Mágneses tér erőhatása árammal átjárt vezetőre

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hartlein (vitalap | szerkesztései) 2011. április 16., 17:23-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)


thumbtime=0:00

Az I árammal átjárt dl infinitezimális vezetékdarabra B indukciójú térben

 dF  =  Idl  x B

erő hat.

Ennek az erőhatásnak következményét láthatjuk a kísérletben.


v sebességgel mozgó q töltére B mágneses indukciójú térben

      F = q v x B

erő hat. Ez a Lorentz erő, amiből következik a mozgó töltések alkotta áramra ható erő fenti kifejezése.


Kísérleti elrendezés

A jelenség bemutatásához nagy áramerősség körülbelül 30-100 Amper erősségű áram szükséges. Ezért a bemutatás során a vezeték jelentősen melegedhet, esetleg látványosan füstölhet is.


A kísérleti eszköz kialakításából látszik, hogy a mágneses indukció és az áramirány merőlegesek egymásra. Áram nélkül függőleges helyzetű a vezető keret. Az áram bekapcsolása után a mágneses indukció erővel hat a vezetőre, amely lengéseket végez az új egyensúlyi helyzete körül. Az áram kikapcsolásakor ismét lengéseket látunk, de most a kiidulási helyzet körül. Kapcsoljunk ugyanolyan nagyságú, ellentétes irányú áramot a vezetőre, ekkor vízszintesen ellentétes irányban játszódik le az előbbi mozgás.

Kapcsolódó oldalak

Az elhangzó szöveg

A mágnesek kialakításából és a vezető felfüggesztéséből látszik, hogy a mágneses indukcióra merőleges az áramirány. Az áram bekapcsolása után a mágneses indukció erővel hat a vezetőre, amelynek hatására az lengésbe jön. Az áram kikapcsolása után egy egyszerű gravitációs ingamozgást látunk. Ugyanolyan nagyságú, ellentétes irányú áram indításával vízszintesen ellentétes irányban játszódik le az előbbi mozgás.