Hőmérsékleti sugárzás vizsgálata

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen LaszloV (vitalap | szerkesztései) 2013. január 27., 12:52-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)




Szerkesztés alatt

A mérés célja:

  • a hőmérsékleti sugárzás legfontosabb tulajdonságai-nak és törvényeinek megismerése.

Ennek érdekében:

  • összefoglaljuk a hőmérsékleti sugárzásra vonatkozó ismereteket,
  • kimérjük egy pontszerű forrás sugárzási intenzitásá-nak távolságfüggését,
  • meghatározzuk a fekete test sugárzási intenzitásának hőmérsékletfüggését (Stefan-Boltzmann törvény),
  • megvizsgáljuk különböző anyagok abszorpció- és emisszióképességét.

Tartalomjegyzék


Elméleti összefoglaló

A tapasztalat szerint két különböző hőmérsékletű test között akkor is végbemegy energiaátadás, ha a hővezetés és a konvektív hőcsere gyakorlatilag elhanyagolható. Az energia ilyenkor elektromágneses sugárzás révén jut át az egyik testről a másikra. Ezt az anyagoknak két alapvető tulajdonsága teszi lehetővé: egyrészt az anyagok külső behatás nélkül - a bennük atomi, molekuláris szinten lezajló mozgások következtében - szünet nélkül, és minden hőmérsékleten elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, másrészt az anyagok a rájuk eső elektromágneses sugárzást - ugyancsak atomi, molekuláris mechanizmusok révén - képesek elnyelni. Így egy A test által kibocsátott sugárzásnak egy részét (és az általa szállított energiát) a sugárzás útjába eső B test elnyeli, de ugyanígy, a B test által kibocsátott sugárzás (energia) egy részét az A test nyeli el: szakkifejezéssel élve, az A és B test sugárzási kölcsönhatásban áll egymással. A tapasztalat azt mutatja, hogy az energiacsere eredményeképpen végül is a melegebb testről a hidegebbre megy át energia, tehát a melegebb test hűlni fog, a hidegebb pedig melegedni. Azt azonban, hogy ez a folyamat részleteiben hogyan zajlik le, tehát például adott idő alatt mennyi az átadott energia, csak a sugárzás kibocsátásának illetve elnyelésének részletes tanulmányozásával tudhatjuk meg.

Hőmérsékleti sugárzás és a jellemzésére szolgáló mennyiségek

A testek által külső behatás nélkül kibocsátott elekt-romágneses sugárzás intenzitását a tapasztalat szerint alapvetően a test hőmérséklete határozza meg, és az intenzitás a test hőmérsékletétől igen erősen függ. A hőmérsékleti sugárzás során létrejött elektromágneses hullámban különböző hullámhosszú összetevők terjednek. A kibocsátott energiának a különböző hullámhosszú összetevők közötti eloszlása - a sugárzás spektrális eloszlása - szintén függ a test hőmérsékletétől. Ezek a tények indokolják azt, hogy az ilyen sugárzást hőmérsékleti sugárzásnak nevezik. A sugárzás kibocsátásának és elnyelésének vizsgálatánál fontos szerepet játszik néhány alapvető fogalom és mennyiség, ezért először ezekkel foglalkozunk.

Egy test által sugárzás útján kibocsátott energiát az emisszió képességgel jellemezzük. Ha a \setbox0\hbox{$T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékletű test egy \setbox0\hbox{$\Delta A$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% nagyságú felületéről \setbox0\hbox{$\Delta t$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% idő alatt egy \setbox0\hbox{$\lambda$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$\lambda +d\lambda$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% közé eső hullámhossztartományban \setbox0\hbox{$\Delta E$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% energiát sugároz ki, akkor az adott hullámhosszra és hőmérsékletre vonat-kozó emisszió képessége: