„Fajhő mérése” változatai közötti eltérés
34. sor: | 34. sor: | ||
Egy anyag belső energiája ($U$) a rajta végzett makroszkopikus munka ($W$), vagy egy másik testtel létrejött kontaktus során molekuláris szinten lezajló energia átadás ($Q$) útján változtatható meg. Ezt a tapasztalatot rögzíti a hőtan I. főtétele: | Egy anyag belső energiája ($U$) a rajta végzett makroszkopikus munka ($W$), vagy egy másik testtel létrejött kontaktus során molekuláris szinten lezajló energia átadás ($Q$) útján változtatható meg. Ezt a tapasztalatot rögzíti a hőtan I. főtétele: | ||
+ | $$ \Delta U = \Delta Q + \Delta W $$ | ||
+ | ahol $\Delta U$ a belső energia megváltozása, $\Delta W$ a testen végzett makroszkopikus munka, $\Delta Q$ pedig a molekuláris mechanizmussal a testnek átadott energia, amit \textit{hőnek} (hőmennyiségnek) nevezünk. Ha egy testtel hőt közlünk (pl. elektromos fűtőtesttel melegítjük), akkor belső energiája és ezzel együtt hőmérséklete is megváltozik. A tapasztalat szerint nem túl nagy hőmennyiség közlése esetén a bekövetkező hőmérséklet-változás ($\Delta t$) egyenesen arányos a közölt hővel ($Q$), fordítottan arányos a vizsgált anyag tömegével ($m$) és függ a vizsgált anyag minőségétől is: | ||
+ | |||
+ | $$ \Delta t = \frac{Q}{cm} $$ | ||
</wlatex> | </wlatex> |
A lap 2012. augusztus 28., 16:47-kori változata
Szerkesztés alatt!
A mérés célja:
- elmélyíteni a hallgatók fajhővel kapcsolatos ismereteit,
- megismertetni a hallgatókat a fajhőmérés két módszerével.
Ennek érdekében:
- összefoglaljuk a fajhő mérésével kapcsolatos ismereteket, ismertetjük a keverési kaloriméterrel ill. az elektromos fűtésű kaloriméterrel történő fajhőmérést,
- a gyakorlat során megmérjük néhány anyag fajhőjét.
Tartalomjegyzék |
Elméleti összefoglaló
Egy anyag belső energiája () a rajta végzett makroszkopikus munka (), vagy egy másik testtel létrejött kontaktus során molekuláris szinten lezajló energia átadás () útján változtatható meg. Ezt a tapasztalatot rögzíti a hőtan I. főtétele:
ahol a belső energia megváltozása, a testen végzett makroszkopikus munka, pedig a molekuláris mechanizmussal a testnek átadott energia, amit \textit{hőnek} (hőmennyiségnek) nevezünk. Ha egy testtel hőt közlünk (pl. elektromos fűtőtesttel melegítjük), akkor belső energiája és ezzel együtt hőmérséklete is megváltozik. A tapasztalat szerint nem túl nagy hőmennyiség közlése esetén a bekövetkező hőmérséklet-változás () egyenesen arányos a közölt hővel (), fordítottan arányos a vizsgált anyag tömegével () és függ a vizsgált anyag minőségétől is: