Mérési napló

A mérési napló célja

Az általában valamilyen összefűzött formátumú mérési napló vezetése napjainkban is a kísérleti kutatómunka elengedhetetlen része.

Elsődleges célja a dokumentáció, azaz hogy a kapcsolódó bejegyzéseket fellapozva a mérést végző kutató (de akár bármelyik, az adott kutatási témában hasonlóképpen járatos kollégája is) a későbbiekben pontosan felidézhesse a mérés reprodukálásához, vagy a mérési adatok kiértékeléséhez szükséges valamennyi kísérleti körülményt.

Emellett a mérési naplóban kerülnek feljegyzésre a kísérleteket megelőző, a mérendő mennyiségekre vonatkozó durvább nagyságrendi becslések, valamint a mérés során bejövő adatok gyorsan elvégezhető, elsődleges kiértékelései is. Az előzetes becslések az optimális méréshatárok, érzékenységek, jel/zaj viszonyok, stb. megtalálását segítik, míg az elsődleges kiértékelések során összevethetjük a még nyers eredményeket az esetlegesen rendelkezésre álló irodalmi adatokkal, illetve az előzetes nagyságrendi becsléseinkkel. Mindez lehetővé teszi a már elvégzett mérések finomítását, esetleges felülbírálatát valamint a következő mérés paramétereinek optimális beállítását.

A kísérleti munka pontos, in-situ dokumentálása egyben tudomány-etikai jelentőséggel is bír, amennyiben a nyers mérési adatokhoz kapcsolódó "útmutatóként" később is segíti azok valódiságának és eredetiségének megállapíthatóságát.

A mérési napló elkészítéséhez segítséget nyújtanak a mérésleírásban

• dőlt betűvel

szereplő kérdések és tanácsok. Ezek a tanácsok nem teljeskörűek, és természetesen nem helyettesítik az önálló kérdésfelvetést és kritikus szemléletet.

A mérési napló tartalmi- és formai követelményei

A mérési naplóval kapcsolatban nincsenek kötött formai szabályok. Itt a legfontosabb szempontok az átláthatóság és az olvashatóság.

A lényeges tartalmi elemek az alábbiak.

• A mérendő mintákra vonatkozó adatok, rajzok.
• A kísérleti elrendezés rajza a mintával és a műszerekkel, adott esetben kapcsolási rajzok is.
• Előzetes nagyságrendi becslések.
• A fontosabb műszer beállítások, paraméterek (méréshatárok, érzékenység, stb.).
• A nyers adatok. Számítógépes adatgyűjtés esetén az adatokat tartalmazó fájl neve és teljes elérési útvonala.
• Az elsődleges kiértékeléshez kapcsolódó egyszerű számítások.
• Adott mennyiség több független mérési módszerrel való meghatározása esetén a különböző mérésekből kapott eredmények összevetése.
• Nagyságrendi összehasonlítás az irodalmi adatokkal (A laborban az internetes hozzáférés biztosított).

Egy mérőpár akkor fejezte be az aznapi mérését, ha a nyers mérési adatokat valamint a fentiek szellemében elkészült mérési naplót bemutatta a gyakorlatvezetőnek, aki ezeket elfogadhatónak találta és aláírásával hitelesítette.