„A fénysebesség meghatározása” változatai közötti eltérés
Posa (vitalap | szerkesztései) |
|||
(4 szerkesztő 21 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
<wlatex> | <wlatex> | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
<!--[[Kategória:Mechanika]]--> | <!--[[Kategória:Mechanika]]--> | ||
[[Kategória:Elektromosságtan]] | [[Kategória:Elektromosságtan]] | ||
24. sor: | 16. sor: | ||
<!--[[Kategória:Fizika laboratórium 3.]]--> | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 3.]]--> | ||
<!--[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]]--> | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]]--> | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
[[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | [[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | ||
45. sor: | 32. sor: | ||
A vákuumra vonatkozó fénysebesség az egyik fontos természeti állandó, melynek meghatározása alapvető szerepet játszott a modern fizikai világkép kialakításában. Az a felismerés, hogy az elektromágneses sugárzás véges sebességgel terjed, alapjaiban rendítette meg a távolhatáson alapuló (a kölcsönhatások végtelen sebességgel való terjedését feltételező) korábbi világképet. A fénysebesség az elektromágnesség Maxwell által kidolgozott általános elméletében, a speciális és általános relativitáselméletben, és a kvantum-térelméletben lépten-nyomon előforduló mennyiség. | A vákuumra vonatkozó fénysebesség az egyik fontos természeti állandó, melynek meghatározása alapvető szerepet játszott a modern fizikai világkép kialakításában. Az a felismerés, hogy az elektromágneses sugárzás véges sebességgel terjed, alapjaiban rendítette meg a távolhatáson alapuló (a kölcsönhatások végtelen sebességgel való terjedését feltételező) korábbi világképet. A fénysebesség az elektromágnesség Maxwell által kidolgozott általános elméletében, a speciális és általános relativitáselméletben, és a kvantum-térelméletben lépten-nyomon előforduló mennyiség. | ||
− | Azt, hogy a fény haladási sebessége véges, először Olaf Römer dán csillagász mutatta ki 1676-ban a Jupiter egyik holdja keringési idejének változása alapján. Az általa becsült érték | + | Azt, hogy a fény haladási sebessége véges, először Olaf Römer dán csillagász mutatta ki 1676-ban a Jupiter egyik holdja keringési idejének változása alapján. Az általa becsült érték $c$ = 225 000 km/s még lényegesen eltér a ma definíciószerűen rögzített 299 792 458 m/s értéktől. (Manapság a lézeres méréstechnika segítségével a fénysebesség nagy pontossággal mérhető. Ezért 1983 óta a távolság egységét a fénysebesség segítségével definiálják: 1 m az a távolság, amit a fény vákuumban 1/299 792 458 s alatt befut.) A fénysebesség meghatározására számos módszert dolgoztak ki, mint pl. a Foucault által javasolt és Michelson által tökéletesített forgó tükrös eljárás, melynek hibája kb. 5 %. A jelen gyakorlat során egy ötletes, a modern elektronika lehetőségeit kihasználó módszerrel ismerkedünk meg, mely valamivel pontosabb, mint a forgótükrös eljárás (hibája kb. 1 %). |
− | + | [[Fájl:fenyseb_1_abra.jpg|bélyegkép|300px|1.ábra]] | |
− | + | A fénysebesség meghatározásánál csak akkor nincs szükség nagy távolságokra, ha igen rövid időket tudunk mérni. A jelen mérésben alkalmazott távolságok nagyságrendje ~ 1 m. A fellépő igen rövid idők (~ ns) mérését az alábbi megoldás teszi lehetővé: Egy olyan LED fényét vizsgáljuk, mely 60 MHz-el villog. (A mérőeszköz blokk-diagramja az 1. ábrán látható.) A fényforrást és az érzékelő egységet (mely a fotodiódát, erősítőt, jelkeverőket és a tápegységet tartalmazza) egy 6 m-es koaxiális kábel köti össze. Ez a kábel továbbítja a fényforrás elektronikája által előállított 60 MHz-es jelet az elektronikai dobozban található keverő egységbe és biztosítja a fényforrás tápfeszültségét. A fényforrás (fotodióda) által kibocsátott fényt, a forrás és az érzékelő közti $\Delta s$ út megtétele után, az érzékelő fotodióda 60 MHz-es váltófeszültséggé alakítja, melynek fázisa az eredeti jelhez képest a $\Delta s$ úttal arányos $\phi$ fázisszöggel ($\Delta t$ időtolással) késik. Ekkor a fény sebessége | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | $$c = \Delta s / \Delta t$$ | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
Hogy a ns nagyságrendű időtolás kényelmesebben kezelhető legyen, egy kb. 600-szoros időnyújtást alkalmazunk, aminek megvalósításához az eredeti- és a fáziseltolt jeleket egy 59,9 MHz-es jellel keverjük: | Hogy a ns nagyságrendű időtolás kényelmesebben kezelhető legyen, egy kb. 600-szoros időnyújtást alkalmazunk, aminek megvalósításához az eredeti- és a fáziseltolt jeleket egy 59,9 MHz-es jellel keverjük: | ||
− | Legyen a fényforrásra érkező | + | Legyen a fényforrásra érkező $f_1$ = 60 MHz-es vezérlő feszültség $U_1 = \cos \left( \omega_1 t \right)$, ahol $\omega_1 = 2 \pi f_1$. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az amplitúdókkal nem foglalkozunk.) Mivel a fény véges sebességgel terjed, a fotodióda $U_2$ jele $\Delta t = \Delta s/c$ idővel késik $U_1$-hez képest, ami $\phi = \omega_1 \Delta t$ fáziskésésnek felel meg, azaz $U_2 = \cos \left( \omega_1 t - \phi \right)$. Ha most $U_1$-et és $U_2$-t az $f_2$ = 59,9 MHz-es jellel szorozzuk ("keverjük"), akkor az |
+ | |||
+ | $$U_1 ' = \cos [( \omega_1 + \omega_2 ) t] + \cos [( \omega_1 - \omega_2 ) t ] $$ | ||
− | + | $$U_2 ' = \cos [( \omega_1 + \omega_2 ) t - \phi] + \cos [( \omega_1 - \omega_2 ) t - \phi ] $$ | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | összetett jeleket kapjuk, ahol kihasználtuk a szögfüggvényekre vonatkozó $2 \cos \alpha \cdot \cos \beta = \cos (\alpha + \beta) + \cos (\alpha - \beta)$ összefüggést. Az összegfrekvencia igen magas ($f_1+f_2$ = 119,9 MHz), amit szűrőkkel elnyomunk. A különbségi frekvenciához tartozó ($f_1-f_2$ = 100 kHz) komponenseket, az | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | $$U_1 ' = \cos [( \omega_1 - \omega_2 ) t ]$$ | |
− | + | referenciajelet és a | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | $$U_2 ' = \cos [( \omega_1 - \omega_2 ) t - \phi ]$$ | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | pedig oszcilloszkópon jelenítjük meg. Vegyük észre, hogy ''a fázistolás állandó maradt''. Így a hozzá tartozó időtolás 600-szorosára nőtt, miközben a frekvenciák 600-ad részükre csökkentek, azaz bármely jobb oszcilloszkópon megjeleníthetők. | + | késleltetett jelet pedig oszcilloszkópon jelenítjük meg. Vegyük észre, hogy ''a fázistolás állandó maradt''. Így a hozzá tartozó időtolás 600-szorosára nőtt, miközben a frekvenciák 600-ad részükre csökkentek, azaz bármely jobb oszcilloszkópon megjeleníthetők. |
A fentiek értelmében $ \phi = \omega_1 \Delta t = ( \omega_1 - \omega_2 ) \Delta t' $, azaz | A fentiek értelmében $ \phi = \omega_1 \Delta t = ( \omega_1 - \omega_2 ) \Delta t' $, azaz | ||
− | + | $$\Delta t' = \frac{\omega_1}{\omega_1 - \omega_2} \Delta t = 600 \Delta t $$ | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | vagyis az oszcilloszkópon látott | + | vagyis az oszcilloszkópon látott $\Delta t$ = 1 μs idő $\Delta t$ = 1/600 μs ≈ 1,6×10<sup>-9</sup> s tényleges időkésésnek felel meg. |
− | <ins>Összefoglalva:</ins> Az a | + | <ins>Összefoglalva:</ins> Az a $\Delta t$ idő, ami alatt a fény megteszi a két fotodióda közti távolságot, nem egyéb, mint a kevert alacsonyfrekvenciás jelek oszcilloszkópon észlelt fáziskülönbségének megfelelő időtolás ($\Delta t'$) és az időnyújtási faktor (600) hányadosa. |
==A mérőberendezés és használata== | ==A mérőberendezés és használata== | ||
− | + | {{figN|Fenysebesseg.png|figN:2|2. ábra|500}} | |
Az összeállított mérőeszköz és annak vázlatos rajza a 2. és 3. ábrákon látható. | Az összeállított mérőeszköz és annak vázlatos rajza a 2. és 3. ábrákon látható. | ||
Részei: | Részei: | ||
− | + | * fényforrás + tartó ("lovas") | |
− | + | * fényérzékelő/elektronika egység | |
− | + | * kétcsatornás 100 MHz-es oszcilloszkóp (HAMEG) | |
− | + | * koaxiális kábelek BNC csatlakozókkal (1 db 6 m-es, 2 db 1,5 m-es) | |
− | + | * optikai pad mm-skálával | |
− | + | * 150 mm fókusztávolságú lencse + tartó ("lovas") | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
A mérésnél használt további eszközök: | A mérésnél használt további eszközök: | ||
− | + | * szerves üveg tömb + tartó ("lovas") | |
− | + | * kétablakú vízzel töltött cső + tartók | |
− | + | * HAMEG frekvenciamérő | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
===Az eszköz összeállítása=== | ===Az eszköz összeállítása=== | ||
− | [[Fájl:fenyseb_3_abra.jpg|bélyegkép| | + | [[Fájl:fenyseb_3_abra.jpg|bélyegkép|300px|3. ábra: Mérési elrendezés vázlata (Jelölések: '''(1)''' 6 m-es kábel; '''(2)''' 1,5 m-es kábel; '''(a)''' fényforrás vezérlő jel ki- és bemenet; '''(b)''' referencia jel; '''(c)''' vizsgált jel; '''(d)''' fényérzékelő bemenete)]] |
− | + | Állítsa lábaira a fényérzékelő/elektronikai egységet, majd helyezze az optikai pad végéhez úgy, hogy az lehetőség szerint merőleges legyen az előlapra! Rögzítse a fényforrást az optikai padon kb. 1 m-re a fényérzékelőtől! Kapcsolja össze a fényforrást, az elektronikai dobozt és az oszcilloszkópot a mellékelt koaxiális kábelekkel a 3. ábra szerint, úgy, hogy a 6 m-es (1. kábel) legyen a fényforrás és az elektronikai doboz '''a''' csatlakozói között, míg az 1,5 m-esek (2. kábelek) az elektronika és az oszcilloszkóp közt! Földelje az oszcilloszkóp mindkét csatornáját (GND), majd állítsa a nullvonalakat a képernyő közepére úgy, hogy fedjék egymást! Ekkor kapcsolja mindkét csatornát váltófeszültségre (AC), 0,5 V/cm-re, és az időlépést 2 μs/cm-re! Csatlakoztassa és kapcsolja az elektronikát a hálózati feszültségre. (Az előlap jelzőlámpája és a fényforrás LED-je világít.) Ekkor egy kb. 100 kHz-es jel (referencia jel) látható az oszcilloszkóp képernyőjén. | |
− | Állítsa lábaira a fényérzékelő/elektronikai egységet, majd helyezze az optikai pad végéhez úgy, hogy az lehetőség szerint merőleges legyen az előlapra! Rögzítse a fényforrást az optikai padon kb. | + | |
===Az optikai út beállítása=== | ===Az optikai út beállítása=== | ||
+ | [[Fájl:fenyseb_4_abra.jpg|bélyegkép|200px|4.ábra]] | ||
A fényforrást és az előtte levő kondenzor lencsét úgy állítsa be, hogy a vörös fényfolt az elektronikai doboz előlapjára essen! Helyezze a 150 mm-es lencsét a fénysugár útjába! A fényforrás, a lencse és a fényérzékelő bemente legyenek azonos magasságban. | A fényforrást és az előtte levő kondenzor lencsét úgy állítsa be, hogy a vörös fényfolt az elektronikai doboz előlapjára essen! Helyezze a 150 mm-es lencsét a fénysugár útjába! A fényforrás, a lencse és a fényérzékelő bemente legyenek azonos magasságban. | ||
− | A beállítás megkönnyítésére helyezzen papírlapot a fényérzékelő bemeneti nyílása (3. ábra, | + | A beállítás megkönnyítésére helyezzen papírlapot a fényérzékelő bemeneti nyílása (3. ábra, '''d''') elé! Úgy állítsa a kondenzort és a fényforrást, hogy a 150 mm-es lencse a fénysugarat a bemeneti nyílásra fókuszálja! Ezután mozgassa 13 mm-rel az előlap felé a lencsét (ui. a fotodióda 13 mm mélyen van a bemeneti nyílás mögött)! Ha elveszi a papírlapot egy újabb 100 kHz-es jel jelenik meg az oszcilloszkóp II csatornáján (ld. 4. ábra), melynek amplitúdója még meglehetősen kicsi lehet. Ezt a jelet vizsgáljuk a továbbiakban. |
− | + | ||
− | + | ||
Mozgassuk addig a lencsét, míg a II csatornán látható jel amplitúdója maximális lesz! A fényforrás hátlapján levő csavarok állításával is keresse meg az érzékelőre eső fényintenzitás maximumát! (Helyes beállítás esetén a csúcstól-csúcsig feszültség ~ 4 V.) | Mozgassuk addig a lencsét, míg a II csatornán látható jel amplitúdója maximális lesz! A fényforrás hátlapján levő csavarok állításával is keresse meg az érzékelőre eső fényintenzitás maximumát! (Helyes beállítás esetén a csúcstól-csúcsig feszültség ~ 4 V.) | ||
''Megjegyzések:'' | ''Megjegyzések:'' | ||
− | + | * Az oszcilloszkóp időskálája kalibrált állásban legyen. | |
− | + | * A mérés előtt a két jel nullpontjai a fázistoló gomb segítségével fedésbe hozhatók. Ezzel kompenzáljuk a koaxiális kábelek és az optikai rendszer eredő fázistolását. | |
− | + | * A jelnek a referenciajelhez viszonyított eltolódása a nullátmenetek távolsága alapján határozható meg. | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
===A mérés végrehajtása=== | ===A mérés végrehajtása=== | ||
− | a) ''Az időnyújtási tényező mérése: '' | + | a) ''Az időnyújtási tényező mérése:'' |
− | Bár a 60 MHz-es alapfrekvenciát és az 59,9 MHz-es keverő frekvenciát a berendezés nagy pontossággal állítja elő, a különbségi frekvencia hibája értelemszerűen nagyobb. Minthogy az időnyújtási tényező értéke és pontossága ettől függ, célszerű a különbségi frekvenciát közvetlenül mérni. Ez az elektronikai doboz | + | Bár a 60 MHz-es alapfrekvenciát és az 59,9 MHz-es keverő frekvenciát a berendezés nagy pontossággal állítja elő, a különbségi frekvencia hibája értelemszerűen nagyobb. Minthogy az időnyújtási tényező értéke és pontossága ettől függ, célszerű a különbségi frekvenciát közvetlenül mérni. Ez az elektronikai doboz '''b''' kimenetére csatlakoztatott frekvenciamérő segítségével történik. |
b) ''A levegőre vonatkozó fénysebesség mérése:'' | b) ''A levegőre vonatkozó fénysebesség mérése:'' | ||
− | Állítsa az időosztást 1 μs/cm-re. A fázistolóval hozza fedésbe a jel nullpontjait a referencia jel nullpontjaival. A fényforrás mozgatásával vegye fel a | + | Állítsa az időosztást 1 μs/cm-re. A fázistolóval hozza fedésbe a jel nullpontjait a referencia jel nullpontjaival. A fényforrás mozgatásával vegye fel a $\Delta t$ időtolást az optikai út $\Delta s$ hosszának függvényében. |
− | c) ''Törésmutató mérése: '' | + | c) ''Törésmutató mérése:'' |
A fázistolóval hozza fedésbe a mérendő jel nullpontjait a referencia jel nullpontjaival. (A folyadék törésmutatójának meghatározásánál a nullázást a folyadéktartó edény kétszeres falvastagságának megfelelő üveglap fényútba helyezésével végezze.) Helyezze a fényforrás és érzékelő közé a vizsgálandó mintát (szerves-üveg tömb vagy folyadékkal teli edény), és határozza meg az időtolást. | A fázistolóval hozza fedésbe a mérendő jel nullpontjait a referencia jel nullpontjaival. (A folyadék törésmutatójának meghatározásánál a nullázást a folyadéktartó edény kétszeres falvastagságának megfelelő üveglap fényútba helyezésével végezze.) Helyezze a fényforrás és érzékelő közé a vizsgálandó mintát (szerves-üveg tömb vagy folyadékkal teli edény), és határozza meg az időtolást. | ||
==A 100 MHz-es HAMEG oszcilloszkóp használata== | ==A 100 MHz-es HAMEG oszcilloszkóp használata== | ||
− | A HAMEG HM 1004 mikroprocesszor | + | A HAMEG HM 1004 mikroprocesszor vezérelt oszcilloszkóp felépítése és kezelőszerveinek elhelyezése hasonlít a korábban megismert kisebb teljesítményű eszközére. Ezért csak néhány fontos különbségekre és lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. |
− | Az oszcilloszkóp kétcsatornás. Az 1 mV – 20 V/osztás feszültségtartományokban, ill. | + | Az oszcilloszkóp kétcsatornás. Az 1 mV – 20 V/osztás feszültségtartományokban, ill. '''A''' állásban a 0,5 s – 5 ns/osztás, '''B''' állásban pedig a 20 ms – 5 ns/osztás időtartományokban működik. A képernyőn történő alfanumerikus kijelzés és kurzor leolvasás teszi kényelmessé használatát. Kilenc mérési beállítás menthető el. A beépített RS-232 soros interface-en keresztül PC-ről vezérelhető. |
− | Fontos tulajdonsága, hogy a két függőleges bemeneti csatornához az | + | Fontos tulajdonsága, hogy a két függőleges bemeneti csatornához az '''A''' mellett egy második ('''B'''), több mint ezerszeres nagyítású időosztás-készlet is rendelkezésre áll, ami lehetővé teszi a bemenőjel igen kis részleteinek tanulmányozását. |
A berendezés előlapja az 5. ábrán látható. | A berendezés előlapja az 5. ábrán látható. | ||
− | + | [[Fájl:fenyseb_5_abra.jpg|frame|800px|5.ábra]] | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
A mérés szempontjából elsősorban a képernyő alatti 35-38. számú kezelőgombok érdekesek, melyek a kurzorvonalak megjelenítésével ill. állításával kényelmessé teszik a mérési eredmények leolvasását. | A mérés szempontjából elsősorban a képernyő alatti 35-38. számú kezelőgombok érdekesek, melyek a kurzorvonalak megjelenítésével ill. állításával kényelmessé teszik a mérési eredmények leolvasását. | ||
A 35. gomb lenyomva tartása kapcsolja be vagy tünteti el a kurzor vonalakat. A 35. és 37. gombok rövid együttes lenyomása kapcsolja be (vagy ki) az ún. kurzorkövető funkciót, melynél mindkét kurzor vonal aktív (állítható). | A 35. gomb lenyomva tartása kapcsolja be vagy tünteti el a kurzor vonalakat. A 35. és 37. gombok rövid együttes lenyomása kapcsolja be (vagy ki) az ún. kurzorkövető funkciót, melynél mindkét kurzor vonal aktív (állítható). | ||
− | A 37. gomb kettős rendeltetésű. Rövid lenyomásával I - II - I sorrendben változtatható hogy melyik kurzor vonal aktív. Az aktív kurzort folytonos pöttyözött vonal jelzi. A megszakított pöttyözött vonal inaktív (nem állítható) kurzort jelez. A 37. gomb hosszú lenyomva tartása kapcsol át a feszültség ( | + | |
− | A kurzor vonalak a 38. jobbra-balra kitéríthető gomb segítségével mozgathatók. A mozgás sebessége nő a gombra kifejtett erővel. Ha a gombot elengedjük, automatikusan visszatér középre, és a kurzor megáll. | + | A 37. gomb kettős rendeltetésű. Rövid lenyomásával I - II - I sorrendben változtatható hogy melyik kurzor vonal aktív. Az aktív kurzort folytonos pöttyözött vonal jelzi. A megszakított pöttyözött vonal inaktív (nem állítható) kurzort jelez. A 37. gomb hosszú lenyomva tartása kapcsol át a feszültség ($\Delta V$) és időmérés ($\Delta t$) között, és vissza. Feszültségmérő ($\Delta V$) üzemmódban a kurzorvonalak vízszintesek, és távolságuk a képernyő alján kerül megjelenítésre. Időmérő ($\Delta t$) üzemmódban a kurzorvonalak függőlegesek, távolságuk vagy "$\Delta t$..." (időmérés) vagy "$f$..." (frekvenciamérés) formátumban kerül kijelzésre a képernyőn. |
+ | |||
+ | A kurzor vonalak a 38. jobbra-balra kitéríthető gomb segítségével mozgathatók. A mozgás sebessége nő a gombra kifejtett erővel. Ha a gombot elengedjük, automatikusan visszatér középre, és a kurzor megáll. | ||
+ | |||
A kurzorvonalak alkalmazásával kényelmesen és nagy pontossággal olvasható le az időtolás. | A kurzorvonalak alkalmazásával kényelmesen és nagy pontossággal olvasható le az időtolás. | ||
==Mérési feladatok== | ==Mérési feladatok== | ||
+ | |||
+ | [[A méréshez rendelkezésre álló eszközök: A fénysebesség meghatározása|A méréshez rendelkezésre álló eszközök]] | ||
*''A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.'' | *''A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.'' | ||
− | '''1.''' Állítsa össze a mérőeszközt, és | + | '''1.''' Állítsa össze a mérőeszközt, állítsa be az oszcilloszkópot és az optikai elemeket! |
+ | |||
+ | *''Az oszcilloszkópot melyik jelre érdemes triggerelni? Ha egy zajjal terhelt szinusz jelre triggerelünk, akkor milyen trigger szint mellett lesz a legkisebb illetve a legnagyobb az időmérés hibája?'' | ||
+ | |||
+ | *''A mérési naplóba mindig jegyezze fel az oszcilloszkóp beállításait!'' | ||
+ | |||
+ | '''2.''' Mérje meg a különbségi frekvenciát! Ennek ismeretében határozza meg az időnyújtási tényező pontos értékét! | ||
+ | |||
* ''A 60 MHz-es alapfrekvencia pontosnak tekinthető.'' | * ''A 60 MHz-es alapfrekvencia pontosnak tekinthető.'' | ||
− | ''' | + | '''3.''' Határozza meg a levegőre vonatkozó fénysebességet a $\Delta s(\Delta t)$ függvénykapcsolat meredekségéből! |
+ | |||
+ | *''Ezt a mérést csak az optikai elemek precíz beállítása mellett lehet pontosan elvégezni. A fényforrást nem elég egy adott pozíciónál a detektorra fókuszálni, hanem a fényforrás akár 1m-es mozgási tartományában végig a detektorra fókuszált jel mellett kell mérni. Ha ez nem teljesül, akkor elképzelhető hogy bizonyos pozícióknál a direkt nyalábnak csak kis része jut el a detektorba, ekkor elképzelhető, hogy a mért jel nagy részét többszörösen visszaverődő nyaláb, vagy a következő pontban ismertetett háttérjel adja.'' | ||
+ | |||
+ | *''A mérési elektronikán belül előfordulhatnak áthallások, azaz akkor is mérünk 100kHz-es jelet, ha a detektort teljesen kitakarjuk. Határozzuk meg ennek a háttérjelnek az amplitúdóját. Ügyeljünk arra, hogy a mérés során a detektor végig ennél a zavaró háttérjelnél lényegesen nagyobb jelet mutasson (azaz a fényforrás jelének nagy része eljusson a detektorba).'' | ||
+ | |||
+ | *''A mérést igyekezzünk a lehető legérzékenyebb oszcilloszkóp beállítások mellett elvégezni, azaz alkalmazzuk a lehető legkisebb időalapot és a lehető legnagyobb feszültségerősítést.'' | ||
+ | |||
+ | '''4.''' Határozza meg a szerves-üveg minta levegőre vonatkoztatott törésmutatóját! | ||
+ | |||
+ | *''Vegye figyelembe, hogy törésmutató a közegekben vett fénysebességek hányadosa!'' | ||
+ | |||
+ | *''Ez a mérés a mérőeszköz felbontóképességének határán mozog, így különösen ügyeljünk az optikai rendszer és az oszcilloszkóp optimális beállítására, illetve a mérési hiba reális meghatározására.'' | ||
+ | |||
+ | '''5.''' Határozza meg a víz levegőre vonatkoztatott törésmutatóját! | ||
− | |||
− | |||
− | + | [[Fizika laboratórium 1.|Vissza a Fizika laboratórium 1. tárgyoldalára.]] | |
</wlatex> | </wlatex> |
A lap jelenlegi, 2015. március 24., 19:29-kori változata
A mérés célja:
- egy szellemes módszer megismerése, mellyel a fény sebessége meghatározható ill. nagyfrekvenciás jelek mérhető tartományba transzformálhatók,
- ismerkedés egy modern 100 MHz-es oszcilloszkóppal.
Ennek érdekében:
- összeállítjuk és kalibráljuk a mérőeszközt,
- meghatározzuk a fény sebességét levegőben, szerves üvegben, ill. vízben.
Tartalomjegyzék |
Elméleti összefoglaló
A vákuumra vonatkozó fénysebesség az egyik fontos természeti állandó, melynek meghatározása alapvető szerepet játszott a modern fizikai világkép kialakításában. Az a felismerés, hogy az elektromágneses sugárzás véges sebességgel terjed, alapjaiban rendítette meg a távolhatáson alapuló (a kölcsönhatások végtelen sebességgel való terjedését feltételező) korábbi világképet. A fénysebesség az elektromágnesség Maxwell által kidolgozott általános elméletében, a speciális és általános relativitáselméletben, és a kvantum-térelméletben lépten-nyomon előforduló mennyiség. Azt, hogy a fény haladási sebessége véges, először Olaf Römer dán csillagász mutatta ki 1676-ban a Jupiter egyik holdja keringési idejének változása alapján. Az általa becsült érték = 225 000 km/s még lényegesen eltér a ma definíciószerűen rögzített 299 792 458 m/s értéktől. (Manapság a lézeres méréstechnika segítségével a fénysebesség nagy pontossággal mérhető. Ezért 1983 óta a távolság egységét a fénysebesség segítségével definiálják: 1 m az a távolság, amit a fény vákuumban 1/299 792 458 s alatt befut.) A fénysebesség meghatározására számos módszert dolgoztak ki, mint pl. a Foucault által javasolt és Michelson által tökéletesített forgó tükrös eljárás, melynek hibája kb. 5 %. A jelen gyakorlat során egy ötletes, a modern elektronika lehetőségeit kihasználó módszerrel ismerkedünk meg, mely valamivel pontosabb, mint a forgótükrös eljárás (hibája kb. 1 %).
A fénysebesség meghatározásánál csak akkor nincs szükség nagy távolságokra, ha igen rövid időket tudunk mérni. A jelen mérésben alkalmazott távolságok nagyságrendje ~ 1 m. A fellépő igen rövid idők (~ ns) mérését az alábbi megoldás teszi lehetővé: Egy olyan LED fényét vizsgáljuk, mely 60 MHz-el villog. (A mérőeszköz blokk-diagramja az 1. ábrán látható.) A fényforrást és az érzékelő egységet (mely a fotodiódát, erősítőt, jelkeverőket és a tápegységet tartalmazza) egy 6 m-es koaxiális kábel köti össze. Ez a kábel továbbítja a fényforrás elektronikája által előállított 60 MHz-es jelet az elektronikai dobozban található keverő egységbe és biztosítja a fényforrás tápfeszültségét. A fényforrás (fotodióda) által kibocsátott fényt, a forrás és az érzékelő közti út megtétele után, az érzékelő fotodióda 60 MHz-es váltófeszültséggé alakítja, melynek fázisa az eredeti jelhez képest a úttal arányos fázisszöggel ( időtolással) késik. Ekkor a fény sebessége
Hogy a ns nagyságrendű időtolás kényelmesebben kezelhető legyen, egy kb. 600-szoros időnyújtást alkalmazunk, aminek megvalósításához az eredeti- és a fáziseltolt jeleket egy 59,9 MHz-es jellel keverjük: Legyen a fényforrásra érkező = 60 MHz-es vezérlő feszültség , ahol . (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az amplitúdókkal nem foglalkozunk.) Mivel a fény véges sebességgel terjed, a fotodióda jele idővel késik -hez képest, ami fáziskésésnek felel meg, azaz . Ha most -et és -t az = 59,9 MHz-es jellel szorozzuk ("keverjük"), akkor az
összetett jeleket kapjuk, ahol kihasználtuk a szögfüggvényekre vonatkozó összefüggést. Az összegfrekvencia igen magas ( = 119,9 MHz), amit szűrőkkel elnyomunk. A különbségi frekvenciához tartozó ( = 100 kHz) komponenseket, az
referenciajelet és a
késleltetett jelet pedig oszcilloszkópon jelenítjük meg. Vegyük észre, hogy a fázistolás állandó maradt. Így a hozzá tartozó időtolás 600-szorosára nőtt, miközben a frekvenciák 600-ad részükre csökkentek, azaz bármely jobb oszcilloszkópon megjeleníthetők. A fentiek értelmében , azaz
vagyis az oszcilloszkópon látott = 1 μs idő = 1/600 μs ≈ 1,6×10-9 s tényleges időkésésnek felel meg.
Összefoglalva: Az a idő, ami alatt a fény megteszi a két fotodióda közti távolságot, nem egyéb, mint a kevert alacsonyfrekvenciás jelek oszcilloszkópon észlelt fáziskülönbségének megfelelő időtolás () és az időnyújtási faktor (600) hányadosa.
A mérőberendezés és használata
Az összeállított mérőeszköz és annak vázlatos rajza a 2. és 3. ábrákon látható.
Részei:
- fényforrás + tartó ("lovas")
- fényérzékelő/elektronika egység
- kétcsatornás 100 MHz-es oszcilloszkóp (HAMEG)
- koaxiális kábelek BNC csatlakozókkal (1 db 6 m-es, 2 db 1,5 m-es)
- optikai pad mm-skálával
- 150 mm fókusztávolságú lencse + tartó ("lovas")
A mérésnél használt további eszközök:
- szerves üveg tömb + tartó ("lovas")
- kétablakú vízzel töltött cső + tartók
- HAMEG frekvenciamérő
Az eszköz összeállítása
Állítsa lábaira a fényérzékelő/elektronikai egységet, majd helyezze az optikai pad végéhez úgy, hogy az lehetőség szerint merőleges legyen az előlapra! Rögzítse a fényforrást az optikai padon kb. 1 m-re a fényérzékelőtől! Kapcsolja össze a fényforrást, az elektronikai dobozt és az oszcilloszkópot a mellékelt koaxiális kábelekkel a 3. ábra szerint, úgy, hogy a 6 m-es (1. kábel) legyen a fényforrás és az elektronikai doboz a csatlakozói között, míg az 1,5 m-esek (2. kábelek) az elektronika és az oszcilloszkóp közt! Földelje az oszcilloszkóp mindkét csatornáját (GND), majd állítsa a nullvonalakat a képernyő közepére úgy, hogy fedjék egymást! Ekkor kapcsolja mindkét csatornát váltófeszültségre (AC), 0,5 V/cm-re, és az időlépést 2 μs/cm-re! Csatlakoztassa és kapcsolja az elektronikát a hálózati feszültségre. (Az előlap jelzőlámpája és a fényforrás LED-je világít.) Ekkor egy kb. 100 kHz-es jel (referencia jel) látható az oszcilloszkóp képernyőjén.
Az optikai út beállítása
A fényforrást és az előtte levő kondenzor lencsét úgy állítsa be, hogy a vörös fényfolt az elektronikai doboz előlapjára essen! Helyezze a 150 mm-es lencsét a fénysugár útjába! A fényforrás, a lencse és a fényérzékelő bemente legyenek azonos magasságban. A beállítás megkönnyítésére helyezzen papírlapot a fényérzékelő bemeneti nyílása (3. ábra, d) elé! Úgy állítsa a kondenzort és a fényforrást, hogy a 150 mm-es lencse a fénysugarat a bemeneti nyílásra fókuszálja! Ezután mozgassa 13 mm-rel az előlap felé a lencsét (ui. a fotodióda 13 mm mélyen van a bemeneti nyílás mögött)! Ha elveszi a papírlapot egy újabb 100 kHz-es jel jelenik meg az oszcilloszkóp II csatornáján (ld. 4. ábra), melynek amplitúdója még meglehetősen kicsi lehet. Ezt a jelet vizsgáljuk a továbbiakban.
Mozgassuk addig a lencsét, míg a II csatornán látható jel amplitúdója maximális lesz! A fényforrás hátlapján levő csavarok állításával is keresse meg az érzékelőre eső fényintenzitás maximumát! (Helyes beállítás esetén a csúcstól-csúcsig feszültség ~ 4 V.)
Megjegyzések:
- Az oszcilloszkóp időskálája kalibrált állásban legyen.
- A mérés előtt a két jel nullpontjai a fázistoló gomb segítségével fedésbe hozhatók. Ezzel kompenzáljuk a koaxiális kábelek és az optikai rendszer eredő fázistolását.
- A jelnek a referenciajelhez viszonyított eltolódása a nullátmenetek távolsága alapján határozható meg.
A mérés végrehajtása
a) Az időnyújtási tényező mérése: Bár a 60 MHz-es alapfrekvenciát és az 59,9 MHz-es keverő frekvenciát a berendezés nagy pontossággal állítja elő, a különbségi frekvencia hibája értelemszerűen nagyobb. Minthogy az időnyújtási tényező értéke és pontossága ettől függ, célszerű a különbségi frekvenciát közvetlenül mérni. Ez az elektronikai doboz b kimenetére csatlakoztatott frekvenciamérő segítségével történik.
b) A levegőre vonatkozó fénysebesség mérése: Állítsa az időosztást 1 μs/cm-re. A fázistolóval hozza fedésbe a jel nullpontjait a referencia jel nullpontjaival. A fényforrás mozgatásával vegye fel a időtolást az optikai út hosszának függvényében.
c) Törésmutató mérése: A fázistolóval hozza fedésbe a mérendő jel nullpontjait a referencia jel nullpontjaival. (A folyadék törésmutatójának meghatározásánál a nullázást a folyadéktartó edény kétszeres falvastagságának megfelelő üveglap fényútba helyezésével végezze.) Helyezze a fényforrás és érzékelő közé a vizsgálandó mintát (szerves-üveg tömb vagy folyadékkal teli edény), és határozza meg az időtolást.
A 100 MHz-es HAMEG oszcilloszkóp használata
A HAMEG HM 1004 mikroprocesszor vezérelt oszcilloszkóp felépítése és kezelőszerveinek elhelyezése hasonlít a korábban megismert kisebb teljesítményű eszközére. Ezért csak néhány fontos különbségekre és lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. Az oszcilloszkóp kétcsatornás. Az 1 mV – 20 V/osztás feszültségtartományokban, ill. A állásban a 0,5 s – 5 ns/osztás, B állásban pedig a 20 ms – 5 ns/osztás időtartományokban működik. A képernyőn történő alfanumerikus kijelzés és kurzor leolvasás teszi kényelmessé használatát. Kilenc mérési beállítás menthető el. A beépített RS-232 soros interface-en keresztül PC-ről vezérelhető. Fontos tulajdonsága, hogy a két függőleges bemeneti csatornához az A mellett egy második (B), több mint ezerszeres nagyítású időosztás-készlet is rendelkezésre áll, ami lehetővé teszi a bemenőjel igen kis részleteinek tanulmányozását. A berendezés előlapja az 5. ábrán látható.
A mérés szempontjából elsősorban a képernyő alatti 35-38. számú kezelőgombok érdekesek, melyek a kurzorvonalak megjelenítésével ill. állításával kényelmessé teszik a mérési eredmények leolvasását. A 35. gomb lenyomva tartása kapcsolja be vagy tünteti el a kurzor vonalakat. A 35. és 37. gombok rövid együttes lenyomása kapcsolja be (vagy ki) az ún. kurzorkövető funkciót, melynél mindkét kurzor vonal aktív (állítható).
A 37. gomb kettős rendeltetésű. Rövid lenyomásával I - II - I sorrendben változtatható hogy melyik kurzor vonal aktív. Az aktív kurzort folytonos pöttyözött vonal jelzi. A megszakított pöttyözött vonal inaktív (nem állítható) kurzort jelez. A 37. gomb hosszú lenyomva tartása kapcsol át a feszültség () és időmérés () között, és vissza. Feszültségmérő () üzemmódban a kurzorvonalak vízszintesek, és távolságuk a képernyő alján kerül megjelenítésre. Időmérő () üzemmódban a kurzorvonalak függőlegesek, távolságuk vagy "..." (időmérés) vagy "..." (frekvenciamérés) formátumban kerül kijelzésre a képernyőn.
A kurzor vonalak a 38. jobbra-balra kitéríthető gomb segítségével mozgathatók. A mozgás sebessége nő a gombra kifejtett erővel. Ha a gombot elengedjük, automatikusan visszatér középre, és a kurzor megáll.
A kurzorvonalak alkalmazásával kényelmesen és nagy pontossággal olvasható le az időtolás.
Mérési feladatok
A méréshez rendelkezésre álló eszközök
- A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.
1. Állítsa össze a mérőeszközt, állítsa be az oszcilloszkópot és az optikai elemeket!
- Az oszcilloszkópot melyik jelre érdemes triggerelni? Ha egy zajjal terhelt szinusz jelre triggerelünk, akkor milyen trigger szint mellett lesz a legkisebb illetve a legnagyobb az időmérés hibája?
- A mérési naplóba mindig jegyezze fel az oszcilloszkóp beállításait!
2. Mérje meg a különbségi frekvenciát! Ennek ismeretében határozza meg az időnyújtási tényező pontos értékét!
- A 60 MHz-es alapfrekvencia pontosnak tekinthető.
3. Határozza meg a levegőre vonatkozó fénysebességet a függvénykapcsolat meredekségéből!
- Ezt a mérést csak az optikai elemek precíz beállítása mellett lehet pontosan elvégezni. A fényforrást nem elég egy adott pozíciónál a detektorra fókuszálni, hanem a fényforrás akár 1m-es mozgási tartományában végig a detektorra fókuszált jel mellett kell mérni. Ha ez nem teljesül, akkor elképzelhető hogy bizonyos pozícióknál a direkt nyalábnak csak kis része jut el a detektorba, ekkor elképzelhető, hogy a mért jel nagy részét többszörösen visszaverődő nyaláb, vagy a következő pontban ismertetett háttérjel adja.
- A mérési elektronikán belül előfordulhatnak áthallások, azaz akkor is mérünk 100kHz-es jelet, ha a detektort teljesen kitakarjuk. Határozzuk meg ennek a háttérjelnek az amplitúdóját. Ügyeljünk arra, hogy a mérés során a detektor végig ennél a zavaró háttérjelnél lényegesen nagyobb jelet mutasson (azaz a fényforrás jelének nagy része eljusson a detektorba).
- A mérést igyekezzünk a lehető legérzékenyebb oszcilloszkóp beállítások mellett elvégezni, azaz alkalmazzuk a lehető legkisebb időalapot és a lehető legnagyobb feszültségerősítést.
4. Határozza meg a szerves-üveg minta levegőre vonatkoztatott törésmutatóját!
- Vegye figyelembe, hogy törésmutató a közegekben vett fénysebességek hányadosa!
- Ez a mérés a mérőeszköz felbontóképességének határán mozog, így különösen ügyeljünk az optikai rendszer és az oszcilloszkóp optimális beállítására, illetve a mérési hiba reális meghatározására.
5. Határozza meg a víz levegőre vonatkoztatott törésmutatóját!
Vissza a Fizika laboratórium 1. tárgyoldalára.