„1. Mérés: Egyenáramú mérések, multiméter használata” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
| 49. sor: | 49. sor: | ||
==Voltmérő== | ==Voltmérő== | ||
| − | [[File:VoltMeter.jpg|400px]] | + | {| |
| + | |- | ||
| + | | Egy ideális voltmérő $R$ ellenállással párhuzamosan kapcsolva megméri az ellenálláson áthaladó $I$ áram hatására eső $U=IR$ feszültséget. Egy valós műszeren az áram egy kis része átfolyik, melyet egy nagy, de véges $R_b$ belsőellenállással modellezhetünk. Látható, hogy az eszköz által mért $U_{mért}$ feszültség értéke: | ||
| + | $$ U_{mért}=\frac{RR_b}{R+R_b}I=\frac{RI}{R/R_b} $$ | ||
| + | A belsőellenállás értéke egyszerű kéziműszereknél kb. 10 M$\Ohm$, drágább eszközökben több nagyságrenddel nagyobb is lehet. | ||
| + | |[[File:VoltMeter.jpg|400px|thumb|right|Valós voltmérő modellje]] | ||
| + | |} | ||
==Árammérő== | ==Árammérő== | ||
| − | [[File:AmpMeter.jpg|400px]] | + | {| |
| + | |- | ||
| + | | | ||
| + | |[[File:AmpMeter.jpg|400px|thumb|right|A körben folyó áram terhelő ellenállás függése]] | ||
| + | |} | ||
| + | |||
==Ellenállásmérés== | ==Ellenállásmérés== | ||
</wlatex> | </wlatex> | ||
A lap 2019. szeptember 6., 14:55-kori változata
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Ideális feszültség- és áramgenerátor
| Az ideális feszültséggenerátor egy olyan ideális feszültségforrás, amelynek kapcsain állandó feszültség mérhető függetlenül a terhelő áramkörben folyó áramtól. Ilyen eszköz a valóságban nem létezhet, hiszen az áramot minden határon túl növelve tetszőlegesen nagy teljesítményt adna. Azonban valós feszültségforrásokat lentebb tárgyalt esetben jól modellezi ez az idealizáció, ezért gyakran ezt az egyszerűbb képet használjuk. |  |
 |
| Az ideális áramgenerátor egy olyan ideális áramforrás, mely állandó áramot hajt át a terhelő körön függetlenül a kapcsain mérhető feszültségtől. Hasonlóan az ideális feszültséggenerátorhoz a valódi áramgenerátorok csak bizonyos tartományban közelíthetőek az idealizációjukkal. |  |
 |
Valós telep
Egy valós telepet egy  feszültséget szolgáltató feszültséggenerátor és egy azzal sorosan kapcsolt  belső ellenállással modellezhetünk. Galván elemek esetén az elektródák illetve a közöttük lévő elektrolit véges ellenállása okozza a belső ellenállást. Ha a telep kapcsait  terhelő ellenálláson keresztül zárjuk, akkor a körben  áram indul el:
![\[ U_0=U+IR_b \]](/images/math/2/9/2/2923ac1ef18c91068d4a36606fe93d07.png) Ha az |
 |
 |
Ezzel szemben ha kis ellenállással terheljük a telepet, "rövidre zárjuk", akkor a kapocsfeszültség leesik.
Áramgenerátoros meghajtás
Gyakori feladat, hogy forrásunk feszültséggenerátoként működik, de áramgenerátorra lenne szükségünk. Ezt egy a feszültséggenerátorral sorba kapcsolt  söntellenállással érhető el. Ekkor a körben folyó áramot az alábbi összefüggés adja terhelő ellenállás esetén:
![\[ I=\frac{U_0}{R_S+R} \]](/images/math/c/6/a/c6a21165c65ea6622d23c4e0e7e64fd7.png) Az áram maximális értéke limitált |
 |
 |
értéken, melyet kis terhelő ellenállás esetén közelít meg a körben folyó áram.
Voltmérő
Egy ideális voltmérő ellenállással párhuzamosan kapcsolva megméri az ellenálláson áthaladó áram hatására eső  feszültséget. Egy valós műszeren az áram egy kis része átfolyik, melyet egy nagy, de véges belsőellenállással modellezhetünk. Látható, hogy az eszköz által mért LaTex syntax error\setbox0\hbox{$U_{mért}$}%
\message{//depth:\the\dp0//}%
\box0%
feszültség értéke:
LaTex syntax error
A belsőellenállás értéke egyszerű kéziműszereknél kb. 10 MLaTex syntax error\[ U_{mért}=\frac{RR_b}{R+R_b}I=\frac{RI}{R/R_b} \]
\setbox0\hbox{$\Ohm$}%
\message{//depth:\the\dp0//}%
\box0%
, drágább eszközökben több nagyságrenddel nagyobb is lehet.
|
 |
Árammérő
 |
