„Tehetetlenségi nyomaték vizsgálata” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Szerkesztés alatt!”) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | <wlatex> | |
+ | |||
+ | [[Kategória:Fizika BSC alapképzés]] | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizika BSC alkalmazott fizika szakirány]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizika BSC fizikus szakirány]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizikus MSC alapképzés]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizikus MSC alkalmazott fizika szakirány]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizikus MSC kutatófizikus szakirány]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizikus MSC nukleáris technika szakirány]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Fizikus MSC orvosi fizika szakirány]]--> | ||
+ | [[Kategória:Mechanika]] | ||
+ | <!--[[Kategória:Elektromosságtan]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Hőtan]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Kvantummechanika]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Nanofizika]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Optika]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Szilárdtestfizika]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Mag és részecskefizika]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Informatika]]--> | ||
+ | [[Kategória:Laborgyakorlat]] | ||
+ | [[Kategória:Fizika Tanszék]] | ||
+ | <!--[[Kategória:Elméleti Fizika Tanszék]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Atomfizika Tanszék]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Nukleáris Technikai Intézet]]--> | ||
+ | <!--[[Kategória:Matematika Intézet]]--> | ||
+ | [[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | ||
+ | |||
+ | A mérés célja: | ||
+ | * elmélyíteni a tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatos ismereteket, | ||
+ | * megismertetni a hallgatókat egy a tehetetlenségi nyomaték mérésére alkalmas módszerrel. | ||
+ | |||
+ | Ennek érdekében: | ||
+ | * összefoglaljuk a tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatos ismereteket, majd megvizsgáljuk egy olyan rendszer viselkedését, amelynek segítségével tehetetlenségi nyomatékot tudunk mérni, | ||
+ | * a mérések során meghatározzuk a méréséhez használandó rendszer paramétereit, majd a megismert rendszer segítségével tehetetlenségi nyomatékot mérünk, és kísérletileg igazoljuk a Steiner-tételt. | ||
+ | |||
+ | __TOC__ | ||
+ | |||
+ | ==Elméleti ismeretek== | ||
+ | |||
+ | ===A tehetetlenségi nyomaték=== | ||
+ | A tömegpontokból álló rendszer z-tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatékát az alábbi kifejezés adja meg: | ||
+ | $$\theta=\sum_{i=1}^n m_i\cdot l_i^2=\sum_{i=1}^n m_i\cdot (x_i^2+y_i^2),$$ | ||
+ | ahol $l_i$ az $i$ sorszámú, $m_i$ tömegű pont $z$-tengelytől való távolsága, $x_i$ és $y_i$ ugyanennek a pontnak az $x$, illetve $y$ koordinátája. | ||
+ | Folytonos tömegeloszlású testek esetén a tehetetlenségi nyomaték: | ||
+ | {{eq|\theta{{=}}\int_V \rho\cdot l^2 \,\mathrm{d}V{{=}}\int_V \rho\cdot (x^2+y^2)\,\mathrm{d}V,|eq:1|(1)}} | ||
+ | ahol $\rho$ a test sűrűsége. A tehetetlenségi nyomaték értéke egyszerűbb esetekben számítással határozható meg, egyébként mérésekkel állapítható meg. | ||
+ | Ha ismerjük egy test tehetetlenségi nyomatékát a súlypontján átmenő tengelyre vonatkozóan ($\theta_\mathrm{s}$), akkor egy ezzel a tengellyel párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka ($\theta$) a Steiner-tétel segítségével adható meg: | ||
+ | $$\theta=\theta_\mathrm{s}+m\cdot r^2.$$ | ||
+ | Itt $m$ a test tömege, $r$ a két tengely egymástól mért távolsága. | ||
+ | |||
+ | ===Forgási rezgések=== | ||
+ | |||
+ | {{fig|Tehetetlenségi_nyomaték_vizsgálata_1.jpg|fig:1|1. ábra}} | ||
+ | A tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatos vizsgálatainkat egy forgási rezgéseket végző torziós asztal segítségével hajtjuk végre, ezért az alábbiakban egy ilyen rendszer viselkedését vizsgáljuk ([[#fig:1|1. ábra]]). | ||
+ | A rendszer egyensúlyi helyzetét egyik végén a tengelyhez, a másik végén a kerethez rögzített spirálrugó biztosítja. A rendszer egyensúlyi helyzetéhez képest, a tengely körül $\varphi$ (rad) szöggel való elforgatásához szükséges forgatónyomaték, nem nagy szögek esetén: | ||
+ | {{eq|M{{=}}-D^*\cdot\varphi,|eq:2|(2)}} | ||
+ | ahol $D^*$ (Nm/rad) a rugó direkciós nyomatéka. | ||
+ | |||
+ | ====Csillapítatlan forgási rezgések==== | ||
+ | Ha a torziós asztal tárcsájának a tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka $\theta$ és emellet a rendszer többi elemének tehetetlenségi nyomatéka, valamint a súrlódási veszteségek figyelmen kívül hagyhatók, akkor a rendszer mozgásegyenlete: | ||
+ | $$\theta\cdot\frac{\mathrm{d}^2\varphi}{\mathrm{d}t^2}=-D^*\cdot\varphi.$$ | ||
+ | Ezen mozgásegyenlet megoldása a | ||
+ | $$\varphi=\phi\cdot\sin(\omega\cdot t+\alpha)$$ | ||
+ | egyenlettel leírható harmonikus forgási rezgés, ahol $\phi$ és $\alpha$ értékét a kezdeti feltételek határozzák meg és a megoldás során adódik, hogy a körfrekvencia: | ||
+ | $$\omega=\sqrt{\frac{D^*}{\theta} }$$ | ||
+ | amiből a rezgés periódusideje: | ||
+ | {{eq|T{{=}}2\pi\sqrt{\frac{\theta}{D^*} }.|eq:3|(3)}} | ||
+ | |||
+ | ====Csillapodó forgási rezgések==== | ||
+ | |||
+ | {{fig|Tehetetlenségi_nyomaték_vizsgálata_2.jpg|fig:2|2. ábra}} | ||
+ | |||
+ | A fentiekben szereplő csillapítatlan forgási rezgés $\phi$ amplitúdója állandó. A gyakorlatban megvalósítható rezgéseknél a mindig jelen lévő súrlódás miatt az amplitúdó folyamatosan csökken. Az ilyen mozgásoknál a rugó által létrehozott nyomatékon kívül megjelenő súrlódási erő hatását a szögsebességgel arányosnak feltételezve, (az arányosságot a $k$ állandóval véve figyelembe) a rezgés mozgásegyenlete: | ||
+ | {{eq|\theta\cdot\frac{\mathrm{d}^2\varphi}{\mathrm{d}t^2}{{=}}-D^*\cdot\varphi-k\cdot\frac{\mathrm{d}\varphi}{\mathrm{d}t}.|eq4|(4)}} | ||
+ | A [[#eq:4|(4)]] egyenlet megoldása az $\omega_0^2=\frac{D^*}{\theta}$ és $\beta=\frac{k}{2\theta}$ jelölésekkel | ||
+ | {{eq|\varphi{{=}}\phi_0\cdot e^{-\beta\cdot t}\cdot\sin(\omega\cdot t+\alpha),|eq:5|(5)}} | ||
+ | ahol $\beta$ a csillapítási tényező, $\phi_0$ és $\alpha$ a kezdeti feltételektől függő állandók. A $\beta<\omega_0$ esetben: | ||
+ | {{eq|\omega^2{{=}}\omega_0^2-\beta^2.|eq:6|(6)}} | ||
+ | A [[#eq:5|(5)]] egyenlettel leírt mozgás $\varphi=f(t)$ függvénye a [[#fig:2|2. ábrán]] látható. A rezgés amplitúdója exponenciálisan csökken: $\varphi=\varphi_0\cdot e^{-\beta\cdot t}$. A rendszer az egyensúlyi helyzeten a $t=0,\, T/2,\, T$ időpontokban halad át, a szélső $\phi_0,\, \phi_2,\,\dots$ helyzeteket azonban nem a $T/4,\, 3T/4,\,\dots$ időpontokban éri el, de a szélső helyzetek között eltelt idő $T/2$. | ||
+ | |||
+ | ===A torziós asztal és jellemzőinek meghatározása=== | ||
+ | |||
+ | Ahhoz, hogy egy rezgőmozgást végző rendszert felhasználhassunk ismeretlen minta tehetetlenségi nyomatékának meghatározásához, vagy a Steiner-tétel igazolásához, ismernünk kell rendszerünket és annak fizikai jellemzőit. Az alábbiakban a további vizsgálatokhoz felhasználandó eszközt, a torziós asztalt mutatjuk be, és ismertetünk néhány módszert, amely alkalmas a rendszer jellemzőinek meghatározására. | ||
+ | |||
+ | ====A torziós asztal==== | ||
+ | |||
+ | {{fig|Tehetetlenségi_nyomaték_vizsgálata_3.jpg|fig:3|3. ábra}} | ||
+ | |||
+ | A további vizsgálatokhoz használt eszköz, a forgási rezgéseket végző torziós asztal fényképe és vázlata a [[#fig:3|3. ábrán]] látható. | ||
+ | |||
+ | ====A torziós asztalban alkalmazott spirálrúgó direkciós nyomatékának ($D^*$) meghatározása==== | ||
+ | |||
+ | A direkciós nyomaték meghatározásánál a [[#eq:2|(2)]] egyenletből indulhatunk ki. Megmérve a rugóra ható nyomatékot és a nyomaték által létrehozott szögelfordulást, a direkciós nyomaték: | ||
+ | $$D^*=\frac{M}{\varphi}.$$ | ||
+ | A mérés pontosságának növelése érdekében célszerű meghatározni a $\varphi=f(M)$ függvényt. A mérési pontokra egyenest illesztve az meredekségéből megkapható a rugó jellemzője. | ||
+ | |||
+ | ====A csillapítási tényező ($\beta$) meghatározása==== | ||
+ | |||
+ | A csillapítási tényező meghatározása a [[#eq:5|(5)]] egyenlet felhasználásával lehetséges. A lengő torziós asztal kitérése egy tetszőleges $t_1$ időpontban, illetve ez után $n$ egészszámú periódusidővel később a $t_1+n\cdot T$ időpontban: | ||
+ | $$\varphi_1=\phi_0\cdot e^{-\beta\cdot t_1}\cdot\sin(\omega\cdot t_1+\alpha),$$ | ||
+ | $$\varphi_n=\phi_0\cdot e^{-\beta(t_1+n\cdot )}\cdot\sin[\omega(t_1+n\cdot T)+\alpha].$$ | ||
+ | Mivel a két kifejezésben a szinuszos tagok értéke megegyezik, a szögkitérések hányadosának természetes alapú logaritmusa: | ||
+ | $$\ln\frac{\varphi_1}{\varphi_n}=n\cdot T\cdot\beta,$$ | ||
+ | ahonnan | ||
+ | {{eq|\beta{{=}}\frac{1}{n\cdot T}\cdot\ln\frac{\varphi_1}{\varphi_n}.|eq:7|(7)}} | ||
+ | A csillapítási tényező gyakorlati meghatározásánál célszerű a szélső helyzetek figyelembevétele, a [[#fig:2|2. ábra]] jelöléseihez igazodva: | ||
+ | $$\frac{\varphi_1}{\varphi_n}{{=}}\frac{\phi_i}{\phi_{i+2k} },$$ | ||
+ | ahol $i$ és $k$ pozitív egész szám. | ||
+ | A csillapítási tényező ismeretében dönthető el, hogy a rendszer csillapítatlan vagy csillapított mozgást végzőnek tekinthető-e. Ha $\frac{2\pi}{T}\gg \beta$, akkor a [[#eq:6|(6)]] összefüggés alapján a torziós asztal mozgása csillapítatlan mozgásnak tekinthető. (A $T$ periódusidő mérhető.) | ||
+ | |||
+ | ====A torziós asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása==== | ||
+ | |||
+ | =====Az asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása tömegének és sugarának ismeretében===== | ||
+ | |||
+ | Az [[#eq:1|(1)]] egyenletből levezethetően $R$ sugarú és $m$ tömegű homogén korong tehetetlenségi nyomatéka forgástengelyére vonatkozóan: | ||
+ | $$\theta=\frac{1}{2}mR^2.$$ | ||
+ | Így az asztal tömegének és sugarának megmérése után tehetetlenségi nyomatéka számolható. | ||
+ | |||
+ | =====Az asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása a rugó direkciós nyomatékának, a lengésidőnek és a csillapítási tényezőnek az ismeretében===== | ||
+ | |||
+ | A [[#eq:6|(6)]] egyenletből kiindulva felírható, hogy: | ||
+ | $$\omega^2=\left(\frac{2\pi}{T} \right )^2=\frac{D^*}{\theta}-\beta^2,$$ | ||
+ | ahonnan | ||
+ | {{eq|\theta{{=}}\frac{D^*}{\left(\frac{2\pi}{T} \right )^2+\beta^2}.|eq:8|(8)}} | ||
+ | Ha a mozgás csillapítatlannak tekinthető | ||
+ | {{eq|\theta{{=}}\left(\frac{T}{2\pi} \right )^2\cdot D^*.|eq:9|(9)}} | ||
+ | |||
+ | =====Az asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása ismert tehetetlenségi nyomatékú tárcsa felhasználásával===== | ||
+ | |||
+ | Ha a torziós asztal önmagában végez lengéseket [[#eq:6|(6)]] alapján | ||
+ | {{eq|\omega^2{{=}}\left(\frac{2\pi}{T} \right )^2{{=}}\frac{D^*}{\theta}-\beta^2.|eq:10|(10)}} | ||
+ | Ha a torziós asztal közepére ismert ($\theta_0$) tehetetlenségi nyomatékú korongot szerelünk (a korong tengelye egybeesik az asztal tengelyével) a rendszer tehetetlenségi nyomatéka: $\theta'(\theta+\theta_0$-ra módosul és a lengés körfrekvenciája: | ||
+ | {{eq|\omega'^2{{=}}\left(\frac{2\pi}{T'} \right )^2{{=}}\frac{D^*}{\theta+\theta_0}-\beta^2.|eq:11|(11)}} | ||
+ | Feltételeztük, hogy a csillapítás nem változott. [[#eq:10|(10)]] és [[#eq:11|(11)]] hányadosából az asztal tehetetlenségi nyomatéka kiszámítható: | ||
+ | $$\left(\frac{4\pi^2}{T^2}+\beta^2\right )\left/\left(\frac{4\pi^2}{T'^2}+\beta^2\right )\right.=\frac{\theta+\theta_0}{\theta},$$ | ||
+ | ahonnan | ||
+ | {{eq|\theta{{=}}\theta_0\frac{T^2\cdot T'^2}{T'^2-T^2}\cdot\left(\frac{1}{T'^2}+\frac{\beta^2}{4\pi^2}\right).|eq:12|(12)}} | ||
+ | Ha a zárójelben lévő kifejezés második tagja nem éri el az első tag 0,01-ad részét, úgy az elhanyagolható és a lengés csillapítatlannak tekinthető. A $\theta$ értéke csillapítatlan lengés esetén | ||
+ | {{eq|\theta{{=}}\theta_0\frac{T^2}{T'^2-T^2}.|eq:13|(13)}} | ||
+ | |||
+ | ===Mintadarab súlypontján átmenő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatékának meghatározása=== | ||
+ | |||
+ | {{fig|Tehetetlenségi_nyomaték_vizsgálata_4.jpg|fig:4|4. ábra}} | ||
+ | Ha a torziós asztal mozgása csillapítatlan rezgésnek tekinthető, a mozgás periódusidejét a [[#eq:3|(3)]] összefüggés adja meg. | ||
+ | Helyezzünk a torziós asztalra a [[#fig:4|4. ábra]] szerint egy mintát, mely az asztal egy pontja körül ($P$) körbe forgatható. Az ábrán látható jelölésekkel a Steiner-tétel és a koszinusz tétel alkalmazásával a minta tehetetlenségi nyomatéka az $O$ ponton átmenő tengelyre vonatkozóan. | ||
+ | $$\theta_x+mr^2=\theta_x+m(r_0^2+r_1^2+2r_1r_2\cos\gamma),$$ | ||
+ | ahol $\theta_x$ a minta súlypontján ($S_p$) átmenő, a rendszer forgástengelyével párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka, $m$ a tömege és $r_1$ a minta súlypontjának távolsága a $P$ ponttól. Ha a torziós asztal tehetetlenségi nyomatéka $\theta$, a rendszer periódusideje (8)-ból: | ||
+ | {{eq|T'^2{{=}}\frac{4\pi^2}{D^*}\left[\theta+\theta_x+m(r_0^2+r_1^2)\right]+\frac{4\pi^2}{D^*}2mr_1r_2\cos\gamma,|eq:14|(14)}} | ||
+ | vagyis a periódusidő négyzete $T^2=A+B\cos\gamma$ függvény szerint változik. | ||
+ | Ha a mintát körbeforgatva mérjük a rezgésidőket [[#eq:14|(14)]] alakú függvényt kapunk. A mérési pontokra görbét illesztve $A$ és $B$ értéke meghatározható, melyek ismeretében a [[#eq:14|(14)]]-ben szereplő két ismeretlen ($\theta_x$ és $r_1$) is kiértékelhető. Belátható, hogy a minta forgatása közben a legnagyobb lengésidőt akkor kapjuk, amikor a súlypont a legmesszebb van az $O$ forgástengelytől és a lengésidő akkor a legkisebb mikor a minta súlypontja a legközelebb van $O$-hoz. Ebben a két esetben a lengésidőket a | ||
+ | {{eq|{T'}^2_\mathrm{max}{{=}}\frac{4\pi^2}{D^*}\left[\theta+\theta_x+m(r_0+r_1)^2) \right ],|eq:15|(15)}} | ||
+ | illetve | ||
+ | {{eq|{T'}^2_\mathrm{min}{{=}}\frac{4\pi^2}{D^*}\left[\theta+\theta_x+m(r_0-r_1)^2) \right ],|eq:16|(16)}} | ||
+ | összefüggések adják meg, melyekből $\theta_x$ és $r_1$ szintén meghatározhatóak. (A $T'^2_\mathrm{max}-T'^2_\mathrm{min}=\frac{4\pi^2}{D^*}\cdot4mr_0r_1$ egyenletből megkaphatjuk $r_1$-et, majd ezen eredmény felhasználásával [[#eq:15|(15)]]-ből vagy [[#eq:16|(16)]]-ból számítható $\theta_x$). | ||
+ | A fenti eljárást a minta egy másik pontja körüli forgatásra megismételve, meghatározható a súlypont távolsága ettől a ponttól. A súlypont két ismert ponttól való | ||
+ | távolsága egyértelműen megadja a súlypont helyét. | ||
+ | |||
+ | ===A Steiner-tétel igazolása=== | ||
+ | |||
+ | Ha az ismert $\theta_0$ tehetetlenségi nyomatékú tárcsát úgy helyezünk el torziós asztalon, hogy súlypontja az asztal forgástengelyétől ismert $r$ távolságra legyen, a rendszer tehetetlenségi nyomatéka a Steiner-tétel szerint | ||
+ | $$\theta'=\theta+mr^2.$$ | ||
+ | Csillapítatlan rezgéseket feltételezve [[#eq:3|(3)]] szerint a mozgás periódusidejének négyzete | ||
+ | $$T^2=\frac{4\pi^2}{D^*}(\theta_0+\theta)+\frac{4\pi^2}{D^*}m\cdot r^2,$$ | ||
+ | azaz a $T^2=f(r^2)$ függvény egyenest ad. | ||
+ | Ha mérjük a rendszer lengésidejét ($T$) a tárcsa súlypontjának az asztal forgástengelyétől való távolságának $\theta$ függvényében és ábrázoljuk a periódusidő négyzetét az $r^2$ függvényében, a mérési pontokra egyenes illeszthető. | ||
+ | Megjegyezzük, hogy a most kapott egyenes meredekségének és tengelymetszetének meghatározása az adott tehetetlenségi nyomatékú tárcsa tömegének ismeretében újabb lehetőséget ad a rendszer $D^*$ direkciós nyomatékának és $\theta$ tehetetlenségi nyomatékának meghatározására. | ||
+ | |||
+ | ==Mérési feladatok== | ||
+ | |||
+ | *''A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.'' | ||
+ | |||
+ | A mérések megkezdése előtt a torziós asztal talpán található csavarok és a mérőhelyen található libella segítségével az asztal síkját állítsa vízszintesre! | ||
+ | |||
+ | '''1.''' Határozza meg a spirálrugó D* direkciós nyomatékát! | ||
+ | |||
+ | A feladatot a [[#eq:2|(2)]] összefüggés felhasználásával oldja meg! Az elfordulást létrehozó forgatónyomatékot csigán átvetett fonál végén lévő edénykébe helyezett csapágygolyók segítségével hozza létre! Az edényke tömegét feltüntettük az oldalán, a csapágygolyók tömegét megadjuk. A tárcsa sugarát mérje meg. A szögelfordulás az asztalon található fokbeosztás segítségével határozható meg. A mérés közben fellépő súrlódás hatásának csökkentése érdekében minden egyes nyomaték alkalmazásánál mérje meg a nyomatékhoz tartozó maximális és minimális szögkitérés értékét és a kettő számtani közepét vegye figyelembe. 10-12 mérési pontot vegyen fel, ábrázolja a $\varphi=f(M)$ függvényt, mérési pontjaira illesszen egyenest, majd a kapott egyenes meredekségéből határozza meg a direkciós nyomatékot! Adja meg az illesztett egyenes korrelációs tényezőjét! | ||
+ | |||
+ | '''2.''' Határozza meg a rendszer csillapítási tényezőjét! | ||
+ | |||
+ | '''a)''' Határozza meg a csillapítási tényező értékét először a [[#eq:7|(7)]] összefüggés segítségével! A lengésidőt – itt, és a továbbiakban is – 5-5 lengés idejét mérve maximum 180°-os amplitúdóval indulva legalább ötször mérje meg! Az így kapott lengésidők átlagát használja a továbbiakban! A lengési amplitúdó csökkenésének vizsgálatánál 90°-os kitérésből induljon és 20 lengés után mérje meg a lecsökkent $\varphi_{20}$ amplitúdót! A kapott eredmények ismeretében hasonlítsa össze a körfrekvencia és a csillapítási állandó értékét! Csillapítatlan rezgésnek tekintheti-e a torziós asztal mozgását? | ||
+ | |||
+ | '''b)''' Vizsgálja a rendszer csillapodását V-scope-pal! A V-scope előkészítése után helyezzen az asztalra egy gombocskát, térítse ki az asztalt kb. 90°-kal, indítsa el a V-scope-ot és engedje el az asztalt! A mérés elvégzéséhez, ha szükséges, kérje a mérésvezető segítségét! A mérési adatok alapján határozza meg a csillapítási tényezőt! Vizsgálja meg a csillapodás jellegét! Valóban exponenciálisan csökken az amplitúdó? Mi lehet a különbség oka? | ||
+ | |||
+ | ''Figyelem! A V-scope-os mérés '''nem''' alkalmas a periódusidő – és így az asztal tehetetlenségi nyomatékának – pontos mérésére, mert a gombocska megváltoztatja a rendszer tehetetlenségi nyomatékát!'' | ||
+ | |||
+ | |||
+ | '''3.''' Határozza meg a torziós asztal tehetetlenségi nyomatékát! | ||
+ | |||
+ | '''a)''' A $\theta=\frac{1}{2}mR^2$ összefüggés alapján. Számítsa ki a tárcsa tehetetlenségi nyomatékát! A tárcsa anyaga alumínium ($\rho=2700\,\frac{\mathrm{kg}}{\mathrm{m}^3}$). Méreteit méréssel határozza meg! | ||
+ | |||
+ | '''b)''' A rúgó direkciós nyomatékának, a rendszer lengésidejének és csillapítási tényezőjének ismeretében. A korábbi mérési eredményei felhasználásával a [[#eq:8|(8)]] vagy [[#eq:9|(9)]] összefüggés alapján számítsa ki a torziós asztal tehetetlenségi nyomatékát! | ||
+ | |||
+ | '''c)''' Ismert tehetetlenségi nyomatékú minta felhasználásával. Az ismert tehetetlenségi nyomatékú minta egy középen kis furattal ellátott korong. A korong tömege ismert, sugarát mérje meg és számítsa ki $\theta_0$ tehetetlenségi nyomatékát! Az ismert tehetetlenségi nyomatékú mintát a közepén lévő furat és egy csavar segítségével rögzítse az asztal közepére! A torziós asztal lengésidejét és csillapítási tényezőjét korábbról ismeri. Most mérje meg a megnövelt tehetetlenségi nyomatékú rendszer lengésidejét ($T'$) és a [[#eq:12|(12)]] vagy [[#eq:13|(13)]] összefüggés alkalmazásával határozza meg a torziós asztal tehetetlenségi nyomatékát! | ||
+ | |||
+ | '''4.''' Határozza meg egy inhomogén tömegeloszlású lemezből készült minta tehetetlenségi nyomatékát a súlypontján átmenő és a lemez síkjára merőleges tengelyre vonatkozóan! | ||
+ | |||
+ | A mérőhelyen található mintát - amelynek tömegét ismeri - rögzítse a torziós asztalra a mintán található furat és egy csavar segítségével! Az asztalon található rögzítési pontok közül ismeretei alapján válassza ki az optimálisnak tűnő rögzítési pontot! Indokolja választását! Mérje meg a rendszer lengésidejét a mintának a rögzítési pont körüli elforgatása és 30°-onkénti rögzítése mellett. (Ilyen módon 12 különböző lengésidőt mérhet. Minden lehetséges rögzítési pont körül 30°-os szögbeosztás található.) Ábrázolja a mért lengési idők négyzetét az elforgatási szög függvényében! Megfelelő függvényillesztéssel határozza meg $T'_\mathrm{max}$ és $T'_\mathrm{min}$ (vagy $B$) értékét, majd határozza meg a minta $\theta_x$ tehetetlenségi nyomatékát és a minta súlypontjának $r_1$ távolságát a mintán található furattól! ($D^*$-ot, $\theta$-t és $m$-et ismeri.) | ||
+ | |||
+ | Ismételje meg a feladat első részét a mintán található másik furat felhasználásával! Ennek a mérésnek az elvégzése után megadhatja a súlypont helyét a mintán található furatoktól mérhető távolsága segítségével. | ||
+ | |||
+ | '''5.''' Igazolja a Steiner-tételt! | ||
+ | |||
+ | Az ismert tehetetlenségi nyomatékú kis korongot rögzítse a torziós asztal tengelyétől különböző távolságban lévő rögzítési pontokhoz, és mérje meg a rögzítési pontokhoz tartozó lengési időket! Mérési eredményei alapján ábrázolja a $T^2=f(r^2)$ függvényt! Mérési pontjaira illesszen egyenest! Az egyenes paramétereiből határozza meg a rendszer $D^*$ direkciós nyomatékát és $\theta$ tehetetlenségi nyomatékát! | ||
+ | |||
+ | </wlatex> |
A lap 2012. február 13., 14:36-kori változata
A mérés célja:
- elmélyíteni a tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatos ismereteket,
- megismertetni a hallgatókat egy a tehetetlenségi nyomaték mérésére alkalmas módszerrel.
Ennek érdekében:
- összefoglaljuk a tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatos ismereteket, majd megvizsgáljuk egy olyan rendszer viselkedését, amelynek segítségével tehetetlenségi nyomatékot tudunk mérni,
- a mérések során meghatározzuk a méréséhez használandó rendszer paramétereit, majd a megismert rendszer segítségével tehetetlenségi nyomatékot mérünk, és kísérletileg igazoljuk a Steiner-tételt.
Elméleti ismeretek
A tehetetlenségi nyomaték
A tömegpontokból álló rendszer z-tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatékát az alábbi kifejezés adja meg:
ahol az sorszámú, tömegű pont -tengelytől való távolsága, és ugyanennek a pontnak az , illetve koordinátája. Folytonos tömegeloszlású testek esetén a tehetetlenségi nyomaték:
ahol a test sűrűsége. A tehetetlenségi nyomaték értéke egyszerűbb esetekben számítással határozható meg, egyébként mérésekkel állapítható meg. Ha ismerjük egy test tehetetlenségi nyomatékát a súlypontján átmenő tengelyre vonatkozóan (), akkor egy ezzel a tengellyel párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka () a Steiner-tétel segítségével adható meg:
Itt a test tömege, a két tengely egymástól mért távolsága.
Forgási rezgések
A tehetetlenségi nyomatékkal kapcsolatos vizsgálatainkat egy forgási rezgéseket végző torziós asztal segítségével hajtjuk végre, ezért az alábbiakban egy ilyen rendszer viselkedését vizsgáljuk (1. ábra). A rendszer egyensúlyi helyzetét egyik végén a tengelyhez, a másik végén a kerethez rögzített spirálrugó biztosítja. A rendszer egyensúlyi helyzetéhez képest, a tengely körül (rad) szöggel való elforgatásához szükséges forgatónyomaték, nem nagy szögek esetén:
ahol (Nm/rad) a rugó direkciós nyomatéka.
Csillapítatlan forgási rezgések
Ha a torziós asztal tárcsájának a tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka és emellet a rendszer többi elemének tehetetlenségi nyomatéka, valamint a súrlódási veszteségek figyelmen kívül hagyhatók, akkor a rendszer mozgásegyenlete:
Ezen mozgásegyenlet megoldása a
egyenlettel leírható harmonikus forgási rezgés, ahol és értékét a kezdeti feltételek határozzák meg és a megoldás során adódik, hogy a körfrekvencia:
amiből a rezgés periódusideje:
Csillapodó forgási rezgések
A fentiekben szereplő csillapítatlan forgási rezgés amplitúdója állandó. A gyakorlatban megvalósítható rezgéseknél a mindig jelen lévő súrlódás miatt az amplitúdó folyamatosan csökken. Az ilyen mozgásoknál a rugó által létrehozott nyomatékon kívül megjelenő súrlódási erő hatását a szögsebességgel arányosnak feltételezve, (az arányosságot a állandóval véve figyelembe) a rezgés mozgásegyenlete:
A (4) egyenlet megoldása az és jelölésekkel
ahol a csillapítási tényező, és a kezdeti feltételektől függő állandók. A esetben:
A (5) egyenlettel leírt mozgás függvénye a 2. ábrán látható. A rezgés amplitúdója exponenciálisan csökken: . A rendszer az egyensúlyi helyzeten a időpontokban halad át, a szélső helyzeteket azonban nem a időpontokban éri el, de a szélső helyzetek között eltelt idő .
A torziós asztal és jellemzőinek meghatározása
Ahhoz, hogy egy rezgőmozgást végző rendszert felhasználhassunk ismeretlen minta tehetetlenségi nyomatékának meghatározásához, vagy a Steiner-tétel igazolásához, ismernünk kell rendszerünket és annak fizikai jellemzőit. Az alábbiakban a további vizsgálatokhoz felhasználandó eszközt, a torziós asztalt mutatjuk be, és ismertetünk néhány módszert, amely alkalmas a rendszer jellemzőinek meghatározására.
A torziós asztal
A további vizsgálatokhoz használt eszköz, a forgási rezgéseket végző torziós asztal fényképe és vázlata a 3. ábrán látható.
A torziós asztalban alkalmazott spirálrúgó direkciós nyomatékának () meghatározása
A direkciós nyomaték meghatározásánál a (2) egyenletből indulhatunk ki. Megmérve a rugóra ható nyomatékot és a nyomaték által létrehozott szögelfordulást, a direkciós nyomaték:
A mérés pontosságának növelése érdekében célszerű meghatározni a függvényt. A mérési pontokra egyenest illesztve az meredekségéből megkapható a rugó jellemzője.
A csillapítási tényező () meghatározása
A csillapítási tényező meghatározása a (5) egyenlet felhasználásával lehetséges. A lengő torziós asztal kitérése egy tetszőleges időpontban, illetve ez után egészszámú periódusidővel később a időpontban:
Mivel a két kifejezésben a szinuszos tagok értéke megegyezik, a szögkitérések hányadosának természetes alapú logaritmusa:
ahonnan
A csillapítási tényező gyakorlati meghatározásánál célszerű a szélső helyzetek figyelembevétele, a 2. ábra jelöléseihez igazodva:
ahol és pozitív egész szám. A csillapítási tényező ismeretében dönthető el, hogy a rendszer csillapítatlan vagy csillapított mozgást végzőnek tekinthető-e. Ha , akkor a (6) összefüggés alapján a torziós asztal mozgása csillapítatlan mozgásnak tekinthető. (A periódusidő mérhető.)
A torziós asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása
Az asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása tömegének és sugarának ismeretében
Az (1) egyenletből levezethetően sugarú és tömegű homogén korong tehetetlenségi nyomatéka forgástengelyére vonatkozóan:
Így az asztal tömegének és sugarának megmérése után tehetetlenségi nyomatéka számolható.
Az asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása a rugó direkciós nyomatékának, a lengésidőnek és a csillapítási tényezőnek az ismeretében
A (6) egyenletből kiindulva felírható, hogy:
ahonnan
Ha a mozgás csillapítatlannak tekinthető
Az asztal tehetetlenségi nyomatékának meghatározása ismert tehetetlenségi nyomatékú tárcsa felhasználásával
Ha a torziós asztal önmagában végez lengéseket (6) alapján
Ha a torziós asztal közepére ismert () tehetetlenségi nyomatékú korongot szerelünk (a korong tengelye egybeesik az asztal tengelyével) a rendszer tehetetlenségi nyomatéka: -ra módosul és a lengés körfrekvenciája:
Feltételeztük, hogy a csillapítás nem változott. (10) és (11) hányadosából az asztal tehetetlenségi nyomatéka kiszámítható:
ahonnan
Ha a zárójelben lévő kifejezés második tagja nem éri el az első tag 0,01-ad részét, úgy az elhanyagolható és a lengés csillapítatlannak tekinthető. A értéke csillapítatlan lengés esetén
Mintadarab súlypontján átmenő tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatékának meghatározása
Ha a torziós asztal mozgása csillapítatlan rezgésnek tekinthető, a mozgás periódusidejét a (3) összefüggés adja meg. Helyezzünk a torziós asztalra a 4. ábra szerint egy mintát, mely az asztal egy pontja körül () körbe forgatható. Az ábrán látható jelölésekkel a Steiner-tétel és a koszinusz tétel alkalmazásával a minta tehetetlenségi nyomatéka az ponton átmenő tengelyre vonatkozóan.
ahol a minta súlypontján () átmenő, a rendszer forgástengelyével párhuzamos tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka, a tömege és a minta súlypontjának távolsága a ponttól. Ha a torziós asztal tehetetlenségi nyomatéka , a rendszer periódusideje (8)-ból:
vagyis a periódusidő négyzete függvény szerint változik. Ha a mintát körbeforgatva mérjük a rezgésidőket (14) alakú függvényt kapunk. A mérési pontokra görbét illesztve és értéke meghatározható, melyek ismeretében a (14)-ben szereplő két ismeretlen ( és ) is kiértékelhető. Belátható, hogy a minta forgatása közben a legnagyobb lengésidőt akkor kapjuk, amikor a súlypont a legmesszebb van az forgástengelytől és a lengésidő akkor a legkisebb mikor a minta súlypontja a legközelebb van -hoz. Ebben a két esetben a lengésidőket a
illetve
összefüggések adják meg, melyekből és szintén meghatározhatóak. (A egyenletből megkaphatjuk -et, majd ezen eredmény felhasználásával (15)-ből vagy (16)-ból számítható ). A fenti eljárást a minta egy másik pontja körüli forgatásra megismételve, meghatározható a súlypont távolsága ettől a ponttól. A súlypont két ismert ponttól való távolsága egyértelműen megadja a súlypont helyét.
A Steiner-tétel igazolása
Ha az ismert tehetetlenségi nyomatékú tárcsát úgy helyezünk el torziós asztalon, hogy súlypontja az asztal forgástengelyétől ismert távolságra legyen, a rendszer tehetetlenségi nyomatéka a Steiner-tétel szerint
Csillapítatlan rezgéseket feltételezve (3) szerint a mozgás periódusidejének négyzete
azaz a függvény egyenest ad. Ha mérjük a rendszer lengésidejét () a tárcsa súlypontjának az asztal forgástengelyétől való távolságának függvényében és ábrázoljuk a periódusidő négyzetét az függvényében, a mérési pontokra egyenes illeszthető. Megjegyezzük, hogy a most kapott egyenes meredekségének és tengelymetszetének meghatározása az adott tehetetlenségi nyomatékú tárcsa tömegének ismeretében újabb lehetőséget ad a rendszer direkciós nyomatékának és tehetetlenségi nyomatékának meghatározására.
Mérési feladatok
- A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.
A mérések megkezdése előtt a torziós asztal talpán található csavarok és a mérőhelyen található libella segítségével az asztal síkját állítsa vízszintesre!
1. Határozza meg a spirálrugó D* direkciós nyomatékát!
A feladatot a (2) összefüggés felhasználásával oldja meg! Az elfordulást létrehozó forgatónyomatékot csigán átvetett fonál végén lévő edénykébe helyezett csapágygolyók segítségével hozza létre! Az edényke tömegét feltüntettük az oldalán, a csapágygolyók tömegét megadjuk. A tárcsa sugarát mérje meg. A szögelfordulás az asztalon található fokbeosztás segítségével határozható meg. A mérés közben fellépő súrlódás hatásának csökkentése érdekében minden egyes nyomaték alkalmazásánál mérje meg a nyomatékhoz tartozó maximális és minimális szögkitérés értékét és a kettő számtani közepét vegye figyelembe. 10-12 mérési pontot vegyen fel, ábrázolja a függvényt, mérési pontjaira illesszen egyenest, majd a kapott egyenes meredekségéből határozza meg a direkciós nyomatékot! Adja meg az illesztett egyenes korrelációs tényezőjét!
2. Határozza meg a rendszer csillapítási tényezőjét!
a) Határozza meg a csillapítási tényező értékét először a (7) összefüggés segítségével! A lengésidőt – itt, és a továbbiakban is – 5-5 lengés idejét mérve maximum 180°-os amplitúdóval indulva legalább ötször mérje meg! Az így kapott lengésidők átlagát használja a továbbiakban! A lengési amplitúdó csökkenésének vizsgálatánál 90°-os kitérésből induljon és 20 lengés után mérje meg a lecsökkent amplitúdót! A kapott eredmények ismeretében hasonlítsa össze a körfrekvencia és a csillapítási állandó értékét! Csillapítatlan rezgésnek tekintheti-e a torziós asztal mozgását?
b) Vizsgálja a rendszer csillapodását V-scope-pal! A V-scope előkészítése után helyezzen az asztalra egy gombocskát, térítse ki az asztalt kb. 90°-kal, indítsa el a V-scope-ot és engedje el az asztalt! A mérés elvégzéséhez, ha szükséges, kérje a mérésvezető segítségét! A mérési adatok alapján határozza meg a csillapítási tényezőt! Vizsgálja meg a csillapodás jellegét! Valóban exponenciálisan csökken az amplitúdó? Mi lehet a különbség oka?
Figyelem! A V-scope-os mérés nem alkalmas a periódusidő – és így az asztal tehetetlenségi nyomatékának – pontos mérésére, mert a gombocska megváltoztatja a rendszer tehetetlenségi nyomatékát!
3. Határozza meg a torziós asztal tehetetlenségi nyomatékát!
a) A összefüggés alapján. Számítsa ki a tárcsa tehetetlenségi nyomatékát! A tárcsa anyaga alumínium (). Méreteit méréssel határozza meg!
b) A rúgó direkciós nyomatékának, a rendszer lengésidejének és csillapítási tényezőjének ismeretében. A korábbi mérési eredményei felhasználásával a (8) vagy (9) összefüggés alapján számítsa ki a torziós asztal tehetetlenségi nyomatékát!
c) Ismert tehetetlenségi nyomatékú minta felhasználásával. Az ismert tehetetlenségi nyomatékú minta egy középen kis furattal ellátott korong. A korong tömege ismert, sugarát mérje meg és számítsa ki tehetetlenségi nyomatékát! Az ismert tehetetlenségi nyomatékú mintát a közepén lévő furat és egy csavar segítségével rögzítse az asztal közepére! A torziós asztal lengésidejét és csillapítási tényezőjét korábbról ismeri. Most mérje meg a megnövelt tehetetlenségi nyomatékú rendszer lengésidejét () és a (12) vagy (13) összefüggés alkalmazásával határozza meg a torziós asztal tehetetlenségi nyomatékát!
4. Határozza meg egy inhomogén tömegeloszlású lemezből készült minta tehetetlenségi nyomatékát a súlypontján átmenő és a lemez síkjára merőleges tengelyre vonatkozóan!
A mérőhelyen található mintát - amelynek tömegét ismeri - rögzítse a torziós asztalra a mintán található furat és egy csavar segítségével! Az asztalon található rögzítési pontok közül ismeretei alapján válassza ki az optimálisnak tűnő rögzítési pontot! Indokolja választását! Mérje meg a rendszer lengésidejét a mintának a rögzítési pont körüli elforgatása és 30°-onkénti rögzítése mellett. (Ilyen módon 12 különböző lengésidőt mérhet. Minden lehetséges rögzítési pont körül 30°-os szögbeosztás található.) Ábrázolja a mért lengési idők négyzetét az elforgatási szög függvényében! Megfelelő függvényillesztéssel határozza meg és (vagy ) értékét, majd határozza meg a minta tehetetlenségi nyomatékát és a minta súlypontjának távolságát a mintán található furattól! (-ot, -t és -et ismeri.)
Ismételje meg a feladat első részét a mintán található másik furat felhasználásával! Ennek a mérésnek az elvégzése után megadhatja a súlypont helyét a mintán található furatoktól mérhető távolsága segítségével.
5. Igazolja a Steiner-tételt!
Az ismert tehetetlenségi nyomatékú kis korongot rögzítse a torziós asztal tengelyétől különböző távolságban lévő rögzítési pontokhoz, és mérje meg a rögzítési pontokhoz tartozó lengési időket! Mérési eredményei alapján ábrázolja a függvényt! Mérési pontjaira illesszen egyenest! Az egyenes paramétereiből határozza meg a rendszer direkciós nyomatékát és tehetetlenségi nyomatékát!