Mérési jegyzőkönyv

A mérési jegyzőkönyv célja

Hasonlóan egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához, a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, u.n. mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A laboratóriumi gyakorlatok deklarált célja a kísérleti kutató munkával való megismerkedés mellett az azok eredményeit bemutató, tudományos igényű beszámolók (diplomamunka, phd disszertáció, tudományos cikkek) összeállítására való felkészülés is, ezért a mérési jegyzőkönyveknek az alábbiakban ismertetett, a tudományos publikációkkal szemben támasztott általános szerkesztési-, formai- és stílusbeli követelményeknek kell megfelelniük.

A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése

Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció - esetünkben a mérési jegyzőkönyv - célja nem a munkafolyamat napló jellegű dokumentálása, hanem az alkalmazott módszerek és az elért új eredmények közérthető bemutatása, valamint azoknak a kutatási területen elért korábbi eredmények kontextusában való elhelyezése - esetünkben a rendelkezésre álló irodalmi adatokkal való összevetése. Ennek szellemében a tudományos beszámoló stílusát pontosan fogalmazott, tárgyilagos, javarészt személytelen mondatszerkesztés jellemzi.

Tartalmi felépítés

• Cím, fejléc
• Absztrakt
• Rövid bevezetés
• A kísérleti módszer és -összeállítás ismertetése
• A mérési eredmények bemutatása
• A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió
• Összehasonlítás az irodalmi adatokkal
• A levont következtetések rövid összefoglalása
• Irodalomjegyzék

Hibaszámítás

Itt: alapelvek, a hibaszámítás elmélete külön oldalon/file-ban

• Hibaszámítás elmélete

--> link egy példa jegyzőkönyvre (Pl. Hőtágulási együttható mérése)