Kis fényintenzitások mérése zajos környezetben: Fázisérzékeny detektálás (lock-in)

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lenk (vitalap | szerkesztései) 2013. január 31., 18:50-kor történt szerkesztése után volt.


Tartalomjegyzék


Elméleti összefoglaló

Jel érzékelése zaj jelenlétében

Különböző jelek detektálásakor gyakran felmerül a probléma, hagy az érzékelni kívánt (hasznos) jel mellett egyidejűleg zaj is megjelenik. Hogyan tehet ilyen esetben a hasznos jelet elválasztani a zajtól? Ha a jel és a zaj frekvenciaspektruma ismert, megfelelő szűrő megválasztásával lehet a jel-zaj viszonyt javítani. Például, ha a mérni kívánt jel sávszélessége keskeny, akkor egy ehhez illesztett sávszűrővel a jel kiemelhető a zajból. Az 1. ábrán sematikusan bemutatott esetben a szelektív mérőrendszer csak a mérendő f0 frekvenciájú jelet, és az átviteli sávjába eső zaj komponenseket méri. Minél kisebbre választjuk a ∆f sávszélességet, annál jobb jel-zaj viszony érhető el.

1. ábra f0 frekvenciájú jel és B sávszélességű, sáv korlátozott fehér zaj teljesítményspektruma, valamint az f0 frekvenciára hangolt szelektív mérőrendszer átvitele.

A gyakorlati esetek ennél természetesen sokszor jóval bonyolultabbak, hiszen sem a zaj nem az 1. ábra szerinti sáv korlátózott fehér zaj, sem a jelek spektruma nem ilyen egyszerű. Azonban általában elmondható hogy a jel-zaj viszony javítására általánosan használható a sávszélesség csökkentése.

A szelektív mérőerősitőkben alkalmazott keskenysávú szűrők realizálása kis frekvencián (néhány kHz alatt) a gyakorlatban sok problémát hordoz magában (frekvenciastabilitás, alkatrészek tűrése, fizikai méretek). Ezen kívül a mérendő jel frekvenciájának is elegendően lennie, különben kicsúszik az áteresztési sávból. Ezeket a nehézségeket küszöbölhetjük ki a fázisérzékeny (lock-in) erősítők extrém kis sávszélességek mellett (pl. 10-3 Hz) igen nagy stabilitást (10-6) biztosítanak. Lehetővé teszik széles tartományban a működési frekvencia (1 Hz < f0 < 50 MHz) és a sávszélesség (10-2 Hz < f < 1 MHz) megválasztását. Használatukkal kiszűrhetők a diszkrét frekvenciájú zajok is (hálózati zavarok, mechanikus rezgések, stb.). A jel frekvenciaváltozását követő keskenysávú szűrőként viselkednek.

A fázisérzékeny detektálás elve

2. ábra A fázisérzékeny detektálás elve

A módszer lényege, hogy a jeladó által szolgáltatott referencia jelet (vf), valamint a mérendő objektum és a környezeti zaj által befolyásolt, a detektor által érzékelt jelet (es) összeszorozzuk, majd az alul áteresztő szűrő segítségével a szorzat alacsonyfrekvenciás komponensét mérjük (2. ábra). Legyen a mérőjel és a referenciajel azonos alakú:

 
\[v_f = V_f\cdot \cos(\omega_0t)\]
(1)

ahol \setbox0\hbox{$\omega_0 = 2\pi f_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. A mérendő objektum megváltoztathatja az amplitúdót, ill. a fázist is. (A környezeti zaj hozzáadódásától egyelőre tekintsünk el.) Általános esetben tehát a detektor által szolgáltatott jel:

 
\[\theta_s = E_s\cos(\omega_0t + \phi)\]
(2)

ahol \setbox0\hbox{$E_s = E_s(t)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$\phi = \phi(t)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a mérendő (\setbox0\hbox{$\omega_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% körfrekvenciához képest lassan változó) időfüggvények.

A szorzat átalakítások után a következő alakba írható:

 
\[\theta_s v_f= \frac{E_sV_f}{2}\cdot\left[\cos(2\omega_0t + \phi) + \cos\phi\right]\]
(3)

Legyen a kimeneti aluláteresztő RC szűrő időállandója T. Ha teljesül az \setbox0\hbox{$1/T\ll2\omega_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% feltétel, akkor a szűrő az összeg kétszeres frekvenciájú tagját gyakorlatilag teljesen kiszűri, s ezzel a kimenő jel:

 
\[V_{ki}= \frac{E_sV_f}{2}\cos\phi\]
(4)

Ez a fázisérzékeny detektálás alapegyenlete. Ha a referencia és a detektorjel fáziskülönbsége állandó, akkor Vki arányos az Es jel amplitúdóval, Ez az ún. amplitúdó üzemmód. Ha Es állandó, akkor Vki a két jel közti fáziskülönbség koszinuszával arányos. Ebben az esetben fázismérésre használhatjuk a lock-in erősítőt. A mérési feladatok között mindkét üzemmódra található példa.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen módon valósítható meg keskeny sávszélességű detektálás a lock-in erősítővel (azaz hogyan szűri ki az f0 frekvenciától eltérő zajokat). A 3. ábra alapján a frekvencia függvényében a legcélszerűbb nyomon követni a lock-in erősítő egyes pontjain a jeleket. Legyen a mérendő objektum jelet befolyásoló hatása konstans, vagy lassú változás (pl. lassan ülepedő oldat fényáteresztő képessége). Ebben az esetben az Es jel spektrumában csak 0, ill. kisfrekvenciás komponensek fordulnak elő. Jelöljük a felső határfrekvenciát es-el (3/a. ábra). Vegyük észre, hogy az es detektorjel ebben az esetben amplitúdómodulált jel, amelynek a spektrumában - mint ismeretes - az f0 frekvencia körüli oldal sávokban jelenik meg a moduláló jel. E hasznos jelen kívül azonban a detektoron a környezetből zaj is megjelenik (pl. az elektronikus áramkörök alacsony frekvenciás ún. 1/f zaja, valamint fénydetektálás esetében a környezeti megvilágításból származó 100 Hz-es - vagy fénycsövek esetében magasabb frekvenciás - zaj) (3/b. ábra). Az f0 frekvenciájú referenciajel és a detektorjel össze szorzás a után (es, vf) újabb frekvenciatranszponálás következik be: a hasznos jel egyrészt a 2f0 körüli oldalsávokba, másrészt az eredeti helyére, a 0-F sávba kerül. (Ez könnyen belátható a \setbox0\hbox{$\cos(\omega_0t)\cos(\omega_1t) {{=}} \left[\cos(\omega_0-\omega_1)t + \cos(\omega_0+\omega_1)t\right]/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% azonosság alapján.)

Hasonlóképpen a zajspektrum is transzponálódik az f0 körüli oldalsávokra (3/c. ábra)! A szorzat jelet a kimeneti aluláteresztő szűrőn átvezetve a mérendő jelspektrumot kapjuk vissza, és a környezetből származó kisfrekvenciás zaj nem zavarja meg a mérést (3/d. ábra).

A 3. ábrából kitűnnek az f0 mérőjel frekvencia és a kimeneti aluláteresztő szűrő T időállandó megválasztásának szempontjai:

  • lehetőség szerint az f0 frekvencia közelébe ne essen a környezetből származó zajkomponens,
  • \setbox0\hbox{$f \gg F$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% legyen, hogy a frekvenciatranszponálások következtében az

oldalsávok között ne keletkezzen átlapolódás,

  • \setbox0\hbox{$1/T \ll 2\pi f_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% legyen, hogy az f0 körüli oldalsavakban megjelenő zajkomponenseket az aluláteresztő szűrő megfelelően csillapítsa,
  • \setbox0\hbox{$1/T \gg 2\pi f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% legyen, hogy a jelspektrum ne torzuljon az aluláteresztő szűrőn keresztülvezetve. Látható az is, hogy a szűrő hatás nem követeli meg az f0 frekvencia nagyfokú stabilitását.
3. ábra A lock-in erősítő egyes pontjain mérhető jel spektrumok: a.) a mérendő objektum, b.) a teljes detektorjel (hasznos jel +zaj), c.) a szorzó kimenete, d.) az aluláteresztő szűrő kimenete.

A mérőberendezés

A fázisérzékeny detektálással való megismerkedést fényintenzitás méréssel végezzük el. A fényérzékelő BPX6G típusú fotodióda, a fényforrás CQV151 típusú fényemittáló dióda (LED). A laboratóriumi mérésnél a fő zajkomponens a fénycsövekből származó háttérfény. A mérési összeállítás (4. ábra) a következő főbb egységekből áll:

4. ábra A mérés összeállítás blokkvázlata.

Mérendő objektum

A sűrűségmérési feladatnál vízben szuszpendált csiszolópor a fényforrás és a detektor közé helyezve. Ebben az esetben az időben lassan változó Es(t) fényáteresztést mérjük, A többi mérési feladatnál csak levegőben van a fényforrás és a detektor között.

LED modulátor

Tartalmazza az 1 kHz-es oszcillátort, valamint a LED meghajtásához szükséges erősítőket. A REF OUT kimenetről vehető a lock-in erősítő számára a referenciajel. A +15 VDC jelű csatlakozó a laboratóriumi tápegység csatlakoztatására szolgál. A K1 kapcsolóval a LED kikapcsolható ("OFF állás"), ill. beállítható a kiadott referenciajel és a LED meghajtó jel közötti két különböző fázishelyzet („PH1” és „PH2” állás).

Laboratóriumi tápegység

+ 15 V egyenfeszültséget szolgáltat a LED modulátor számára.

Fotodetektor

A BPX66 típusú fotodióda jelét kiszajú előerősítővel erősítjük. Az előerősítő telepes táplálású (2 db 9 V-os rádióelem).

A csatlakoztató aljzatok a telepfeszültségek ellenőrzésére szolgálnak. A K2 kapcsolóval a detektor tápfeszültsége kikapcsolható („OFF” állás). A SlGNAL OUT jelű 6NC csatlakozón jelenik meg a detektor jel, amit a lock-in erősítő jel bemenetére vezetünk.

Lock-in erősítő

UNIPAN 232 típusú, lengyel gyártmányú műszer. Az 1,5 Hz - 150 kHz tartományban 0,3 μV és 30 mV közötti jelek mérésére alkalmas. A referenciajel fázistolása folyamatosan állítható 0° - 360° között. A jelbemenet érzékenysége 11 fokozatban átkapcsolható. A bemeneti erősítő sávszűrőt is tartalmaz, amelynek az alsó és felső határfrekvenciája beállítható. A kimeneti aluláteresztő szűrő időállandója 1 ms - 100 s között állítható.

Kezelőszervek leírása:

ELŐLAP




Mérési feladatok

PDF formátum