„Gammasugárzás abszorpciója, folyadékszint- és sűrűségmérés” változatai közötti eltérés
Lenk (vitalap | szerkesztései) a |
Lenk (vitalap | szerkesztései) a |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
Ha az I vastagságú vizsgált mintát párhuzamos A<sub>0</sub> intenzitású sugárnyalábbal sugározzuk be, akkor annak intenzitása az anyagon áthaladva a | Ha az I vastagságú vizsgált mintát párhuzamos A<sub>0</sub> intenzitású sugárnyalábbal sugározzuk be, akkor annak intenzitása az anyagon áthaladva a | ||
{{eq|A{{=}} A_0\cdot e^{-\mu \cdot I} {{=}} A_0\cdot e^{-\mu'\cdot \rho\cdot I}|eq:6|(6)}} | {{eq|A{{=}} A_0\cdot e^{-\mu \cdot I} {{=}} A_0\cdot e^{-\mu'\cdot \rho\cdot I}|eq:6|(6)}} | ||
− | törvény szerint változik, ahol μ az ún. lineáris, abszorpciós együttható, $\mu' {{=}} \frac{\mu}{\rho}\left[\frac{cm^2}{g}\right]$ a tömegabszorpciós együttható. Mivel μ a sűrűséggel közelítőleg lineáris kapcsolatban van, a tömegabszorpciós együttható sűrűségfüggését első közelítésben elhanyagolhatjuk, csak a mért anyag minőségétől, a használt sugárzás energiájától függ. Ez utóbbiakat, valamint a mért anyagvastagságot, I-t állandónak tartva a dózisintenzitás ΔA megváltozása a Δρ sűrűségváltozástól függ. ([[# | + | törvény szerint változik, ahol μ az ún. lineáris, abszorpciós együttható, $\mu' {{=}} \frac{\mu}{\rho}\left[\frac{cm^2}{g}\right]$ a tömegabszorpciós együttható. Mivel μ a sűrűséggel közelítőleg lineáris kapcsolatban van, a tömegabszorpciós együttható sűrűségfüggését első közelítésben elhanyagolhatjuk, csak a mért anyag minőségétől, a használt sugárzás energiájától függ. Ez utóbbiakat, valamint a mért anyagvastagságot, I-t állandónak tartva a dózisintenzitás ΔA megváltozása a Δρ sűrűségváltozástól függ. ([[#eq:6|6.]])-t differenciálva |
{{eq|\Delta A{{=}} \frac {\partial A}{\partial \rho} \cdot \Delta \rho{{=}} \frac{\partial}{\partial \rho} \left(A_0 \cdot e^{-\mu' \cdot\rho \cdot I}\right)\cdot \Delta\rho {{=}}\mu'\cdot I\cdot A \cdot \Delta \rho|eq:7|(7)}} | {{eq|\Delta A{{=}} \frac {\partial A}{\partial \rho} \cdot \Delta \rho{{=}} \frac{\partial}{\partial \rho} \left(A_0 \cdot e^{-\mu' \cdot\rho \cdot I}\right)\cdot \Delta\rho {{=}}\mu'\cdot I\cdot A \cdot \Delta \rho|eq:7|(7)}} | ||
+ | A ([[#eq:7|7]].) egyenletből látható, hogy a mérés érzékenysége nagy, ha jól abszorbeálódó sugárzást emittáló sugárforrást használunk (μ’ nagy), illetve ha a mérési úthossz (I) és a forrás aktivitása (A<sub>0</sub>) megfelelően nagy. A sűrűségmérő elvi elrendezése a [[#fig:11|11. ábrán]] látható. | ||
+ | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
+ | |- | ||
+ | | {{fig|Gamma_11.png|fig:11|11. ábra γ-sugár abszorpciós sűrűségmérés. SF sugárforrás, T tartály, A mérendő anyag, D detektor, E elektronikus jelfeldolgozó, M kijelző, R regisztráló}} | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | ===Szemcseméret-eloszlás mérése sugárabszorpciós módszerrel=== | ||
+ | A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy szuszpenziókban, azaz folyadékokban lebegő - ülepedő szilárd szemcsézettel rendelkező anyagokban az átlagos szemcseméretet, a szemcseméret eloszlását kell meghatározni. Gyors és pontos módszer erre az ülepedés mérése sugárabszorpciós módszerrel. A mérés elvi elrendezése a [[#fig:12|12. ábrán]] látható. | ||
+ | {| cellpadding="5" cellspacing="0" align="center" | ||
+ | |- | ||
+ | | {{fig|Gamma_12.png|fig:12|12. ábra Szemcseméretűeloszlás mérése. SF sugárforrás, E ülepítő edény, D detektor}} | ||
+ | |} | ||
+ | Az ülepítő közegben egyenletesen elkevert szemcsés anyag az I átmérőjű edényben van. A felszíntől x távolságra levő SF sugárforrásból kilépő, a folyadékfelszínnel közel párhuzamos sugárnyaláb intenzitását a D detektor méri. | ||
+ | |||
+ | Az abszorpció a tiszta ülepítő közegben | ||
− | |||
===A sűrűségmérő berendezés=== | ===A sűrűségmérő berendezés=== | ||
===Mérési feladatok=== | ===Mérési feladatok=== |
A lap 2013. február 1., 13:28-kori változata
Tartalomjegyzék |
Szerkesztés alatt!
Elméleti összefoglaló
Izotópos mérésekről általában
Izotópos mérések összehasonlítása
A TSM-11 univerzális ipari sugárzásmérő
A berendezés felépítése
A TSM-11 univerzális sugárzásmérő alkalmazása
Az izotópos szintjelzés elve
Ratemeter
A mérőberendezés leírása
A mérőberendezés egy hengeres acéledényből, egy, az acélhengeren kívül elhelyezkedő pontforrásokból kialakított "vonalforrásból", és ezzel szemben az acélcső másik oldalán elhelyezkedő lineáris detektorból (G.M.- cső) áll. A detektor egy TSM-11-T típusú ratemeterhez csatlakozik. Az acéledényekhez egy átlátszó közlekedő edény csatlakozik hitelesítési célra (8. ábra).
A 9. és 10. ábrákon az Izotóp Intézet által megvalósított és forgalmazott TSM-11-T elnevezésű átlagbeütésszámmérő kezelő szervei és blokkfelépítése látható. A készülék legfőbb elemét az integrátort a jelformáló egy digitális osztón keresztül hajtja meg. Az integrátor időállandója a K2 fokozatkapcsolóval változtatható. Ez a kezelőszerv a műszeren kívül is hozzáférhető, ahogyan a 9. ábrán látható. Az integrátort a kijelzést szolgáló egységek követik, a "0" pont eltolást és a hitelesítést vagy skálanyújtást biztosító szervek. Ezeket egy-egy helipot segítségével (P1 és P2) lehet beállítani, amelyek szintén kívülről kezelhetők, a 9. ábrán látható P3 és P4 potméterek előre megadott határértékek beállítására szolgálnak. A beállított értékek elérésekor az alsó, illetve L2 felső határértéket jelző lámpák jeleznek a műszer (M) állásának megfelelően. A lámpák jelzéseivel egy időben a készülékben lévő relék egy-egy kapcsoló állapotát megváltoztatják, amelyek valamely más készülék vezérlésére, indítására használhatunk. Az egyéb kezelőszervek a készülék áramellátását, illetve az áramellátás jelzését szolgálják. Az egyéb kezelőszervek megnevezése a 9. ábráról leolvasható.
A ratemeter házában két rekesz csak speciális kivitelnél van kihasználva, ezért a mi méréseinkben ez lehetőséget adott arra, hogy az adott méréshez szükséges elektronika ezekbe a szabadon hagyott rekeszekbe kerüljön. Ezek kezelése az adott mérési feladatoknál megtalálható.
Mérési feladatok
- Kapcsolja be a TSM-11-T, TSM-11-R és a Valve Controller műszereket! Bemelegedési idő 2 perc. Győződjön meg a vízvezetékek helyes bekötéséről!
- Hitelesítse a ratemetert a közlekedő edény melletti magasságskála segítségével! Állítsa a P1 és a P2 helipotot 0 állásba! Az időállandót a legrövidebb értékre állítsa! A vízszintet állítsa be 0 értékre! Ezután a P1 helipottal állítsa be a ratametert (M mutatós műszer segítségével) 0-ra! Mindkét határérték-kapcsolót végkitérés állásba állítva és a kifolyót elzárva töltse fel az edényt a skála 50 cm-es értékéig! Most a P2 helipottal állítsa a ratemetert végkitérésbe, a 100 értékre (az M mutatós műszer segítségével)! A beömlést elzárva és a kifolyást megindítva kalibrálja a ratemetert a közlekedő edényben! Rajzolja meg a kalibrációs görbét!
- Szintentartás a feladat. Engedje le a vizet 40, ill. 20 cm-ig és a felső határérték kapcsolót állítsa olyan állásba, hogy a beállított értéknél nyissa-zárja a vezérelt csapot (x=min)! A vízcsap és a kifolyó együttes megnyitása után a magára hagyott rendszer a beállított érték körül ingadozik. Vizsgálja meg az ingadozás mértékét az alsó határérték-kapcsoló, valamint az időállandó beállításának függvényében! Írja le megfigyeléseit! Állítsa be a lehető legkisebb hiszterézist! Ügyeljen arra, hogy a víz befolyási sebessége körülbelül egyezzen meg a kifolyási sebességgel! (A vízbevezető csapot csak kicsit szabad megnyitni!)
- Kapcsolási hiszterézis vizsgálata. A feladat a víz 27 cm-en való tartása. Állítsa be a vízszintet 25 cm-re! A helipottal állítsa a ratemetert 0-ra! Állítsa be a P2 helipottal a maximális értéket a ratemeteren (maximális erősítés!). A be- és kifolyás fenntartása mellett a felső határérték-kapcsolóval álljon be 27 cm-re! Vizsgálja meg a hiszterézist az időállandó függvényében és hasonlítsa össze a 3. feladatban tapasztalattal! Keresse meg az optimális alsó határérték állást, ahol a rendszer már nem esik ki a vezérlésből! Írja le tapasztalatait!
A mérés befejezésekor zárja el a vízcsapot és a kifolyót!
Ellenőrző kérdések
- Mi a pontszerű és mi a lineáris sugárforrás?
- Állandó folyadék-szint mellett, hogyan változik az átlag beütésszám? Mi a szerepe az időállandónak?
- Hogyan változik a kifolyás sebessége a vízmagasság függvényében?
- Hogyan működik a határérték-kapcsolós szelepszabályozás?
- Hogyan lehet a két-pont szabályozás hiszterézisét csökkenteni? Erősítés? Időállandó?
- Hogy működik a ratemeter?
- Miért használunk γ-sugárforrást?
- Miből áll a mérőberendezés?
Gamma-sugárzás abszorpciós sűrűségmérés és alkalmazása
A folyamatellenőrzés és irányítás gyakran igényli az anyagsűrűség folyamatos mérését. A sűrűség
ahol m az anyag tömege és V az általa kitöltött térfogat.
Az iparban a sűrűségmérést számos területen alkalmazzák, ilyen pl. a bányászat, vegyipar, kőolajipar, textilipar, stb., elsősorban különböző transzport vagy egyéb technológiai folyamatok ellenőrzésére, szabályozására. A leggyakoribb probléma különböző folyadékok, oldatok, emulziók és szuszpenziók (zagyok) sűrűségének mérése. Az ipari alkalmazások szempontjából érdekes sűrűségtartomány a 500-2500 kg/m3. A radioaktív izotópos méréstechnikán alapuló sűrűségmérés elsősorban érintkezésmentes jellege miatt a legtöbb esetben jelentős előnyt kínál a többi sűrűségmérő módszerrel szemben (úszós, hidrosztatikus, mérleges, pneumatikus), sőt nemegyszer ez az egyetlen üzembiztos megoldás.
A Gamma-sugár abszorpciós sűrűségmérés elve
Ha az I vastagságú vizsgált mintát párhuzamos A0 intenzitású sugárnyalábbal sugározzuk be, akkor annak intenzitása az anyagon áthaladva a
törvény szerint változik, ahol μ az ún. lineáris, abszorpciós együttható, a tömegabszorpciós együttható. Mivel μ a sűrűséggel közelítőleg lineáris kapcsolatban van, a tömegabszorpciós együttható sűrűségfüggését első közelítésben elhanyagolhatjuk, csak a mért anyag minőségétől, a használt sugárzás energiájától függ. Ez utóbbiakat, valamint a mért anyagvastagságot, I-t állandónak tartva a dózisintenzitás ΔA megváltozása a Δρ sűrűségváltozástól függ. (6.)-t differenciálva
A (7.) egyenletből látható, hogy a mérés érzékenysége nagy, ha jól abszorbeálódó sugárzást emittáló sugárforrást használunk (μ’ nagy), illetve ha a mérési úthossz (I) és a forrás aktivitása (A0) megfelelően nagy. A sűrűségmérő elvi elrendezése a 11. ábrán látható.
Szemcseméret-eloszlás mérése sugárabszorpciós módszerrel
A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy szuszpenziókban, azaz folyadékokban lebegő - ülepedő szilárd szemcsézettel rendelkező anyagokban az átlagos szemcseméretet, a szemcseméret eloszlását kell meghatározni. Gyors és pontos módszer erre az ülepedés mérése sugárabszorpciós módszerrel. A mérés elvi elrendezése a 12. ábrán látható.
Az ülepítő közegben egyenletesen elkevert szemcsés anyag az I átmérőjű edényben van. A felszíntől x távolságra levő SF sugárforrásból kilépő, a folyadékfelszínnel közel párhuzamos sugárnyaláb intenzitását a D detektor méri.
Az abszorpció a tiszta ülepítő közegben
A sűrűségmérő berendezés
Mérési feladatok
Ellenőrző kérdések
Mérési feladatok
PDF formátum