„Kísérleti fizika (üzemmérnök-informatikus képzés - BProf)” változatai közötti eltérés

A lap 2019. február 17., 19:50-kori változata

Tárgy adatok (2019. tavaszi félév)

• Előadók: Dr. Vigh Máté (TTK Fizika Tanszék)
• Helyszín: F29
• Időpont: péntek 10:15-12:00
• Tárgykód: TE15AX00
• Követelmények: 2/2/0/v
• Kredit: 5
• Nyelv: magyar
• Félévközi számonkérés: két nagyzárthelyi
• Félév végi számonkérés: írásbeli vizsga

Tárgykövetelmények

Jelenlét:

Az előadásokon nincs jelenlét-követelmény, azonban minden előadásjelenlét egy plusz pontot ér. A plusz pontok legalább elégséges jegy elérése esetén hozzáadódnak a vizsga pontszámához.

Gyakorlatokon 70% a jelenlét követelménye, ennek teljesítése nélkül a hallgató nem kaphat aláírást.

Nagyzárthelyi:

A félév során két nagyZH-t írunk. Az aláíráshoz legalább az egyik nagyZH-ból minimum 40%-ot kell elérni. A nagyzárthelyik teszt jellegű (igaz/hamis és számolásos) feladatokból állnak 100 perces munkaidővel. Az igaz/hamis kérdések a tananyag alapvető ismeretét ellenőrzik. 10 kérdésre kérdésenként 0 vagy 2 pont kapható, összesen 20 pont érhető el. Az igaz/hamis kérdések és a helyes válaszok teljes készletét a félév elején a hallgatók rendelkezésére bocsátjuk.A számolásos feladatok (10 db) a gyakorlatokon megbeszélt példákból lesznek kiválogatva, a számadatok és a kérdezett mennyiség azonban eltérhet azoktól. Számolás útján négy felkínált lehetőségből kell kiválasztani a helyes eredményt. A helyes válasz 8 pontot, hibás válasz 0 pontot ér. A nagyzárthelyi akkor sikeres, ha a hallgató a teljes zárthelyire az elérhető 100-ból legalább 40 pontot megszerzett.

Gyakorlatok:

A 70%-os jelenlét követelménye mellett más kötelezően teljesítendő feltétel nincs. Azonban a gyakorlatokon a hallgatók tudását szintfelmérő értékeléssel (miniteszttel) ellenőrizzük. Minitesztre a félév folyamán minden második alkalommal kerül sor (tehát a 2., 4., 6. stb. gyakorlatokon), amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el. A félév során megírt minitesztekből a három legjobban sikerült kerül beszámításra, melyekkel így összesen legfeljebb 15 pont szerezhető. Az így megszerzett pontok legalább 40%-os teljesítés esetén hozzáadódnak a vizsga pontszámához.

Az aláírás feltétele

Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.

A vizsga

A félév végi jegy megszerzésének feltétele az írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten. Az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával. A vizsga összpontszámának (legfeljebb 100), a gyakorlatokra kapott pontszámnak (legfeljebb 15) és az előadás-jelenlétnek (legfeljebb 13) az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot az alábbiak szerint:

pontszám < 40 (40%): elégtelen

40 ≤ pontszám < 55 (55%): elégséges

55 ≤ pontszám < 70 (70%): közepes

70 ≤ pontszám < 85 (85%): jó

85 ≤ pontszám: jeles

Legalább közepes osztályzat esetén a vizsgázó jogosult szóbeli vizsgára – ahol jó, vagy jeles osztályzatot is kaphat, de ronthat is – vagy elfogadhatja a közepes osztályzatot. Az opcionális szóbeli vizsga értékelése a hallgató addigi pontszámaitól függetlenül történik, eredménye bármilyen osztályzat lehet.

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kérésére minden számonkérésen (nagyzárthelyik, kiszárthelyik, vizsgák) használható a Négyjegyű Függvénytáblázat.

Megajánlott jegy

Megajánlott jegyet kaphat az a hallgató, aki mindkét zárthelyit legalább elégségesre megírja, részt vett a gyakorlatok legalább 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára, a gyakorlat értékelésére (legfeljebb 15 pont) és az előadás-jelenlétre (legfeljebb 13 pont) kapott pontszámának összege eléri a zárthelyi összpontszámának (100 pont) 85%-át (85 pont, jeles), illetve 70%-át (70 pont, jó). Aki megajánlott jegyet kapott, az is jelentkezzen egy vizsgaalkalomra, mert csak így kaphatja meg a jegyét. (A vizsgán nem kell megjelenni.)

Gyakorlatok terembeosztása

Tematika

1. Időtartamok (történelmi kezdetek [évek, holdhónap, napok, periodikus jelenségek, az inga], mértékegységek, rövid időtartamok, tört részek, hosszú időtartamok), távolságok (történelemi kezdetek [mérföld, könyök, láb, inch és Zoll], mértékegységek, kis távolságok [baktériumok, vírusok, nanorészecskék, atomi méretek], nagy távolságok [égitestek, galaxisok]). Az SI rendszer (prefixek, GHz, nm és társaik).

2. Koordinátarendszerek (dimenzió: 1D, 2D, 3D, a négydimenziós téridő, Descartes koordinátarendszer, a gömbi polár koordinátarendszer [földrajzi koordinátarendszer, hosszúság, szélesség], a GPS helymeghatározás elvei). Mozgások leírása (a helyvektor az idő függvényében, elmozdulás, sebesség, gyorsulás).

3. Mozgások leírása (folytatás: egyenes vonalú mozgás, körmozgás [centripetális gyorsulás]). Kölcsönhatások (az erő, Newton III. törvénye, erőfajták [gravitációs erő, rugalmas erő, súrlódás, közegellenállás]). Inerciarendszerek (Newton I. törvénye).

4. Inerciarendszerek (folytatás: Newton II. törvénye, a tömeg). Megmaradási tételek (munka, mozgási energia, munkatétel, konzervatív erőterek helyzeti energiája, a mechanikai energia megmaradása)

5. Megmaradási tételek (folytatás: lendület és perdület megmaradása, tömegközéppont, tehetetlenségi nyomaték, megmaradó mennyiségek, a tér és az idő szimmetriái). Kinetikus gázelmélet (molekulák mozgása).

6. Kinetikus gázelmélet (folytatás: nyomás és hőmérséklet, belső energia és a hőmérséklet, az ekvipartíció tétel, extenzív és intenzív mennyiségek). Rendezetlen mozgások (diffúzió).

7. Rendezetlen mozgások (folytatás: Brown mozgás). Az energia transzportja (hő közlés és belső energia, a termodinamika első főtétele, hővezetés). A geometriai optika alapjai (a fény terjedése határfelületen: visszaverődés és törés, a törésmutató).

8. A geometriai optika alapjai (folytatás: üvegszálas optikai kábel). Optikai leképezések (fókuszpont, homorú és domború tükrök, csillagászati távcsövek, lencsék).

9. Töltések (atomok, elektronok, ionok, töltések kölcsönhatása: a Coulomb erő, elektromos térerősség, a szuperpozíció elve, az elektromos erőtér helyzeti energiája).

10. Töltések (folytatás: potenciál, feszültség, a kondenzátor, a kondenzátorban tárolt energia). Mozgó töltések (áram, áramerősség, áramsűrűség, az áramvezetés mikroszkopikus modellje: energia veszteség, ellenállás, az Ohm „törvény”).

11. Mozgó töltések (folytatás: az áram munkája, leadott teljesítmény, hőtermelés). Az áram és a mágneses tér (a mágneses kölcsönhatás, a Lorentz erő, mágneses indukcióvektor, egyenes vezető mágneses tere, az Ampere törvény).

12. Az áram és a mágneses tér (folytatás: tekercsek, a tekercs mágneses tere, az elektromágneses indukció jelensége, a Faraday-törvény).

13. Az áram és a mágneses tér (folytatás: transzformátor, önindukciós együttható, a tekercsben tárolt energia).

A gyakorlatok anyaga az előadások anyagához csatlakozó feladatmegoldás. Az előadásokon a fenti témakörökhöz kapcsolódóan rendszeresen demonstrációs kísérletek kerülnek bemutatásra.

Segédanyagok az előadáshoz

További ajánlott irodalom

Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához
Serway-Jewett: Physics for Scientists and Engineers
Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok

Gyakorlati feladatsorok

1. gyakorlat, 1. gyakorlat megoldásai
2. gyakorlat, 2. gyakorlat megoldásai
3. gyakorlat, 3. gyakorlat megoldásai
4. gyakorlat, 4. gyakorlat megoldásai
5. gyakorlat, 5. gyakorlat megoldásai
6. gyakorlat, 6. gyakorlat megoldásai
7. gyakorlat, 7. gyakorlat megoldásai

GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések)