„Áram mágneses tere, Oersted kísérlet” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(Új oldal, tartalma: „Kategória:Szerkesztő:Hartlein <wikitex> thumbtime=0:00 == Az elhangzó szöveg == Az Oersted kísérlethez szükségünk van egy …”)
 
5. sor: 5. sor:
 
Az Oersted kísérlethez szükségünk van egy áramforrásra, egy egyenes vezetőre, továbbá egy mágnestűre. A mágnestű határozott elfordulása jelzi, hogy az áram a vezető körül mágneses teret hoz létre. Az áram irányát megfordítva, az iránytű is ellenkező irányba fordul el. Az áram irányán és nagyságán nem változtatva, a mágnestű kitérése a vezető felett épp ellentétes irányú lesz mint a vezető alatti helyzetben volt.
 
Az Oersted kísérlethez szükségünk van egy áramforrásra, egy egyenes vezetőre, továbbá egy mágnestűre. A mágnestű határozott elfordulása jelzi, hogy az áram a vezető körül mágneses teret hoz létre. Az áram irányát megfordítva, az iránytű is ellenkező irányba fordul el. Az áram irányán és nagyságán nem változtatva, a mágnestű kitérése a vezető felett épp ellentétes irányú lesz mint a vezető alatti helyzetben volt.
 
Kérdés: Mi mutat arra, hogy a vezető észak-déli irányban helyezkedik el?
 
Kérdés: Mi mutat arra, hogy a vezető észak-déli irányban helyezkedik el?
 +
 +
== Fizikatörténet  ==
  
 
1820-ban egy dán fizikus [http://en.wikipedia.org/wiki/Hans_Christian_Oersted Hans Christian Ørsted] észrevette, hogy az árammal átjárt vezető közelében elhelyezett iránytű az áram hatására elfordul. Megállapította, hogy az elektromos áram mágneses teret létesít. (A mozgó töltések maguk körül mágneses teret hoznak létre.)  
 
1820-ban egy dán fizikus [http://en.wikipedia.org/wiki/Hans_Christian_Oersted Hans Christian Ørsted] észrevette, hogy az árammal átjárt vezető közelében elhelyezett iránytű az áram hatására elfordul. Megállapította, hogy az elektromos áram mágneses teret létesít. (A mozgó töltések maguk körül mágneses teret hoznak létre.)  

A lap 2011. április 16., 17:18-kori változata


thumbtime=0:00

Az elhangzó szöveg

Az Oersted kísérlethez szükségünk van egy áramforrásra, egy egyenes vezetőre, továbbá egy mágnestűre. A mágnestű határozott elfordulása jelzi, hogy az áram a vezető körül mágneses teret hoz létre. Az áram irányát megfordítva, az iránytű is ellenkező irányba fordul el. Az áram irányán és nagyságán nem változtatva, a mágnestű kitérése a vezető felett épp ellentétes irányú lesz mint a vezető alatti helyzetben volt. Kérdés: Mi mutat arra, hogy a vezető észak-déli irányban helyezkedik el?

Fizikatörténet

1820-ban egy dán fizikus Hans Christian Ørsted észrevette, hogy az árammal átjárt vezető közelében elhelyezett iránytű az áram hatására elfordul. Megállapította, hogy az elektromos áram mágneses teret létesít. (A mozgó töltések maguk körül mágneses teret hoznak létre.)

Kísérletünkben az árammal átjárt vezető észak-déli irányban van elhelyezve. Az áram bekapcsolásakor, az iránytű a Föld mágneses terének és az áram mágneses terének eredőjének irányába fog beállni.

Még ugyan ebben az évben ezt a jelenséget Jean Baptiste Biot és Felix Savart tovább kutatta és a jelenség kvantitatív leírását is megadta. A hatás gyenge volt, többen kísérleteztek a hatás felerősítésével. Először az áramerősség növelésével próbálkoztak, majd Johann Salomo Christoph Schweiggernek az az ötlete támadt, hogy ha ugyanazt az áramot többször egymás után vezeti el a mágnestű mellett, akkor az áram mágneses hatását megsokszorozhatja. Egy négyszögletes fakeretre szigetelt huzalt csévélt fel. Egy sokmenetű, négyszögletes tekercset kapott, amely belsejében összegződött az egyes menetek mágneses tere. Így már sokkal kissebb áramerősség is elegendő volt ugyanolyan mérvű iránytű elforduláshoz. Az árammal átjárt vezetőkeret mágneses tere merőleges a keret síkjára, tehát a legjobban akkor fejtheti ki a hatását az iránytűre, ha mágneses tere merőleges a Föld mágneses terére. Az áram bekapcsolásakor, a tekercs belsejében a mágneses tér a Föld mágneses terének és az áram mágneses terének vektori összege lesz.

Kísérleti elrendezés

A jelenség bemutatásához nagy áramerősség körülbelül 30-100 Amper erősségű áram szükséges. Ezért a bemutatás során a vezeték jelentősen melegedhet, esetleg látványosan füstölhet is.

Kapcsolódó oldalak

http://www.magnet.fsu.edu/education/tutorials/java/oersted/index.html