„Kinematika - 1.4.7” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
17. sor: 17. sor:
 
<wlatex>#: a) A tömegpont helyvektora az alábbiak szerint határozható meg. $$\mathbf{r}(t)=\mathbf{r}_{0}+\int_{0}^{t}\mathbf{v}(t')dt'=\left(x_{0}+\frac{A}{\omega}-\frac{A}{\omega}\cos(\omega t)\right)\mathbf{i} +\left( y_{0}+\frac{B}{\omega}\cos\varphi- \frac{B}{\omega}\cos(\omega t+\varphi)\right)\mathbf{j}$$
 
<wlatex>#: a) A tömegpont helyvektora az alábbiak szerint határozható meg. $$\mathbf{r}(t)=\mathbf{r}_{0}+\int_{0}^{t}\mathbf{v}(t')dt'=\left(x_{0}+\frac{A}{\omega}-\frac{A}{\omega}\cos(\omega t)\right)\mathbf{i} +\left( y_{0}+\frac{B}{\omega}\cos\varphi- \frac{B}{\omega}\cos(\omega t+\varphi)\right)\mathbf{j}$$
 
#: b) A gyorsulásvektor $$\mathbf{a}(t)=\frac{d\mathbf{v}}{dt}=A\omega\cos(\omega t)\mathbf{i} + B\omega\cos(\omega t+\varphi)\mathbf{j}\,.$$
 
#: b) A gyorsulásvektor $$\mathbf{a}(t)=\frac{d\mathbf{v}}{dt}=A\omega\cos(\omega t)\mathbf{i} + B\omega\cos(\omega t+\varphi)\mathbf{j}\,.$$
#: c) Vezessük be az $\mathbf{r}(t)=(x(t),y(t))$ helyvektor komponensei helyett az $$X(t)=\frac{\omega}{A}\left(x(t)-x_{0}-\frac{A}{\omega}\right)\qquad \mbox{és}\qquad Y(t)=\frac{\omega}{B}\left(y(t)-y_{0}-\frac{B}{\omega}\cos\varphi\right)$$ változókat a rövidebb jelölés érdekében! Ez a transzformáció egy eltolás és egy nyújtás kombinációjának felel meg. A helyvektor komponenseinek időfüggése alapján $$X(t)=-\cos(\omega t) \qquad \mbox{és} \qquad Y(t)=-\cos(\omega t)\cos\varphi + \sin(\omega t)\sin\varphi\,.$$ Az egyenletek átrendezhetők olyan formába, amelyben az időfüggést már csak $X(t)$ és $Y(t)$ hordozzák. $$X(t)^2-2X(t)Y(t)\cos\varphi+Y(t)^{2}=\sin^{2}\varphi$$ Ez az egyenlet határozza meg a test pályáját. Hogy pontosabban lássuk, hogy milyen pályáról van szó, vezesük be az $$U(t)=\frac{X(t)+Y(t)}{\sqrt{2}} \qquad \mbox{és} \qquad V(t)=\frac{X(t)-Y(t)}{\sqrt{2}}$$ változókat! Ez a transzformáció egy 45 fokos forgatásnak felel meg. Az új változókkal $$U(t)^2(1-\cos\varphi)+V(t)^{2}(1+\cos\varphi)=\sin^{2}\varphi$$ egy ellipszis egyenletére jutunk.
+
#: c) Vezessük be az $\mathbf{r}(t)=(x(t),y(t))$ helyvektor komponensei helyett az $$X(t)=\frac{\omega}{A}\left(x(t)-x_{0}-\frac{A}{\omega}\right)\qquad \mbox{és}\qquad Y(t)=\frac{\omega}{B}\left(y(t)-y_{0}-\frac{B}{\omega}\cos\varphi\right)$$ változókat a rövidebb jelölés érdekében! Ez a transzformáció egy eltolás és egy nyújtás kombinációjának felel meg. A helyvektor komponenseinek időfüggése alapján $$X(t)=-\cos(\omega t) \qquad \mbox{és} \qquad Y(t)=-\cos(\omega t)\cos\varphi + \sin(\omega t)\sin\varphi\,.$$ Az egyenletek átrendezhetők olyan formába, amelyben az időfüggést már csak $X(t)$ és $Y(t)$ hordozzák. $$X(t)^2-2X(t)Y(t)\cos\varphi+Y(t)^{2}=\sin^{2}\varphi$$ Ez az egyenlet határozza meg a test pályáját. Hogy pontosabban lássuk, hogy milyen pályáról van szó, vezesük be az $$U(t)=\frac{X(t)+Y(t)}{\sqrt{2}} \qquad \mbox{és} \qquad V(t)=\frac{X(t)-Y(t)}{\sqrt{2}}$$ változókat! Ez a transzformáció egy 45 fokos forgatásnak felel meg. Az új változókkal az $$U(t)^2(1-\cos\varphi)+V(t)^{2}(1+\cos\varphi)=\sin^{2}\varphi$$ egyenletre jutunk. Érdemes megvizsgálni az egyenletet különböző $\varphi$ értékek esetén. Ha $\sin\varphi=0$ (ez lehetséges $\varphi=n\pi$ esetén, ahol $n$ tetszőleges egész szám), akkor a pálya egyenlete egy egyenes menti harmonikus rezgőmozgást ír le. Ha $\cos\varphi=0$ (ez lehetséges $\varphi=n\pi+\pi/2$ esetén), akkor a pálya egyenlete egy körmozgást ír le. A visszatranszformálás során azonban a valódi térbeli mozgásra csak akkor kapunk körmozgást, ha $A=B$. Minden egyéb esetben a test pályája egy ellipszis.
 
</wlatex>
 
</wlatex>
 
</noinclude>
 
</noinclude>

A lap 2013. szeptember 25., 11:03-kori változata

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika gyakorlat 1.
Gyakorlatok listája:
  1. Deriválás
  2. Integrálás
  3. Mozgástan
  4. Erőtan I.
  5. Erőtan II.
  6. Munka, energia
  7. Pontrendszerek
  8. Merev testek I.
  9. Merev testek II.
  10. Rugalmasság, folyadékok
  11. Rezgések I.
  12. Rezgések II.
  13. Hullámok
Mechanika - Mozgástan
Feladatok listája:
  1. Kinematika - 1.1.7
  2. Kinematika - 1.2.6
  3. Kinematika - 1.2.8
  4. Kinematika - 1.3.1
  5. Kinematika - Változó mozgás
  6. Kinematika - 1.3.8
  7. Kinematika - 1.4.6
  8. Kinematika - 1.4.7
  9. Kinematika - 1.4.10
  10. Kinematika - 1.4.17
  11. Kinematika - 1.4.18
  12. Kinematika - 1.4.20
  13. Kinematika - 1.4.23
  14. Kinematika - Ferde hajítás
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. (1.4.7) Egy síkban mozgó pontszerűnek tekinthető test sebességvektorát az alábbi összefüggés írja le: \setbox0\hbox{$\mathbf{v}(t)=A\sin(\omega t)\mathbf{i} + B\sin(\omega t+\varphi)\mathbf{j}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.
    a) Írja fel a tömegpont helyvektorát mint az idő függvényét, ha a \setbox0\hbox{$t=0\,s$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% időpontban a test az \setbox0\hbox{$\mathbf{r}_{0}=x_{0}\mathbf{i} + y_{0}\mathbf{j}$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% koordinátájú pontban tartózkodott!
    b) Határozza meg a test gyorsulásvektorát az idő függvényében!
    c) Milyen pályán mozog a test?

Megoldás

  1. a) A tömegpont helyvektora az alábbiak szerint határozható meg.
    \[\mathbf{r}(t)=\mathbf{r}_{0}+\int_{0}^{t}\mathbf{v}(t')dt'=\left(x_{0}+\frac{A}{\omega}-\frac{A}{\omega}\cos(\omega t)\right)\mathbf{i} +\left( y_{0}+\frac{B}{\omega}\cos\varphi- \frac{B}{\omega}\cos(\omega t+\varphi)\right)\mathbf{j}\]
    b) A gyorsulásvektor
    \[\mathbf{a}(t)=\frac{d\mathbf{v}}{dt}=A\omega\cos(\omega t)\mathbf{i} + B\omega\cos(\omega t+\varphi)\mathbf{j}\,.\]
    c) Vezessük be az \setbox0\hbox{$\mathbf{r}(t)=(x(t),y(t))$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% helyvektor komponensei helyett az
    \[X(t)=\frac{\omega}{A}\left(x(t)-x_{0}-\frac{A}{\omega}\right)\qquad \mbox{és}\qquad Y(t)=\frac{\omega}{B}\left(y(t)-y_{0}-\frac{B}{\omega}\cos\varphi\right)\]
    változókat a rövidebb jelölés érdekében! Ez a transzformáció egy eltolás és egy nyújtás kombinációjának felel meg. A helyvektor komponenseinek időfüggése alapján
    \[X(t)=-\cos(\omega t) \qquad \mbox{és} \qquad Y(t)=-\cos(\omega t)\cos\varphi + \sin(\omega t)\sin\varphi\,.\]
    Az egyenletek átrendezhetők olyan formába, amelyben az időfüggést már csak \setbox0\hbox{$X(t)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$Y(t)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hordozzák.
    \[X(t)^2-2X(t)Y(t)\cos\varphi+Y(t)^{2}=\sin^{2}\varphi\]
    Ez az egyenlet határozza meg a test pályáját. Hogy pontosabban lássuk, hogy milyen pályáról van szó, vezesük be az
    \[U(t)=\frac{X(t)+Y(t)}{\sqrt{2}} \qquad \mbox{és} \qquad V(t)=\frac{X(t)-Y(t)}{\sqrt{2}}\]
    változókat! Ez a transzformáció egy 45 fokos forgatásnak felel meg. Az új változókkal az
    \[U(t)^2(1-\cos\varphi)+V(t)^{2}(1+\cos\varphi)=\sin^{2}\varphi\]
    egyenletre jutunk. Érdemes megvizsgálni az egyenletet különböző \setbox0\hbox{$\varphi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% értékek esetén. Ha \setbox0\hbox{$\sin\varphi=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% (ez lehetséges \setbox0\hbox{$\varphi=n\pi$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% esetén, ahol \setbox0\hbox{$n$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% tetszőleges egész szám), akkor a pálya egyenlete egy egyenes menti harmonikus rezgőmozgást ír le. Ha \setbox0\hbox{$\cos\varphi=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% (ez lehetséges \setbox0\hbox{$\varphi=n\pi+\pi/2$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% esetén), akkor a pálya egyenlete egy körmozgást ír le. A visszatranszformálás során azonban a valódi térbeli mozgásra csak akkor kapunk körmozgást, ha \setbox0\hbox{$A=B$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%. Minden egyéb esetben a test pályája egy ellipszis.