„A kényszerrezgés vizsgálata” változatai közötti eltérés
28. sor: | 28. sor: | ||
Ha egy $m$ tömegű anyagi pontra a kitéréssel arányos, rugalmas erő hat, akkor a mozgásegyenlet | Ha egy $m$ tömegű anyagi pontra a kitéréssel arányos, rugalmas erő hat, akkor a mozgásegyenlet | ||
− | $$ma=- | + | $$ma=-Dx$$ |
− | alakú, ahol $ | + | alakú, ahol $D$ a rugóállandó, $x$ a tömegpont kitérése az egyensúlyi helyzetből, $m$ a tömeg, és $a$ a gyorsulás. |
A mozgásegyenlet megoldása | A mozgásegyenlet megoldása | ||
{{eq|x{{=}}A\sin(\omega_0 t+\alpha)|eq:1|(1)}} | {{eq|x{{=}}A\sin(\omega_0 t+\alpha)|eq:1|(1)}} | ||
ahol $A$ a (kitérési) amplitúdó, $\alpha$ a $t=0$ időpillanathoz tartozó fázis, | ahol $A$ a (kitérési) amplitúdó, $\alpha$ a $t=0$ időpillanathoz tartozó fázis, | ||
− | {{eq|\omega_0{{=}}\sqrt{\frac{ | + | {{eq|\omega_0{{=}}\sqrt{\frac{D}{m} }|eq:2|(2)}} |
a csillapítatlan rezgő rendszer körfrekvenciája ($\omega_0=2\pi f_0$, ahol $f_0$ a megfelelő frekvencia). A harmonikus rezgőmozgás sebessége | a csillapítatlan rezgő rendszer körfrekvenciája ($\omega_0=2\pi f_0$, ahol $f_0$ a megfelelő frekvencia). A harmonikus rezgőmozgás sebessége | ||
$$v=\frac{\text{d} x}{\text{d} t}=A\omega_0\cos(\omega_0 t+\alpha)$$ | $$v=\frac{\text{d} x}{\text{d} t}=A\omega_0\cos(\omega_0 t+\alpha)$$ | ||
41. sor: | 41. sor: | ||
A csillapodást okozó erők gyakran a sebességgel arányosak. Ekkor a tömegpont mozgásegyenlete: | A csillapodást okozó erők gyakran a sebességgel arányosak. Ekkor a tömegpont mozgásegyenlete: | ||
− | $$ma=- | + | $$ma=-Dx-k\nu$$ |
− | ami a $\ | + | ami a $\beta=k/(2m)$ csillapodási tényező bevezetésével ($k$ a csillapítás erősségére jellemző mennyiség) és [[#eq:2|(2)]] felhasználásával az alábbi alakra hozható: |
− | $$\frac{\text{d}^2x}{\text{d}t^2}+2\ | + | $$\frac{\text{d}^2x}{\text{d}t^2}+2\beta\frac{\text{d}x}{\text{d}t}+\omega_0^2 x=0$$ |
− | A differenciálegyenlet megoldása $\omega_0^2\geq\ | + | A differenciálegyenlet megoldása $\omega_0^2\geq\beta^2$ esetén időben csökkenő amplitúdójú lengéseket eredményez: |
− | $$x=A\exp(-\ | + | $$x=A\exp(-\beta t)\sin(\omega' t+\alpha)$$ |
A rezgés körfrekvenciája | A rezgés körfrekvenciája | ||
− | $$\omega'=\sqrt{\omega_0^2-\ | + | $$\omega'=\sqrt{\omega_0^2-\beta^2}$$ |
Az amplitúdó változás jellemzésére különböző mennyiségeket használnak. A csillapodási hányados két, azonos irányban egymás után következő amplitúdó hányadosa | Az amplitúdó változás jellemzésére különböző mennyiségeket használnak. A csillapodási hányados két, azonos irányban egymás után következő amplitúdó hányadosa | ||
− | $$K=\frac{x_n}{x_{n+1} }=\exp(\ | + | $$K=\frac{x_n}{x_{n+1} }=\exp(\beta T)$$ |
− | ahol $T=\frac{2\pi}{\omega}$. Használatos még a K csillapodási hányados logaritmusa, az ún. logaritmikus dekrementum: | + | ahol $T=\frac{2\pi}{\omega'}$. Használatos még a K csillapodási hányados logaritmusa, az ún. logaritmikus dekrementum: |
− | {{eq|\Lambda{{=}}\ln K{{=}}\ | + | {{eq|\Lambda{{=}}\ln K{{=}}\beta T |eq:3|(3)}} |
===Kényszerrezgések=== | ===Kényszerrezgések=== | ||
Egy $m$ tömegre motor és excenter segítségével időben periodikusan változó erőt alkalmazva egy átmeneti időszak után időben állandósult rezgés alakul ki, melynek frekvenciája megegyezik a kényszerítő erő frekvenciájával, míg amplitúdója függ az erőtől, a rugóállandótól, a tömegtől, a csillapítástól valamint a gerjesztő frekvenciától. Az anyagi pont mozgásegyenlete ekkor: | Egy $m$ tömegre motor és excenter segítségével időben periodikusan változó erőt alkalmazva egy átmeneti időszak után időben állandósult rezgés alakul ki, melynek frekvenciája megegyezik a kényszerítő erő frekvenciájával, míg amplitúdója függ az erőtől, a rugóállandótól, a tömegtől, a csillapítástól valamint a gerjesztő frekvenciától. Az anyagi pont mozgásegyenlete ekkor: | ||
− | $$ma=- | + | $$ma=-Dx-kv+F_0\sin(\omega t)$$ |
Az [[#eq:1|(1)]] egyenletnél bevezetett jelöléseket alkalmazva másodrendű lineáris, inhomogén differenciálegyenletet kapunk: | Az [[#eq:1|(1)]] egyenletnél bevezetett jelöléseket alkalmazva másodrendű lineáris, inhomogén differenciálegyenletet kapunk: | ||
− | $$\frac{\text{d}^2x}{\text{d}t^2}+2\ | + | $$\frac{\text{d}^2x}{\text{d}t^2}+2\beta\frac{\text{d}x}{\text{d}t}+\omega_0^2 x=\frac{F_0}{m}\sin(\omega t)$$ |
ahol $F_0$ a kényszererő maximális értéke. Az egyenlet megoldása: | ahol $F_0$ a kényszererő maximális értéke. Az egyenlet megoldása: | ||
− | {{eq|x{{=}}A\exp(-\ | + | {{eq|x{{=}}A\exp(-\beta t)\sin(\omega' t+\alpha)+\frac{F_0}{m\sqrt{(\omega_0^2-\omega^2)^2+4\beta^2\omega^2} }\sin(\omega t+\varphi)|eq:4|(4)}} |
melynek második tagja írja le az állandósult állapotot. A $\varphi$ fázisállandó nem az időmérés kezdetétől függ, hanem a kényszerítő erő fázisától való eltérés. Az állandósult állapot amplitúdójának maximuma van az | melynek második tagja írja le az állandósult állapotot. A $\varphi$ fázisállandó nem az időmérés kezdetétől függ, hanem a kényszerítő erő fázisától való eltérés. Az állandósult állapot amplitúdójának maximuma van az | ||
− | {{eq|\omega_{\text{max} }{{=}}\sqrt{\omega_0^2-2\ | + | {{eq|\omega_{\text{max} }{{=}}\sqrt{\omega_0^2-2\beta^2}|eq:5|(5)}} |
frekvenciánál, míg a fázisállandó | frekvenciánál, míg a fázisállandó | ||
− | $$\text{tg}\varphi=\frac{2\ | + | $$\text{tg}\varphi=\frac{2\beta\omega}{\omega_0^2-\omega^2}$$ |
A kényszerrezgés energiaviszonyainak jellemezésére az egy periódus alatt disszipált energia $\langle W\rangle$ és a rendszerben tárolt átlagos energia $\langle P\rangle$ hányadosával arányos ''jósági tényező''t használjuk | A kényszerrezgés energiaviszonyainak jellemezésére az egy periódus alatt disszipált energia $\langle W\rangle$ és a rendszerben tárolt átlagos energia $\langle P\rangle$ hányadosával arányos ''jósági tényező''t használjuk | ||
− | $$Q=2\pi\frac{\langle W\rangle}{T\langle P\rangle}=\frac{\omega_0}{2\ | + | $$Q=2\pi\frac{\langle W\rangle}{T\langle P\rangle}=\frac{\omega_0}{2\beta}$$ |
==A kísérleti berendezés leírása== | ==A kísérleti berendezés leírása== | ||
122. sor: | 122. sor: | ||
A csillapítási tényező kísérleti meghatározásának egyik lehetséges módszere a [[#eq:3|(3)]] egyenleten alapul. Ekkor egymás utáni lengések amplitúdó csökkenéseit mérjük. Ennek észlelése akkor pontos, ha a lengő rendszer periódusideje eléggé nagy (kb. 3<sup>−10</sup>s). Az alkalmazott rugónál a lengésidő rövidebb, emiatt egy másik módszer alkalmazása előnyösebb. A csillapítási- és jósági tényezők a sebesség-amplitúdó frekvenciafüggéséből meghatározhatók. A sebesség-amplitúdó kifejezése: | A csillapítási tényező kísérleti meghatározásának egyik lehetséges módszere a [[#eq:3|(3)]] egyenleten alapul. Ekkor egymás utáni lengések amplitúdó csökkenéseit mérjük. Ennek észlelése akkor pontos, ha a lengő rendszer periódusideje eléggé nagy (kb. 3<sup>−10</sup>s). Az alkalmazott rugónál a lengésidő rövidebb, emiatt egy másik módszer alkalmazása előnyösebb. A csillapítási- és jósági tényezők a sebesség-amplitúdó frekvenciafüggéséből meghatározhatók. A sebesség-amplitúdó kifejezése: | ||
− | {{eq|A\omega{{=}}\frac{F\omega}{m\sqrt{(\omega_0^2-\omega^2)^2+4\ | + | {{eq|A\omega{{=}}\frac{F\omega}{m\sqrt{(\omega_0^2-\omega^2)^2+4\beta^2\omega^2} },|eq:6|(6)}} |
melynek maximuma $\omega_0$-nál van, ahol | melynek maximuma $\omega_0$-nál van, ahol | ||
− | $$A\omega_0=\frac{F_0}{m2\ | + | $$A\omega_0=\frac{F_0}{m2\beta}.$$. |
A maximum felének megfelelő frekvenciáknál ($f_1<f_2$, illetve $\omega_1<\omega_2$) $\omega_1$-nél | A maximum felének megfelelő frekvenciáknál ($f_1<f_2$, illetve $\omega_1<\omega_2$) $\omega_1$-nél | ||
− | $$\frac{F_0}{4m\ | + | $$\frac{F_0}{4m\beta}=\frac{F_0\omega_1}{m\sqrt{(\omega_0^2-\omega_1^2)^2+4\beta^2\omega_1^2} },$$ |
$\omega_2$-nél | $\omega_2$-nél | ||
− | $$\frac{F_0}{4m\ | + | $$\frac{F_0}{4m\beta}=\frac{F_0\omega_2}{m\sqrt{(\omega_0^2-\omega_2^2)^2+4\beta^2\omega_2^2} }.$$ |
− | Négyzetre emelés és átrendezés után $(\omega_0^2-\omega_1^2)=\ | + | Négyzetre emelés és átrendezés után $(\omega_0^2-\omega_1^2)=\beta\omega_1\sqrt{12}$ ill. $(\omega_0^2+\omega_2^2)=\beta\omega_2\sqrt{12}$ adódik, míg $\beta$-t behelyettesítve $\omega_0=\sqrt{\omega_1\omega_2}$ $[f_0=\sqrt{f_1f_2}]$. Ezek alapján a $\beta$ csillapítási tényező |
− | {{eq|\ | + | {{eq|\beta{{=}}\frac{\omega_2-\omega_1}{\sqrt{12} }{{=}}\frac{2\pi(f_2-f_1)}{\sqrt{12} },|eq:7|(7)}} |
míg a $Q$ jósági tényező | míg a $Q$ jósági tényező | ||
− | {{eq|Q{{=}}\frac{\omega_0}{2\ | + | {{eq|Q{{=}}\frac{\omega_0}{2\beta}{{=}}\frac{\sqrt{3f_1f_2} }{f_2-f_1}.|eq:8|(8)}} |
Illesszen a [[#Kényszerrezgés amplitúdójának és sebesség-amplitúdójának vizsgálata a kényszerítő frekvencia függvényében|3. pontban]] mért sebességamplitúdó adatokra a [[#eq:6|(6)]] egyenletnek megfelelő görbét és határozza meg a maximális sebesség-amplitúdó értékét, majd állapítsa meg azt a két frekvenciát melyeknél sebesség-amplitúdó a maximális érték fele! Számítsa ki a [[#eq:7|(7)]] és [[#eq:8|(8)]] képletek segítségével a csillapítási és jósági tényezőket! | Illesszen a [[#Kényszerrezgés amplitúdójának és sebesség-amplitúdójának vizsgálata a kényszerítő frekvencia függvényében|3. pontban]] mért sebességamplitúdó adatokra a [[#eq:6|(6)]] egyenletnek megfelelő görbét és határozza meg a maximális sebesség-amplitúdó értékét, majd állapítsa meg azt a két frekvenciát melyeknél sebesség-amplitúdó a maximális érték fele! Számítsa ki a [[#eq:7|(7)]] és [[#eq:8|(8)]] képletek segítségével a csillapítási és jósági tényezőket! | ||
A lap 2012. szeptember 28., 14:21-kori változata
A harmonikus rezgés alapvető fizikai jelenség. Vibrációk, oszcillációk harmonikus rezgéssel modellezhetők, ha az amplitúdók elég kicsinyek. A harmonikus mozgás differenciálegyenlete nem csupán a klasszikus fizikában (mechanika, villamosságtan), de a kvantumfizikában, a szilárdtestfizikában és az optikában is gyakran előfordul.
Tartalomjegyzék |
Elméleti összefoglaló
Csillapítatlan rezgések
Ha egy tömegű anyagi pontra a kitéréssel arányos, rugalmas erő hat, akkor a mozgásegyenlet
alakú, ahol a rugóállandó, a tömegpont kitérése az egyensúlyi helyzetből, a tömeg, és a gyorsulás. A mozgásegyenlet megoldása
ahol a (kitérési) amplitúdó, a időpillanathoz tartozó fázis,
a csillapítatlan rezgő rendszer körfrekvenciája (, ahol a megfelelő frekvencia). A harmonikus rezgőmozgás sebessége
ahol a maximális sebesség, a sebesség-amplitúdó.
Csillapodó rezgések
A csillapodást okozó erők gyakran a sebességgel arányosak. Ekkor a tömegpont mozgásegyenlete:
ami a csillapodási tényező bevezetésével ( a csillapítás erősségére jellemző mennyiség) és (2) felhasználásával az alábbi alakra hozható:
A differenciálegyenlet megoldása esetén időben csökkenő amplitúdójú lengéseket eredményez:
A rezgés körfrekvenciája
Az amplitúdó változás jellemzésére különböző mennyiségeket használnak. A csillapodási hányados két, azonos irányban egymás után következő amplitúdó hányadosa
ahol . Használatos még a K csillapodási hányados logaritmusa, az ún. logaritmikus dekrementum:
Kényszerrezgések
Egy tömegre motor és excenter segítségével időben periodikusan változó erőt alkalmazva egy átmeneti időszak után időben állandósult rezgés alakul ki, melynek frekvenciája megegyezik a kényszerítő erő frekvenciájával, míg amplitúdója függ az erőtől, a rugóállandótól, a tömegtől, a csillapítástól valamint a gerjesztő frekvenciától. Az anyagi pont mozgásegyenlete ekkor:
Az (1) egyenletnél bevezetett jelöléseket alkalmazva másodrendű lineáris, inhomogén differenciálegyenletet kapunk:
ahol a kényszererő maximális értéke. Az egyenlet megoldása:
melynek második tagja írja le az állandósult állapotot. A fázisállandó nem az időmérés kezdetétől függ, hanem a kényszerítő erő fázisától való eltérés. Az állandósult állapot amplitúdójának maximuma van az
frekvenciánál, míg a fázisállandó
A kényszerrezgés energiaviszonyainak jellemezésére az egy periódus alatt disszipált energia és a rendszerben tárolt átlagos energia hányadosával arányos jósági tényezőt használjuk
A kísérleti berendezés leírása
A kísérleti berendezés az 1. ábrán látható. Az alul elhelyezkedő elektronikai egység hátsó lapján található a kényszererőt létrehozó excenter. A kényszererő amplitúdója az amplitúdó-rúd helyzetének változtatásával szabályozható, ami a kényszert kifejtő zsinór rögzítési pontja és az excenter középpontja közötti távolságot befolyásolja (2. ábra). A kényszert továbbító zsinór a tartóoszlop tetején található két csiga vájatain áthaladva egy hurokkal kapcsolódik a vizsgálandó rugó egyik végéhez. A másik véghez a skálával ellátott mérőrúd és a hozzá erősített ún. csillapító rúd csatlakozik. E két rúd alkotja a rezgőmozgást végző "alaptömeget", melynek értéke 50 g.
A mérőkészlethez tartozik két 50 g tömegű rézkorong is. A korongokat a mérőrudat és csillapitórudat összekötő csavarmenetre lehet felerősíteni. A tartóoszlop középmagasságánál látható a rúdvezető, melyben optikai érzékelő van. A mérőrudat a rúdvezető téglalap alakú nyílásán kell átvezetni.
Helyes beállítás után a rezgés csillapodása – melyet a légellenállás ill. a berendezés egyes elemei között fellépő súrlódás okoz – igen kicsi. Ezért a csillapítás változtatása (növelése) céljából a kővetkezőképpen járhatunk el: A tartórúdra egy olyan mágnes-párt szerelünk fel, melynek pofái között a távolság változtatható. Ezen mágnespofák között mozog az alumíniumból készült csillapítórúd. A mágneses tér hatására a mozgó fémrúdban örvényáramok keletkeznek, melyek Joule-hőjének disszipációja okozza a rendszer csillapodását. A mágnespofák közötti távolság csökkentésével a mágneses térerősség növelhető, azaz a disszipáció, vagyis a csillapítás fokozható.
Beállítás
- Ha a készülék jól van beállítva, a mérőrúd úgy függ, hogy egyik oldala sem ér hozzá a rúdvezető nyílásának falához (3. ábra). A nem jó a beállítás a 3. ábrán látható „b” vagy „c” esetben fordul elő. A „b” esetet az elektronika doboz változtatható magasságú lábainak megfelelő állításával korrigálhatjuk (vízszintezés). A „c” eset a mérőrúd felfüggesztésével javítható.
- A fázis és amplitúdó pontos méréséhez úgy kell felfüggeszteni a mérőrudat, hogy egyensúlyi helyzetben középvonala egybeessen a rúdvezető optikai érzékelőjével. Hogy ezt beállíthassa:
- Kapcsolja be az elektronika doboz hátoldalán levő kapcsolót. Figyelje a rúdvezető LED-et. Ha a mérőrúd középvonala (8,5 cm) feljebb van, mint a rúdvezető felső éle, akkor a LED kialszik. Ha a középvonal lejjebb került, akkor a LED kigyullad.
- Mozgassa úgy a mérőrudat, fel és le, hogy a középvonala áthaladjon a rúdvezetőn. Közben figyelje a FÁZIS kijelzést. Amikor a mérőrúd középvonala lefelé halad keresztül a rúdvezetőn, egy LED villog a fázisskálán. Annyira fordítsa el a kényszerkereket, hogy a fázist jelző LED éppen 0° fázishelyzetet mutasson.
- Most pontosítsa a zsinór hosszát. Ez a zsinóron található plasztikcsattal állítható. Finom állítások a tartóoszlop tetején levő csavarral végezhetők. A zsinórhossz akkor megfelelő, ha egészen kicsi oszcillációknál a fázis LED ki-be kapcsol.
Az elektronika doboz a 4. ábrán látható. Az elülső lapon található a DRIVE kapcsoló. Ezzel indítható a motor, mely a kényszer kereket forgatja. A FREKVENCIA gombbal változtatható a kényszer frekvenciája. Óramutató járásával megegyezően forgatva növeli a frekvenciát. A FUNKCIÓ kapcsoló határozza meg azt, hogy az alábbi három változóból melyiket írja ki a digitális kijelző. A kijelző jobb oldalán egy LED mutatja, hogy melyik változó értéket olvashatjuk le.
- FREQ. – A kényszerkerék frekvenciája (Hz)
- AMPL. – A mérőrúd csúcstól-csúcsig amplitúdója (ez az amplitúdó kétszerese) (mm)
- PERIOD – A mérőrúd egy teljes rezgésének periódusideje (s).
Mérési feladatok
- A mérés elvégzéséhez és a mérési napló elkészítéséhez a dőlt betűs részekben adunk segítséget.
1. A rugóállandó mérése
Állítsa be a zsinór hosszát úgy, hogy a mérőrúd 17 cm-es jele a rúdvezető alsó szélével egy vonalba essék! Erősítse az egyik 50 g-os rézsúlyt a mérőrúd és a csillapítórúd közé! Mérje le a rugó sztatikus megnyúlását! Ezután helyezze fel a második rézsúlyt is, és mérje meg az újabb megnyúlást! Számítsa ki a rugó rugóállandóját!
2. Csillapítatlan rendszer lengésideje
Szabályozza be a készüléket! (Beállítás A és B pontok alapján) Ehhez a méréshez szerelje le a csillapító mágnes-pofákat! FUNKCIÓ kapcsolót állítsa PERIÓDUS-MÉRÉSRE. Húzza a mérőrudat kb. 5 cm-rel az egyensúlyi helyzete alá, aztán engedje el! A digitális kijelző ekkor a rezgés PERIÓDUSIDEJÉT (s) mutatja. A mérést üres mérőrúddal, majd 50 és 100 g-os terhelésekkel is végezze el! Az eredményeket foglalja táblázatba és vesse össze az elmélet alapján kiszámolt értékekkel!
3. Kényszerrezgés amplitúdójának és sebesség-amplitúdójának vizsgálata a kényszerítő frekvencia függvényében
A méréseket két különböző csillapítás esetén, mindkét esetben kétféle tömeggel (mérőrúd + 50 g, mérőrúd + 100 g) végezze el! Szerelje vissza a csillapító mágnespofákat! A kis csillapításhoz a csillapító mágnespofákat egymástól a lehető legtávolabb állítsa be! A nagy csillapításhoz tekerje a mágnespofákat a lehető legközelebb, de csak annyira, hogy ne érjenek hozzá a csillapítórúdhoz! Ekkor mérje meg és jegyezze fel a mágnespofák távolságát!
Gondosan állítsa be a mérőrúd helyzetét úgy, hogy már egészen kis kitéréseknél villogjon a digitális kijelző (beállítás 2/2 pont)! A FUNKCIÓ kapcsolót állítsa FREKVENCIA mérésre és a DRIVE kapcsolóval indítsa el a kényszerrezgést! A FREKVENCIA szabályozó gombbal lassan (fokozatosan) növelje a frekvenciát, és időről-időre váltson át az AMPLITÚDÓ funkcióra! (Itt a kijelző mm-ben megadja a csúcstól-csúcsig amplitúdót – ez az amplitúdó kétszerese.) Figyelje eközben a fázisállandót jelző LED értékét! Amikor a kényszerítő frekvencia megegyezik az sajátfrekvenciával, a fázisszög 90°. Keresse meg az rezonanciafrekvenciát, ahol az amplitúdó maximális! [A rezonanciafrekvencia – különösen nagy csillapítás esetében – eltér a sajátfrekvenciától (5).] Amennyiben a rezgések amplitúdója túl nagy vagy túl kicsi lenne, úgy kapcsolja ki a készüléket és csökkentse, illetve növelje a kényszererő amplitúdóját, majd ellenőrizze a kitérést a rezonanciafrekvenciánál!
Amennyiben mindent rendben talál, vegye fel táblázatosan a rezonanciafrekvenciánál 1 Hz-el kisebb és 1 Hz-el nagyobb frekvenciák közötti intervallumban 0,1 Hz-enként (és a rezonancia frekvencia közelében ennél sűrűbben is) a kitérési amplitúdókat! Ábrázolja az azonos tömeggel, de különböző csillapítással felvett görbéket közös diagrammon! Adja meg minden esetben értékét!
A korábban megmért görbék valamennyi pontjánál (a kitérési amplitúdó és frekvencia ismeretében) számítsa ki a sebeség-amplitúdó értékeket! Foglalja táblázatba és ábrázolja diagrammon a sebesség-amplitúdó – frekvencia görbéket!
4. Csillapítási tényező és jósági tényező meghatározása
A csillapítási tényező kísérleti meghatározásának egyik lehetséges módszere a (3) egyenleten alapul. Ekkor egymás utáni lengések amplitúdó csökkenéseit mérjük. Ennek észlelése akkor pontos, ha a lengő rendszer periódusideje eléggé nagy (kb. 3−10s). Az alkalmazott rugónál a lengésidő rövidebb, emiatt egy másik módszer alkalmazása előnyösebb. A csillapítási- és jósági tényezők a sebesség-amplitúdó frekvenciafüggéséből meghatározhatók. A sebesség-amplitúdó kifejezése:
melynek maximuma -nál van, ahol
.A maximum felének megfelelő frekvenciáknál (, illetve ) -nél
-nél
Négyzetre emelés és átrendezés után ill. adódik, míg -t behelyettesítve . Ezek alapján a csillapítási tényező
míg a jósági tényező
Illesszen a 3. pontban mért sebességamplitúdó adatokra a (6) egyenletnek megfelelő görbét és határozza meg a maximális sebesség-amplitúdó értékét, majd állapítsa meg azt a két frekvenciát melyeknél sebesség-amplitúdó a maximális érték fele! Számítsa ki a (7) és (8) képletek segítségével a csillapítási és jósági tényezőket!
5. Lebegés vizsgálata
Két, kis mértékben különböző frekvenciájú, szinusz-hullám szuperpozíciójakor "lebegés" alakul ki (5. ábra). Ha időpontban a rezgések éppen fázisban vannak, akkor a hullámok összeadódnak és az eredő rezgés maximális amplitúdójú lesz. Egy későbbi időpontban azonban a frekvencia különbség miatt a rezgések ellentétes fázisba kerülnek, és egymás hatását csökkentve minimális amplitúdót eredményeznek. Az amplitúdó változások burkológörbéje szintén szinuszos. A burkológörbe frekvenciája , ahol és a két összetevő rezgés frekvenciája. A differenciálegyenlet megoldása (4) képlet tartalmazza a bekapcsolás után kialakuló két fajta frekvenciát. Az egyik szinusz-hullám körfrekvenciája , a másiké . Lebegés akkor figyelhető meg, ha a kényszererő körfrekvenciája közelében van, valamint, ha a csillapodás kicsi. Amint a tranziens elhal, a lebegés is megszűnik.
Szerelje le újra a csillapító mágnespofákat és állítsa be pontosan a mérőrúd helyzetét. Határozza meg a rendszer sajátfrekvenciáját! (A 2. méréshez hasonlóan használja a készülék kijelzőjén a PERIÓDUS állást! ) Állítsa a kényszerkeréken az amplitúdót 2 mm-re! Kapcsolja be a kényszermozgást és szabályozza annak frekvenciáját úgy, hogy 0,1 Hz-el legyen alacsonyabb, mint ! Jegyezze fel mindét frekvencia értékét és kapcsolja ki a kényszert! Várjon, amíg a mérőrúd megáll! Állítsa a funkciókapcsolót AMPLITÚDÓ mérésre.
Helyezze a mérőrúd alá az ultrahangos érzékelőt! Indítsa el a számítógépen a Logger Lite programot. A program felismeri a rákapcsolt szenzort. Végezze el a következő beállításokat: Experiment - Data Collection – Length: 120 s; Options – Graph Options – Axes Options – Scaling: Autoscale (mindkét tengelyen).
Indítsa el az adatgyűjtést, majd kapcsolja be a kényszerrezgést! A lebegés megszűntéig mérjen! Utána a mérési adatok a File- Export as paranccsal menthetők.
Ábrázolja az amplitúdót az idő függvényében! Határozza meg a burkoló szinusz-görbe periódusidejét és frekvenciáját! Vesse össze az elmélet alapján várható értékekkel!