„2. Mérés: Nemlineáris eszköz vizsgálata, oszcilloszkóp használata” változatai közötti eltérés
A Fizipedia wikiből
32. sor: | 32. sor: | ||
|- | |- | ||
| Ha megvizsgálunk egy szinuszos váltófeszültséggel táplált áramkört, melyben egy ilyen diódát egy $R$ fogyasztóval sorba kapcsolunk, az $R$ ellenálláson csak az egyik félperiodusban mérhetünk véges feszültséget. | | Ha megvizsgálunk egy szinuszos váltófeszültséggel táplált áramkört, melyben egy ilyen diódát egy $R$ fogyasztóval sorba kapcsolunk, az $R$ ellenálláson csak az egyik félperiodusban mérhetünk véges feszültséget. | ||
− | | [[File:RD_circuit.jpg| | + | | [[File:RD_circuit.jpg|250px|thumb|right|$D$ ideális diódából és $R$ ohmikus ellenállásból álló áramkör.]] |
| [[File:Ut.jpg|225px|thumb|right|Tápfeszültés és az $R$ ellenálláson eső feszültségek időfüggése]] | | [[File:Ut.jpg|225px|thumb|right|Tápfeszültés és az $R$ ellenálláson eső feszültségek időfüggése]] | ||
|} | |} |
A lap 2019. október 31., 15:31-kori változata
Tartalomjegyzék |
Elméleti összefoglaló
Áram-feszültség karakterisztika
Ohmikus ellenállások áram-feszültség összefüggését Ohm törvénye adja meg:
ahol az ellenálláson folyó áram, pedig a rajta eső feszültség. A vezetőképességet, az ellenállás inverzeként szokás definiálni, mértékegysége Siemens (1 = 1 ). Általános esetben azonban az görbe nemlineáris, melyre példa az egyenirányító dióda alább tárgyalt esete. |
Egyenirányító dióda
Az egyenirányító dióda idealizált áram-feszültség összefüggése pozitív feszültségekre egy végtelen nagy míg negatív feszültségekre egy nulla vezetőképességű ellenállással közelíthető. Pozitív feszültségek esetén nyitó- míg negatív feszültségek esetén záróirányról szokás beszélni. |
Ha megvizsgálunk egy szinuszos váltófeszültséggel táplált áramkört, melyben egy ilyen diódát egy fogyasztóval sorba kapcsolunk, az ellenálláson csak az egyik félperiodusban mérhetünk véges feszültséget. |
Mérési feladatok
1. Feladat