„Elektrosztatikus motor” változatai közötti eltérés
a (Elektrosztatikus kerék lapot átneveztem Elektrosztatikus motor névre) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Szerkesztő:Hartlein]] | [[Kategória:Szerkesztő:Hartlein]] | ||
<wikitex> | <wikitex> | ||
| − | [[File: | + | [[File:Elektrosztatikus_motor.ogv|frame|thumbtime=0:00]] |
== Az elhangzó szöveg == | == Az elhangzó szöveg == | ||
A lap 2011. április 16., 13:59-kori változata
Az elhangzó szöveg
Van de Graaff generátor kivezetéseit vízszintesen fekvő, egymással szemben elhelyezkedő fémcsúcsokhoz kötjük. A csúcsok között függőleges tengely körül forogni képes hengerfelületet helyezünk el, amelynek palástját három egyforma nagyságú fémcsík borítja, amelyek egymással nem érintkeznek. Bekapcsolva a generátort a henger egyenletes forgásba jön. Kérdés: Miért három egyforma fémszegmens van a henger felületén? Lehetne kettő vagy négy?
Kísérleti elrendezés
Egy töltésre ható erő elvben könnyen kiszámítható a többi töltés nagyságának és térbeli helyzetének ismeretében a Coulomb törvény segítségével. Vezető testek jelenléte nagyon megnehezíti a feladatot. Egy végtelen földelt vezető sík esetében a tükrözés módszere segít. Az eredő erő a töltéstől a vezető síkjára merőleges egyenes mentén fog hatni. Véges területű fémlap fölött csak szimmetrikus helyzetben mutat az eredő erő a fémlapra merőleges irányban. Esetünkben a forgató hatás a szimmetrikus helyzettől való eltérésből adódik. A feltett kérdésre ebből kiindulva találhatjuk meg a választ.
