Kísérleti fizika (üzemmérnök-informatikus képzés - BProf)
Tartalomjegyzék |
Tárgy adatok (2019. tavaszi félév)
- Előadók: Dr. Vigh Máté (TTK Fizika Tanszék)
- Helyszín: F29
- Időpont: péntek 10:15-12:00
- Tárgykód: TE15AX00
- Követelmények: 2/2/0/v
- Kredit: 5
- Nyelv: magyar
- Félévközi számonkérés: két nagyzárthelyi
- Félév végi számonkérés: írásbeli vizsga
Tárgykövetelmények
Jelenlét:
Az előadásokon nincs jelenlét-követelmény, azonban minden előadásjelenlét egy plusz pontot ér. A plusz pontok legalább elégséges jegy elérése esetén hozzáadódnak a vizsga pontszámához.
Gyakorlatokon 70% a jelenlét követelménye, ennek teljesítése nélkül a hallgató nem kaphat aláírást.
Nagyzárthelyi:
A félév során két nagyZH-t írunk. Az aláíráshoz legalább az egyik nagyZH-ból minimum 40%-ot kell elérni. A nagyzárthelyik teszt jellegű (igaz/hamis és számolásos) feladatokból állnak 100 perces munkaidővel. Az igaz/hamis kérdések a tananyag alapvető ismeretét ellenőrzik. 10 kérdésre kérdésenként 0 vagy 2 pont kapható, összesen 20 pont érhető el. Az igaz/hamis kérdések és a helyes válaszok teljes készletét a félév elején a hallgatók rendelkezésére bocsátjuk.A számolásos feladatok (10 db) a gyakorlatokon megbeszélt példákból lesznek kiválogatva, a számadatok és a kérdezett mennyiség azonban eltérhet azoktól. Számolás útján négy felkínált lehetőségből kell kiválasztani a helyes eredményt. A helyes válasz 8 pontot, hibás válasz 0 pontot ér. A nagyzárthelyi akkor sikeres, ha a hallgató a teljes zárthelyire az elérhető 100-ból legalább 40 pontot megszerzett.
Gyakorlatok:
A 70%-os jelenlét követelménye mellett más kötelezően teljesítendő feltétel nincs. Azonban a gyakorlatokon a hallgatók tudását szintfelmérő értékeléssel (miniteszttel) ellenőrizzük. Minitesztre a félév folyamán minden második alkalommal kerül sor (tehát a 2., 4., 6. stb. gyakorlatokon), amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el. A félév során megírt minitesztekből a három legjobban sikerült kerül beszámításra, melyekkel így összesen legfeljebb 15 pont szerezhető. Az így megszerzett pontok legalább 40%-os teljesítés esetén hozzáadódnak a vizsga pontszámához.
Az aláírás feltétele
Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.
A vizsga
A félév végi jegy megszerzésének feltétele az írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten. Az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával. A vizsga összpontszámának (legfeljebb 100), a gyakorlatokra kapott pontszámnak (legfeljebb 15) és az előadás-jelenlétnek (legfeljebb 13) az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot az alábbiak szerint:
pontszám < 40 (40%): elégtelen 40 ≤ pontszám < 55 (55%): elégséges 55 ≤ pontszám < 70 (70%): közepes 70 ≤ pontszám < 85 (85%): jó 85 ≤ pontszám: jeles
Legalább közepes osztályzat esetén a vizsgázó jogosult szóbeli vizsgára – ahol jó, vagy jeles osztályzatot is kaphat, de ronthat is – vagy elfogadhatja a közepes osztályzatot. Az opcionális szóbeli vizsga értékelése a hallgató addigi pontszámaitól függetlenül történik, eredménye bármilyen osztályzat lehet.
A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kérésére minden számonkérésen (nagyzárthelyik, kiszárthelyik, vizsgák) használható a Négyjegyű Függvénytáblázat.
Megajánlott jegy
Megajánlott jegyet csak az kaphat, akinek a nagyZH-ja és a pótlási héten megírt ,,megajánlott jegyes ZH-ja is legalább 70 pontos, valamint megvannak az aláírás feltételei (kis zh, jelenlét). Aki megajánlott jegyet kapott, az is jelentkezzen egy vizsgaalkalomra, mert csak így kaphatja meg a jegyét. (A vizsgán nem kell megjelenni.)
Gyakorlatok terembeosztása
| I1
Vigh Máté |
I3
Grabarits András |
I4
Mihajlik Gábor |
I5
Márkus Ferenc |
I6
Mihajlik Gábor |
| Sz: 12:15-14:00 | Sz: 12:15-14:00 | Sz: 12:15-14:00 | K: 15:15-17:00 | K: 15:15-17:00 |
| E402 | E305c | E401 | E305ab | E403 |
Tematika
1. Időtartamok (történelmi kezdetek [évek, holdhónap, napok, periodikus jelenségek, az inga], mértékegységek, rövid időtartamok, tört részek, hosszú időtartamok), távolságok (történelemi kezdetek [mérföld, könyök, láb, inch és Zoll], mértékegységek, kis távolságok [baktériumok, vírusok, nanorészecskék, atomi méretek], nagy távolságok [égitestek, galaxisok]). Az SI rendszer (prefixek, GHz, nm és társaik).
2. Koordinátarendszerek (dimenzió: 1D, 2D, 3D, a négydimenziós téridő, Descartes koordinátarendszer, a gömbi polár koordinátarendszer [földrajzi koordinátarendszer, hosszúság, szélesség], a GPS helymeghatározás elvei). Mozgások leírása (a helyvektor az idő függvényében, elmozdulás, sebesség, gyorsulás).
3. Mozgások leírása (folytatás: egyenes vonalú mozgás, körmozgás [centripetális gyorsulás]). Kölcsönhatások (az erő, Newton III. törvénye, erőfajták [gravitációs erő, rugalmas erő, súrlódás, közegellenállás]). Inerciarendszerek (Newton I. törvénye).
4. Inerciarendszerek (folytatás: Newton II. törvénye, a tömeg). Megmaradási tételek (munka, mozgási energia, munkatétel, konzervatív erőterek helyzeti energiája, a mechanikai energia megmaradása)
5. Megmaradási tételek (folytatás: lendület és perdület megmaradása, tömegközéppont, tehetetlenségi nyomaték, megmaradó mennyiségek, a tér és az idő szimmetriái). Kinetikus gázelmélet (molekulák mozgása).
6. Kinetikus gázelmélet (folytatás: nyomás és hőmérséklet, belső energia és a hőmérséklet, az ekvipartíció tétel, extenzív és intenzív mennyiségek). Rendezetlen mozgások (diffúzió).
7. Rendezetlen mozgások (folytatás: Brown mozgás). Az energia transzportja (hő közlés és belső energia, a termodinamika első főtétele, hővezetés). A geometriai optika alapjai (a fény terjedése határfelületen: visszaverődés és törés, a törésmutató).
8. A geometriai optika alapjai (folytatás: üvegszálas optikai kábel). Optikai leképezések (fókuszpont, homorú és domború tükrök, csillagászati távcsövek, lencsék).
9. Töltések (atomok, elektronok, ionok, töltések kölcsönhatása: a Coulomb erő, elektromos térerősség, a szuperpozíció elve, az elektromos erőtér helyzeti energiája).
10. Töltések (folytatás: potenciál, feszültség, a kondenzátor, a kondenzátorban tárolt energia). Mozgó töltések (áram, áramerősség, áramsűrűség, az áramvezetés mikroszkopikus modellje: energia veszteség, ellenállás, az Ohm „törvény”).
11. Mozgó töltések (folytatás: az áram munkája, leadott teljesítmény, hőtermelés). Az áram és a mágneses tér (a mágneses kölcsönhatás, a Lorentz erő, mágneses indukcióvektor, egyenes vezető mágneses tere, az Ampere törvény).
12. Az áram és a mágneses tér (folytatás: tekercsek, a tekercs mágneses tere, az elektromágneses indukció jelensége, a Faraday-törvény).
13. Az áram és a mágneses tér (folytatás: transzformátor, önindukciós együttható, a tekercsben tárolt energia).
A gyakorlatok anyaga az előadások anyagához csatlakozó feladatmegoldás. Az előadásokon a fenti témakörökhöz kapcsolódóan rendszeresen demonstrációs kísérletek kerülnek bemutatásra.
Segédanyagok az előadáshoz
Az előadások táblatervei
További ajánlott irodalom
Hudson-Nelson: Útban a modern fizikához
Serway-Jewett: Physics for Scientists and Engineers
Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok
