Fizikus MSc kutatófizikus szakirány záróvizsga tételek (elavult)

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tif (vitalap | szerkesztései) 2012. május 11., 17:33-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)


  1. Kristályszerkezet
    Kristályrács és reciprokrács, egyszerűbb kristályszerkezetek, szimmetriatulajdonságok, Bravais-rácsok. A diffrakció elmélete, szerkezeti tényező, rugalmas szóráskísérletek. Kvázikristályok, amorf anyagok.
  2. Rácsrezgések
    Diszperziós reláció harmonikus közelítésben, akusztikus és optikai ágak. Kvantummechanikai leírás, fononok energiája, kváziimpulzus. Rugalmatlan szóráskísérletek. Állapotsűrűség, fajhő.
  3. Elektronszerkezet
    Vezetési jelenségek Drude-modellje, elektronfajhő és Pauli-szuszceptibilitás a Sommerfeld-modell alapján. Bloch-tétel, sávszerkezet kialakulása. Energiaspektrum közel szabad elektron, és szoros kötésű közelítésben. Effektív tömeg tenzor.
  4. Elektronok dinamikája
    A kváziklasszikus dinamika megalapozása, Bloch-elektron mozgása homogén terekben. Landau-nívók, mágneses oszcillációk, Fermi-felület kísérleti meghatározása, kvantált Hall-effektus.
  5. Transzport elmélet
    Boltzmann-egyenlet, ütközési tag, relaxációs idő közelítés. Elektromos és hővezetés, szabad úthossz, mágneses ellenállás. Élettartam és transzport élettartam szennyező- és fononszórás esetén.
  6. Félvezetők
    Félvezetők kristály- és sávszerkezetének kialakulása, jellemzői ciklotronrezonancia. Töltéshordozók tiszta és szennyezett félvezetőkben, sekély nívók. Alapvető félvezető eszközök.
  7. Elektronok kölcsönhatása
    Hartree-közelítés, statikus és dinamikus árnyékolás, Friedel- és plazmaoszcillációk. Fémek, félvezetők és szupravezetők optikai tulajdonságai. Hartree–Fock-közelítés, a kicserélődési tag eredete, kölcsönható elektronok spektruma és teljes energiája, Fermi-folyadék elmélet.
  8. Elektronrendszerek szimmetriasértő alapállapotai
    Hubbard-modell, töltés- és spinsűrűség-hullámok, Mott-átmenet, Wigner-kristály.
  9. Fázisátalakulások
    Boltzmann-féle rendeződési elv, a fázisátalakulások osztályozása, rendparaméter. Clausius–Clapeyron-egyenlet. Van der Waals/molekuláris tér/Landau-elmélet. Másodfajú fázisátalakulások jellemzése, kritikus exponensek, univerzalitás, a renormálási csoport elmélet alapgondolata.
  10. Mágnesség
    Aharonov–Bohm effektus. Vezetési elektronok mágneses szuszceptibilitása. Hund-szabályok, lokalizált mágneses momentumok mágnessége. Szinglett-triplett felhasadás, Heisenberg-modell. Ferromágnesség, spinhullámok, a mágneses rendeződés egyéb fajtái. Mágneses rezonancia.
  11. Szupravezetés
    Első és másodfajú szupravezetők fenomenologiája, London-egyenlet. Cooper-párok, BCS elmélet, makroszkopikus kvantum állapot, fluxuskvantálás. Josephson-effektus, Shapiro-lépcsők. Másodfajú szupravezetők Ginzburg–Landau-féle elmeléte, Magashőmérsékletű szupravezetők.
  12. Linearis válasz és fluktuáció–disszipáció tétel
    Válaszfüggvények és korrelációs függvények, spektrális előállítás, fluktuáció–disszipáció tétel. Kubo-formula, Kramers–Kronig-relació, Onsager-relációk. Brown-mozgás, Langevin-egyenlet, második fluktuáció–disszipáció tétel.