„Kísérleti fizika (üzemmérnök-informatikus képzés - BProf)” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „==Tárgy adatok (2019. tavaszi félév)== *Előadók: Dr. Vigh Máté (TTK Fizika Tanszék) *Helyszín: F29 *Időpont: péntek 10:15-12:00 *Tárgykód: TE15AX00 *Követ…”)
 
(Gyakorlatok terembeosztása)
47. sor: 47. sor:
 
|-
 
|-
  
| IA02
+
| I1
  
Okvátovity Zoltán
+
Vigh Máté
| IA03
+
| I3
  
Varga Gábor
+
Grabarits András
| IA04
+
| I4
  
Varga Gábor
+
Mihajlik Gábor
  
| IA05
+
| I5
  
Kornis János
+
Márkus Ferenc
| IA06
+
| I6
  
Szász Krisztián
+
Mihajlik Gábor
| IA07
+
 
+
Szász Krisztián
+
 
+
| IA08
+
 
+
Papp Zsolt
+
 
|-
 
|-
| ++Sz: 08:15-10:00
+
| Sz: 12:15-14:00
| +Sz: 08:15-10:00   
+
| Sz: 12:15-14:00   
| ++Sz: 08:15-10:00
+
| Sz: 12:15-14:00
| +Cs: 15:15-17:00  
+
| K: 15:15-17:00
| ++Cs: 15:15-17:00
+
| K: 15:15-17:00
| +Cs: 15:15-17:00
+
| ++Cs: 15:15-17:00  
+
 
|-   
 
|-   
|E407
+
|E402
|E407
+
|E305c
|E406    
+
|E401    
|E404
+
|E305ab
|E406
+
|E403    
|E406   
+
|E306cd    
+
|}
+
 
+
{| class="wikitable"
+
|-
+
| IB01
+
 
+
Vigh Máté
+
| IB02
+
 
+
Csíkvári Péter
+
| IB03
+
 
+
Szász Krisztián
+
| IB04
+
 
+
Vigh Máté
+
| IB05
+
 
+
Simon Eszter
+
| IB06
+
 
+
Simon Eszter
+
| IB07
+
 
+
Vigh Máté
+
| IB08
+
 
+
Vigh Máté
+
|-
+
| +Sz: 08:15-10:00
+
| ++Sz: 08:15-10:00
+
| +Sz: 08:15-10:00 
+
| ++Sz: 08:15-10:00
+
| +P: 12:15-14:00
+
| ++P: 12:15-14:00
+
| +P: 12:15-14:00 
+
| ++P: 12:15-14:00   
+
|-
+
|E404 
+
|E405
+
|E405
+
|E404 
+
|R505
+
|R505 
+
|E404
+
|R506
+
 
|}
 
|}
  

A lap 2019. február 10., 20:18-kori változata

Tartalomjegyzék

Tárgy adatok (2019. tavaszi félév)

  • Előadók: Dr. Vigh Máté (TTK Fizika Tanszék)
  • Helyszín: F29
  • Időpont: péntek 10:15-12:00
  • Tárgykód: TE15AX00
  • Követelmények: 2/2/0/v
  • Kredit: 5
  • Nyelv: magyar
  • Félévközi számonkérés: két nagyzárthelyi
  • Félév végi számonkérés: írásbeli vizsga

Tárgykövetelmények

Jelenlét:

Az előadásokon 50% a jelenlét követelmény. (FIGYELEM! Az előadás jelenlét plusz pontokat ér. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér. A plusz pontok legalább elégséges jegy elérése esetén beszámítanak a vizsgajegybe.)

Gyakorlatokon 70% a jelenlét követelmény.

Nagyzárthelyi:

A félév során egy nagy zh-t írunk. Az aláíráshoz minimum 40%-ot kell elérni.

Sikertelen nagy zh esetén a szorgalmi időszakban egy alkalommal pót zh írható. A követelményszint itt is 40%.

A pótlási időszakban lehetőség van pót-pót zh írására. Ez pótolja a kis zh-kat és a nagy zh-t is. Azok a hallgatók nem vehetnek részt ezen a zh-n, akik egyetlen egyszer sem vettek részt a korábbi nagy zh-kon (rendes nagy zh, pót nagy zh)!

Kiszárthelyi:

A szorgalmi időszakban öt kis zh-t írunk. Az öt kis zh-ból háromnak meg kell lenni 40%-osnak az aláíráshoz. A kis zh-k (maximum 3 db) a pót nagy zh alkalomtól eltérő időpontban pótolhatók. A pótlás alkalmával minden hallgató annyiszor 12 percet ír, ahány kis zh-t szeretne pótolni. A sikeres Fizika felmérő megfelel egy sikeres kis zh-nak!

Aláírás feltététele:

[(kis zh követelmény teljesítése) vagy (sikeres pót-pót zh és jelenlét a nagy zh-n vagy pót nagy zh-n)] és (70% jelenlét a gyakorlatokon) és (50%jelenlét az előadásokon)

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kérésére minden számonkérésen (nagyzárthelyik, kiszárthelyik, vizsgák) használható a Négyjegyű Függvénytáblázat.

Megajánlott jegy

Megajánlott jegyet csak az kaphat, akinek a nagyZH-ja és a pótlási héten megírt ,,megajánlott jegyes ZH-ja is legalább 70 pontos, valamint megvannak az aláírás feltételei (kis zh, jelenlét). Aki megajánlott jegyet kapott, az is jelentkezzen egy vizsgaalkalomra, mert csak így kaphatja meg a jegyét. (A vizsgán nem kell megjelenni.)

Gyakorlatok terembeosztása

I1

Vigh Máté

I3

Grabarits András

I4

Mihajlik Gábor

I5

Márkus Ferenc

I6

Mihajlik Gábor

Sz: 12:15-14:00 Sz: 12:15-14:00 Sz: 12:15-14:00 K: 15:15-17:00 K: 15:15-17:00
E402 E305c E401 E305ab E403

Tematika

1. Időtartamok (történelmi kezdetek [évek, holdhónap, napok, periodikus jelenségek, az inga], mértékegységek, rövid időtartamok, tört részek, hosszú időtartamok), távolságok (történelemi kezdetek [mérföld, könyök, láb, inch és Zoll], mértékegységek, kis távolságok [baktériumok, vírusok, nanorészecskék, atomi méretek], nagy távolságok [égitestek, galaxisok]). Az SI rendszer (prefixek, GHz, nm és társaik).

2. Koordinátarendszerek (dimenzió: 1D, 2D, 3D, a négydimenziós téridő, Descartes koordinátarendszer, a gömbi polár koordinátarendszer [földrajzi koordinátarendszer, hosszúság, szélesség], a GPS helymeghatározás elvei). Mozgások leírása (a helyvektor az idő függvényében, elmozdulás, sebesség, gyorsulás).

3. Mozgások leírása (folytatás: egyenes vonalú mozgás, körmozgás [centripetális gyorsulás]). Kölcsönhatások (az erő, Newton III. törvénye, erőfajták [gravitációs erő, rugalmas erő, súrlódás, közegellenállás]). Inerciarendszerek (Newton I. törvénye).

4. Inerciarendszerek (folytatás: Newton II. törvénye, a tömeg). Megmaradási tételek (munka, mozgási energia, munkatétel, konzervatív erőterek helyzeti energiája, a mechanikai energia megmaradása)

5. Megmaradási tételek (folytatás: lendület és perdület megmaradása, tömegközéppont, tehetetlenségi nyomaték, megmaradó mennyiségek, a tér és az idő szimmetriái). Kinetikus gázelmélet (molekulák mozgása).

6. Kinetikus gázelmélet (folytatás: nyomás és hőmérséklet, belső energia és a hőmérséklet, az ekvipartíció tétel, extenzív és intenzív mennyiségek). Rendezetlen mozgások (diffúzió).

7. Rendezetlen mozgások (folytatás: Brown mozgás). Az energia transzportja (hő közlés és belső energia, a termodinamika első főtétele, hővezetés). A geometriai optika alapjai (a fény terjedése határfelületen: visszaverődés és törés, a törésmutató).

8. A geometriai optika alapjai (folytatás: üvegszálas optikai kábel). Optikai leképezések (fókuszpont, homorú és domború tükrök, csillagászati távcsövek, lencsék).

9. Töltések (atomok, elektronok, ionok, töltések kölcsönhatása: a Coulomb erő, elektromos térerősség, a szuperpozíció elve, az elektromos erőtér helyzeti energiája).

10. Töltések (folytatás: potenciál, feszültség, a kondenzátor, a kondenzátorban tárolt energia). Mozgó töltések (áram, áramerősség, áramsűrűség, az áramvezetés mikroszkopikus modellje: energia veszteség, ellenállás, az Ohm „törvény”).

11. Mozgó töltések (folytatás: az áram munkája, leadott teljesítmény, hőtermelés). Az áram és a mágneses tér (a mágneses kölcsönhatás, a Lorentz erő, mágneses indukcióvektor, egyenes vezető mágneses tere, az Ampere törvény).

12. Az áram és a mágneses tér (folytatás: tekercsek, a tekercs mágneses tere, az elektromágneses indukció jelensége, a Faraday-törvény).

13. Az áram és a mágneses tér (folytatás: transzformátor, önindukciós együttható, a tekercsben tárolt energia).

A gyakorlatok anyaga az előadások anyagához csatlakozó feladatmegoldás. Az előadásokon a fenti témakörökhöz kapcsolódóan rendszeresen demonstrációs kísérletek kerülnek bemutatásra.

Segédanyagok az előadáshoz

Az előadások táblatervei

1. előadás

További ajánlott irodalom

Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához
Serway-Jewett: Physics for Scientists and Engineers
Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok

Gyakorlati feladatsorok

1. gyakorlat

GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések)