Deriválás - Hiperbolikus függvények

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gombkoto (vitalap | szerkesztései) 2014. január 9., 16:10-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Deriválás
Feladatok listája:
  1. Alapműveletek vektorokkal
  2. Vektorok felbontása
  3. Egyszerű deriváltak
  4. Inverz függvény deriváltja
  5. Hiperbolikus függvények
  6. Szélsőértékek
  7. Egyvátozós vektorfüggvény
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. * A hiperbolikus függvényeket a következőképpen definiáljuk.
    \[\mbox{ch}\,x=\frac{e^{x}+e^{-x}}{2}\qquad\qquad \mbox{sh}\,x= \frac{e^{x}-e^{-x}}{2}\]
    \[ \mbox{th}\,x=\frac{\mbox{sh}\, x}{\mbox{ch}\, x}\qquad\qquad \mbox{cth}\,x=\frac{\mbox{ch}\,x}{\mbox{sh}\,x}\]
    a) Igazoljuk, hogy \setbox0\hbox{$\mbox{ch}^{2}\,x-\mbox{sh}^{2}\,x=1$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%!
    b) Számoljuk ki a hiperbolikus függvények deriváltjait!
    c) Határozzuk meg a \setbox0\hbox{$\mbox{ch}\, x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvény inverzét és annak deriváltját.

Megoldás

  1. a) A hiperbolikus függvények definícióját behelyettesítve az állítás könnyedén igazolható.
    b)
    \[\frac{d}{dx}\mbox{ch}\,x=\frac{e^{x}-e^{-x}}{2}=\mbox{sh}\,x\qquad\qquad \frac{d}{dx}\mbox{sh}\,x=\frac{e^{x}+e^{-x}}{2}=\mbox{ch}\,x\]
    \[\frac{d}{dx}\mbox{th}\,x=\frac{1}{\mbox{ch}^{2}\,x}\qquad\qquad \frac{d}{dx}\mbox{cth}\,x=-\frac{1}{\mbox{sh}^{2}\,x}\]
    c) A \setbox0\hbox{$\mbox{ch}\, x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvény inverzét \setbox0\hbox{$\mbox{arch}\, x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-val jelöljük.
    \[\mbox{arch}\,x=y(x)\]
    \[x=\mbox{ch}\, y\]
    \[x=\frac{e^{y}+e^{-y}}{2}\]
    \[e^{2y}-2xe^{y}+1=0\]
    \[e^{y}=x\pm \sqrt{x^{2}-1}\]
    A két megoldás közül az egyik \setbox0\hbox{$y$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-nak, a másik pedig \setbox0\hbox{$-y$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-nak felel meg. Konvencionálisan a \setbox0\hbox{$+$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% előjelet tekintjük az \setbox0\hbox{$\mbox{arch}\,x$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% függvényben.
    \[e^{y}=x+ \sqrt{x^{2}-1}\]
    \[y=\ln\left(x+ \sqrt{x^{2}-1}\right)\]
    \[\mbox{arch}\,x=\ln\left(x+ \sqrt{x^{2}-1}\right)\]
    A deriváltja
    \[\frac{d}{dx}\mbox{arch}\,x=\frac{1}{\mbox{sh}(\mbox{arch}\,x)}=\frac{1}{\sqrt{x^{2}-1}}\,.\]