Elektromos egyenáramú alapmérések

A mérés célja:

- megismerkedni a legfontosabb elektromos jellemzők (az áram, a feszültség és az ellenállás) mérésének néhány egyszerű módszerével.

Ennek érdekében:

- áttekintjük az egyenáramú áramkörök törvényszerűségeit,

- ismertetjük a gyakorlat során alkalmazott mérési módszereket,

- egyszerű felépítésű áramkörök jellemzőit vizsgáljuk.

Elméleti összefoglaló

Az egyenáramú körökkel kapcsolatos alapfogalmak és törvények rövid összefoglalása

A töltéshordozók áramlásának intenzitását jellemző mennyiség az áramerősség

$\[I=\frac{{\rm d}Q}{{\rm d}t}\]$

ahol $\setbox0\hbox{$Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ egy adott felületen átáramló töltést és $\setbox0\hbox{$t$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ az időt jelenti. Az áramerősség egysége az amper (A). Az egyenáram irányát – megállapodás alapján – a pozitív töltéshordozók mozgásának iránya adja meg. Egyenáramról beszélünk, ha az áram erőssége időben állandó. Egy vezető két pontja között levő $\setbox0\hbox{$U$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ potenciálkülönbség (azaz feszültség) áram kialakulásához vezet. A vezetőre kapcsolt feszültség és a benne folyó áram között az

$\[U=RI\]$

összefüggés – az Ohm törvény – áll fenn. Itt $\setbox0\hbox{$R$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ a vezető ellenállása, amely a geometriai adatoktól ($\setbox0\hbox{$l$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ hosszúság és $\setbox0\hbox{$A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ keresztmetszet) valamint a vezető anyagától ($\setbox0\hbox{$\rho$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%$ fajlagos ellenállás ) az alábbi módon függ:

$\[R=\rho\frac{l}{A}\]$

A fajlagos ellenállás – sok más anyagi jellemzőhöz hasonlóan – hőmérsékletfüggő. Hőmérsékletfüggését az alábbi összefüggés írja le:

\[\rho=\rho_0(1+\alpha(t-t_0)+\betha(t-t_0)^2+...)\]

o a fajlagos ellenállás to hőmérsékleten, , ... stb. anya-gi állandók és  a fajlagos ellenállás t hőmérsékleten felvett értéke. A vizsgált hőmérsékleti tartomány nagysá-ga és a kívánt pontosság meghatározza, hogy konkrét esetben a fajlagos ellenállás hőmérsékletfüggésének leírá-sánál milyen közelítést alkalmazunk, azaz (4)-ben há-nyadrendű tagig megyünk el. Egyenáramú áramkörökkel kapcsolatos számításokat a Kirchhoff-törvények segítségével végezhetünk. A töltésmegmaradás törvényének kifejezése az úgy-nevezett csomóponti törvény: egy csomópontba összefutó áramok előjeles összege nulla. Ha a ki- és befolyó áramo-kat ellentétes előjelűnek tekintjük:

.					  (5)

Az energia-megmaradás törvényének következménye a huroktörvény, mely szerint egy zárt vezetőhurok fe-szültségeinek előjeles összege zérus:

.					  (6)

A Kirchhoff-törvények alkalmazásának egy lehetséges módja az alábbi: a) Felrajzoljuk az áramkört és bejelöljük a telepek pola-ritását. b) Tetszőlegesen felvesszük az ág áramokat és bejelöljük az irányukat. c) Bejelöljük a hurkokban a tetszőleges körüljárási irá-nyokat. d) Felírjuk a csomóponti egyenleteket. (Például a cso-mópontba befolyó áramokat tekintjük pozitívnak, a ki-folyókat pedig negatívnak.) e) Felírjuk a hurokegyenleteket. Ilyenkor úgy járunk el, hogy ha a körüljárás irányába haladva telep esetén a negatív pólustól a pozitív pólus felé haladunk a telep elektromotoros erejét pozitív előjellel vesszük figye-lembe, ha pedig először a pozitív pólust érintjük, ak-kor az elektromotoros erőt negatív előjellel vesszük. Ellenállásokon eső feszültséget (U = RI) pozitív elő-jellel vesszük számításba, ha a körüljárás irányába ha-ladva az ellenálláson átfolyó, már bejelölt irányú ág árammal szemben haladunk. Az ág áram- és a körüljá-rási-irány egyezése esetén az ellenálláson levő feszült-séget negatív előjellel vesszük figyelembe. f) Megoldjuk az egyenletrendszert. Azok az áramok, amelyek pozitívnak adódnak ténylegesen az előzete-sen felvett irányban folynak. Ha a számítások alapján az áramra negatív érték jön ki, a tényleges áramirány a felvettel éppen ellenkező. A fent leírt eljárás helyessége könnyen belátható és a módszer könnyen megjegyezhető, ha a hurokban mozgó töltés potenciális energia viszonyait tekintjük. Megmutat-ható, hogy egy áramkör esetében annyi egymástól függet-len egyenlet írható fel, amennyi az ágak – vagyis az ára-mok – száma. A Kirchhoff-törvények alkalmazásával könnyen meg-kapható, hogy sorba kapcsolt ellenállások – n darab ellen-állás – eredője

,					  (7)

illetve a párhuzamosan kapcsolt ellenállások esetében az eredő reciproka:

.				  (8)

Az áramkörbe be nem kötött, ún. nyitott telep sarkai között fellépő feszültség az elektromotoros erő (Ue). Az áramkörbe bekötött (árammal átjárt) telep sarkai között fennálló feszültség a kapocsfeszültség. Ennek értéke és előjele a telepen átfolyó áram irányától és nagyságától függően az üresjárási feszültségétől igen különböző lehet. Az eltérés a belső ellenálláson eső feszültségből adódik. Példaként az 1. ábrán egy telep kapocsfeszültségét ha-tározzuk meg különböző esetekben.