„Interferencia és dekoherencia nanoszerkezetekben” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
58. sor: 58. sor:
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
{|  cellpadding="5" cellspacing="0" align="center"
 
|-
 
|-
|[[Fájl:Ketres_dekoherencia.png|közép|300px|]]
+
|[[Fájl:Ketres_dekoherencia.png|közép|150px|]]
 
|-
 
|-
 
| align="center"|1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk
 
| align="center"|1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk

A lap 2013. május 1., 15:00-kori változata

Tartalomjegyzék

Egy-elektron interferencia Aharonov Bohm nano-gyűrűben


Mindez elektronokkal, 6 nagyságrenddel kisebb méretben:

A kapuelektródákkal két részre (2 kvantum dotra) osztjuk az Aharonov Bohm gyűrűt. Az 1. kvantum dot melletti kvantum pont-kontaktus vezetőképessége megváltozik ha a kvantum dotban van az elektron, illetve ha már tovább ment belőle. A Coulomb energia miatt egyszerre több elektron nem lehet a rendszerben.

A pont-kontaktus vezetőképességét mérve egyenként le tudjuk számolni az áthaladt elektronokat.

Egy-egy elektron áthaladása véletlenszerű, de sok elektronra átlagolva a mágneses tér változtatásával kialakul az interferencia kép.



Aharonov Bohm gyűrű



AB gyuru.png
1. ábra.


Az Aharonov Bohm gyűrű két karján haladó hullámok a vektorpotenciál hatására is felvesznek fázist. A vezetőképesség a közbezárt fluxus (\setbox0\hbox{$\Phi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) fluxuskvantum (\setbox0\hbox{$\Phi_0=h/e$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) szerint periodikus függvénye:

\[G\sim T = |t_1+t_2|^2 = \left| e^{i k_F s_1 + \frac{i e}{\hbar} \int \limits_1 \vec{A} \mathrm{d}\vec{s}} + e^{i k_F s_2 + \frac{i e}{\hbar} \int \limits_2 \vec{A} \mathrm{d}\vec{s}}\right|^2 = \]
\[2+2\cdot cos\left(k_F(s_1-s_2)+\frac{e}{\hbar} \oint \vec{A} \mathrm{d} \vec{s}\right) = 2+2\cdot cos(\delta_0 + 2 \pi \Phi/\Phi_0)\]

Alacsony hőméréskleten látszik az oszcilláció a mágneses tér függvényében, magasabb hőmérsékleten azonban elmosódik.

Az interferenciakép eltűnésének az okai:

  • Környezet miatti dekoherencia
  • Hőmérsékleti miatti fázis kiátlagolódás

Hőmérsékleti miatti koherenciavesztés

Véges hőmérsékleten a Fermi energia körüli kT tartományban különböző energiájú elektronok propagálnak. Koherens összeadás esetén is a fázisok kiátlagolódnak!

\[\sim \int \limits_{E_F-kT/2}^{E_F+kT/2} e^{i E t / \hbar} \mathrm{d}E\]

A nanoszerkezeten az elektronok átlagosan \setbox0\hbox{$\tau_c$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% idő alatt haladnak át. Az ehhez tartozó karakterisztikus energia: Thouless energia, \setbox0\hbox{$E_T=\hbar/\tau_c$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\longrightarrow$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% \setbox0\hbox{$\sim kT > E_T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmérsékleten lesz jelentős ez a kiátlagolódás

Környezet miatti koherenciavesztés

  • Alsó ágon haladó eletronhullám: \setbox0\hbox{$|1\rangle$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
  • Felső ágon haladó eletronhullám: \setbox0\hbox{$|2\rangle$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%

Teljes hullámfügvény:

\[|\Psi\rangle = (\alpha|1\rangle + \beta|2\rangle)|\Phi_{env}\rangle\;\;\longrightarrow\;\;\alpha|1\rangle|\Phi_{env1} + \beta|2\rangle|\Phi_{env2}\]

Transzmissziót mérünk: (T operátor csak az elektron hullámfüggvényekre hat, a környezetre nem!)

\[\langle\Psi|T|\Psi\rangle = |\alpha|^2 \langle 1|T|1\rangle + |\beta|^2 \langle 2|T|2\rangle + \alpha^*\beta \langle 1|T|2\rangle \langle \Phi_{env1}|T|\Phi_{env2}\rangle + \beta^*\alpha \langle 2|T|1\rangle \langle \Phi_{env2}|T|\Phi_{env1}\rangle\]

Ha \setbox0\hbox{$\langle \Phi_{env1}|\Phi_{env2}\rangle \rightarrow 0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, akkor elveszik az interferencia!

  • Azaz ha a felül és alul haladó parciális elektronhullám különböző nyomot hagy a környezetben, akkor nem látunk interferenciát. Erre jó példa a fonon szórás, mely a hőmérséklet növelésével egyre jelentősebb dekoherenciához vezet.

Egyszerű példa (Stern, Aharonov, Imry)

Ketres dekoherencia.png
1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk

Az alsó ágon haladó részecske hullámfügvénye megváltozik a kölcsönhatás miatt: \setbox0\hbox{$|u_2(x)|\cdot e^{-i(E+V(q-x))\cdot t/\hbar}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%

  • A kölcsönhatás ideje alatt felszedett fázis: \setbox0\hbox{$\Phi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.
  • q bizonytalansága miatt a fázis is bizonytalan: \setbox0\hbox{$\Delta \Phi = \frac{1}{\hbar} \frac{\partial V}{\partial q} \cdot \Delta q \cdot t$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
  • Ha a fázisbizonytalanság nagy lesz, elveszik az interferencia:
\[\Delta \Phi > 1 \Leftrightarrow \frac{\partial V}{\partial q} \cdot t > \frac{\hbar}{\Delta q}\]

Töltött részecske, mely csak az alsó ágon áthaladó elektronnal hat kölcsön (a felső ágon haladó elektronnal elhanyagolható a kölcsönhatás). Helykoordináta: \setbox0\hbox{$q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, helybizonytalanság: \setbox0\hbox{$\Delta q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%

  • Ha alul halad az elektron, a töltött részecske gyorsul az erő hatására. Kölcsönhatás ideje (t) alatt az impulzusváltozás: \setbox0\hbox{$\delta p = \frac{\partial V}{\partial q}\cdot t$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%
  • Ha az impulzus változás nagyobb az impulzus bizonytalanságnál,akkor a részecske tárolta az "útinformációt":
\[\delta p > \Delta p \Leftrightarrow \frac{\partial V}{\partial q}\cdot t > \frac{\hbar}{\Delta q} \Leftrightarrow \langle\chi_1|\chi_2\rangle<<1\]

Ugyan az a két feltétel! Ugyanakkor veszik el az interferencia, amikor a környezet állapota megkülönbözethetővé válik alul illetve felül haladó elektron esetén!

Környezet miatti koherenciavesztés Aharonov Bohm gyűrűben

Ha a kétrés kísérletben megmondható, hogy az elektron melyik résen haladt át (nyomot hagy a környezetében) \setbox0\hbox{$\rightarrow$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% interferencia megszűnik.

Interferométer: Aharonov - Bohm elrendezés QDot-tal az egyik ágban.

„Útvonal” detektor = QDot + mellette kvantum vezeték (QPC): a Dotban lévő elektron visszaszórást okoz QPC-ben, minél több e-t szór vissza a QPC-ban, annál nagyobb nyomot hagy a környezetén.

Környezet miatti koherenciavesztés: a környezetben minnél nagyobb nyomot hagy az \setbox0\hbox{$e \rightarrow |\langle \Phi_{env1}|\Phi_{env2}\rangle|$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% csökken \setbox0\hbox{$\rightarrow$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% az interferencia láthatósága csökken (láthatóság: \setbox0\hbox{$\nu = Ampl/Avg$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%)

  • Detektor „érzékenységét” QPC-ra adott (\setbox0\hbox{$V_d$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) feszültség növelésével javíthatjuk: \setbox0\hbox{$I_{QPC}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% nő, több elektront tud visszaszórni.
  • A detektor érzékenységének a növelésével az interferencia láthatósága csökken!







Vezetőképesség fluktuációk

Vezetokepesseg fluktuaciok1.png
1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk


Vezetokepesseg fluktuaciok2.png
1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk

Gyenge lokalizáció

Gyenge lokalizacio1.png
1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk


Gyenge lokalizacio2.png
1. ábra. Vezetőképesség fluktuációk