„Mérési jegyzőkönyv” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
==A mérési jegyzőkönyv célja== | ==A mérési jegyzőkönyv célja== | ||
| − | Hasonlóan egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához, a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, | + | Hasonlóan egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához, a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, ú.n. mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A laboratóriumi gyakorlatok deklarált célja a kísérleti kutató munkával való megismerkedés mellett az azok eredményeit bemutató, tudományos igényű beszámolók (tdk dolgozat, diplomamunka, phd disszertáció, tudományos cikkek) összeállítására való felkészülés is, ezért a mérési jegyzőkönyveknek az alábbiakban ismertetett, a tudományos publikációkkal szemben támasztott általános szerkesztési-, formai- és stílusbeli követelményeknek kell megfelelniük. |
==A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése== | ==A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése== | ||
| − | Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció - esetünkben a mérési jegyzőkönyv - célja nem a munkafolyamat napló jellegű dokumentálása, hanem az alkalmazott módszerek és az elért új eredmények közérthető bemutatása, valamint azoknak a kutatási területen elért korábbi eredmények kontextusában való elhelyezése - esetünkben a rendelkezésre álló irodalmi adatokkal való összevetése | + | Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció - esetünkben a mérési jegyzőkönyv - célja nem a munkafolyamat napló jellegű dokumentálása, hanem az alkalmazott módszerek és az elért új eredmények közérthető bemutatása, valamint azoknak a kutatási területen elért korábbi eredmények kontextusában való elhelyezése - esetünkben a rendelkezésre álló irodalmi adatokkal való összevetése. |
| + | Ennek szellemében a tudományos beszámoló stílusát pontosan fogalmazott, tárgyilagos, lehetőség szerint személytelen mondatszerkesztés jellemzi. Kerülni kell a többszörösen összetett mondatok használatát. Törekedni kell a dokumentum vizuális átláthatóságára is: egy-egy számszerű mennyiség vagy egyszerűbb képlet még "elférhet" a szövegtörzsben, összetett matematikai kifejezéseket azonban mindig külön sorba kell tördelni. Alapvető követelmény az egységes jelölésrendszer. | ||
| + | |||
| + | A tudományos beszámoló elkészítése során általában a következő lépéseket követjük. | ||
| + | |||
| + | # Átgondoljuk, hogy melyek azok főbb eredmények, amiket a beszámolóban hangsúlyozni szeretnénk. | ||
| + | # Összeállítjuk azokat az adatokat, ábrákat, grafikonokat, stb, amelyeket fel kívánunk használni az állításaink alátámasztására. | ||
| + | # Összeszedjük a beszámoló fő gondolatmenetének fontosabb állomásait, ezek adják a szöveg gerincét. | ||
| + | # Professzionális kivitelben elkészítjük a megfelelő ábrákat és eldöntjük, hogy milyen sorrendben, mely szövegrészekhez fognak kapcsolódni. | ||
| + | # Megírjuk a szöveg egyes részeit. Érdemes az írást a kísérleti összeállítással kezdeni, az eredményekkel és azok diszkussziójával folytatni, az absztraktot, a bevezetést és az összefoglalást utoljára hagyni. Az irodalomjegyzéket folyamatosan, a források felhasználásával párhuzamosan töltjük fel. | ||
| + | # Olvassuk át az elkészült beszámolót egy külső szemlélő nézőpontjából. Annak a számára is érthető a szöveg, aki nem ismeri a konkrét mérési összeállításunkat? (Érdemes lehet felkérni egy, az adott kísérletben közvetlenül részt nem vett munkatársat is a beszámoló átolvasására.) | ||
==Tartalmi felépítés== | ==Tartalmi felépítés== | ||
| − | *Cím, fejléc | + | *'''Cím, fejléc''' |
| − | *Absztrakt | + | Tartalmazza a mérés címét, időpontját, a mérőpár számát, a mérésben résztvevők és a gyakorlatvezető nevét. |
| − | *Rövid bevezetés | + | |
| − | *A kísérleti módszer és -összeállítás ismertetése | + | *'''Absztrakt''' |
| − | *A mérési eredmények bemutatása | + | Egy 6-8 soros bekezdés, amely a lehető legtömörebben foglalja össze az alkalmazott mérési módszereket, a legfontosabb eredményeket és azok jelentőségét. Ha a cím felkeltette az olvasó érdeklődését, az absztrakt alapján fogja eldönteni, hogy elolvassa-e a munkánkat. |
| − | *A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió | + | |
| − | *Összehasonlítás az irodalmi adatokkal | + | *'''Rövid bevezetés''' |
| − | *A levont következtetések rövid összefoglalása | + | A mérési jegyzőkönyv esetében egy legfeljebb fél oldalas elméleti összefoglaló a vizsgált jelenségkörről, valamint annak kontextusában az általunk végzett mérés szerepéről, jelentőségéről. Mik a terület nyitott kérdései? Milyen módszerrel kívánjuk ezeket megválaszolni? Az eredmények előre jelzése, A mérésleírás szövegének egy az egyben történő átmásolása mindenképpen kerülendő! |
| − | *Irodalomjegyzék | + | |
| + | *'''A kísérleti módszer és -összeállítás ismertetése''' | ||
| + | A mért minták, az alkalmazott kísérleti módszerek és a felhasznált eszközök ismertetése pontosságuk megadásával, az elrendezés szemléltető ábrájával, kívülálló számára is érthető, reprodukálható formában. | ||
| + | |||
| + | *'''A mérési eredmények bemutatása''' | ||
| + | A beszámoló leghangsúlyosabb része. A kísérleti eredményeket feldolgozott formában, igényes kivitelben, táblázatosan, grafikonok vagy hisztogrammok segítségével, önállóan is értelmezhető módon mutatjuk be. (Ne feledjük: ha az olvasó az absztrakt elolvasása után a munkánk további tanulmányozása mellett döntött, a következő lépésben az ábráinkat nézi végig és próbálja meg értelmezni, még a teljes szöveg elolvasása előtt!) Az ábrák részletes diszkussziójára a szövegben kerül sor, emellett azonban minden ábrához/táblázathoz tartozik egy különálló felirat, amely tartalmazza az ábra/táblázat sorszámát és rövid, tömör leírását: mi, minek a függvényében, milyen paraméterek mellett, milyen szimbólumokkal jelölve?. A szövegben bővebben kifejtjük, hogy mi szerepel az ábrákon és - még a teljes kiértékelés előtt - jelezzük, hogy melyek a bemutatott adatok számunkra fontos/érdekes sajátosságai. | ||
| + | |||
| + | *'''A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió''' | ||
| + | *'''Összehasonlítás az irodalmi adatokkal''' | ||
| + | *'''A levont következtetések rövid összefoglalása''' | ||
| + | *'''Irodalomjegyzék''' | ||
A lap 2012. január 25., 15:14-kori változata
Tartalomjegyzék |
A mérési jegyzőkönyv célja
Hasonlóan egy-egy új kutatási eredmény tudományos folyóiratokban történő publikálásához, a laboratóriumi gyakorlat teljesítésének utolsó lépéseként is egy beszámolót, ú.n. mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. A laboratóriumi gyakorlatok deklarált célja a kísérleti kutató munkával való megismerkedés mellett az azok eredményeit bemutató, tudományos igényű beszámolók (tdk dolgozat, diplomamunka, phd disszertáció, tudományos cikkek) összeállítására való felkészülés is, ezért a mérési jegyzőkönyveknek az alábbiakban ismertetett, a tudományos publikációkkal szemben támasztott általános szerkesztési-, formai- és stílusbeli követelményeknek kell megfelelniük.
A tudományos publikációk stílusa, szerkesztése
Fontos koncepcionális különbség a mérési naplóval szemben, hogy egy tudományos publikáció - esetünkben a mérési jegyzőkönyv - célja nem a munkafolyamat napló jellegű dokumentálása, hanem az alkalmazott módszerek és az elért új eredmények közérthető bemutatása, valamint azoknak a kutatási területen elért korábbi eredmények kontextusában való elhelyezése - esetünkben a rendelkezésre álló irodalmi adatokkal való összevetése.
Ennek szellemében a tudományos beszámoló stílusát pontosan fogalmazott, tárgyilagos, lehetőség szerint személytelen mondatszerkesztés jellemzi. Kerülni kell a többszörösen összetett mondatok használatát. Törekedni kell a dokumentum vizuális átláthatóságára is: egy-egy számszerű mennyiség vagy egyszerűbb képlet még "elférhet" a szövegtörzsben, összetett matematikai kifejezéseket azonban mindig külön sorba kell tördelni. Alapvető követelmény az egységes jelölésrendszer.
A tudományos beszámoló elkészítése során általában a következő lépéseket követjük.
- Átgondoljuk, hogy melyek azok főbb eredmények, amiket a beszámolóban hangsúlyozni szeretnénk.
- Összeállítjuk azokat az adatokat, ábrákat, grafikonokat, stb, amelyeket fel kívánunk használni az állításaink alátámasztására.
- Összeszedjük a beszámoló fő gondolatmenetének fontosabb állomásait, ezek adják a szöveg gerincét.
- Professzionális kivitelben elkészítjük a megfelelő ábrákat és eldöntjük, hogy milyen sorrendben, mely szövegrészekhez fognak kapcsolódni.
- Megírjuk a szöveg egyes részeit. Érdemes az írást a kísérleti összeállítással kezdeni, az eredményekkel és azok diszkussziójával folytatni, az absztraktot, a bevezetést és az összefoglalást utoljára hagyni. Az irodalomjegyzéket folyamatosan, a források felhasználásával párhuzamosan töltjük fel.
- Olvassuk át az elkészült beszámolót egy külső szemlélő nézőpontjából. Annak a számára is érthető a szöveg, aki nem ismeri a konkrét mérési összeállításunkat? (Érdemes lehet felkérni egy, az adott kísérletben közvetlenül részt nem vett munkatársat is a beszámoló átolvasására.)
Tartalmi felépítés
- Cím, fejléc
Tartalmazza a mérés címét, időpontját, a mérőpár számát, a mérésben résztvevők és a gyakorlatvezető nevét.
- Absztrakt
Egy 6-8 soros bekezdés, amely a lehető legtömörebben foglalja össze az alkalmazott mérési módszereket, a legfontosabb eredményeket és azok jelentőségét. Ha a cím felkeltette az olvasó érdeklődését, az absztrakt alapján fogja eldönteni, hogy elolvassa-e a munkánkat.
- Rövid bevezetés
A mérési jegyzőkönyv esetében egy legfeljebb fél oldalas elméleti összefoglaló a vizsgált jelenségkörről, valamint annak kontextusában az általunk végzett mérés szerepéről, jelentőségéről. Mik a terület nyitott kérdései? Milyen módszerrel kívánjuk ezeket megválaszolni? Az eredmények előre jelzése, A mérésleírás szövegének egy az egyben történő átmásolása mindenképpen kerülendő!
- A kísérleti módszer és -összeállítás ismertetése
A mért minták, az alkalmazott kísérleti módszerek és a felhasznált eszközök ismertetése pontosságuk megadásával, az elrendezés szemléltető ábrájával, kívülálló számára is érthető, reprodukálható formában.
- A mérési eredmények bemutatása
A beszámoló leghangsúlyosabb része. A kísérleti eredményeket feldolgozott formában, igényes kivitelben, táblázatosan, grafikonok vagy hisztogrammok segítségével, önállóan is értelmezhető módon mutatjuk be. (Ne feledjük: ha az olvasó az absztrakt elolvasása után a munkánk további tanulmányozása mellett döntött, a következő lépésben az ábráinkat nézi végig és próbálja meg értelmezni, még a teljes szöveg elolvasása előtt!) Az ábrák részletes diszkussziójára a szövegben kerül sor, emellett azonban minden ábrához/táblázathoz tartozik egy különálló felirat, amely tartalmazza az ábra/táblázat sorszámát és rövid, tömör leírását: mi, minek a függvényében, milyen paraméterek mellett, milyen szimbólumokkal jelölve?. A szövegben bővebben kifejtjük, hogy mi szerepel az ábrákon és - még a teljes kiértékelés előtt - jelezzük, hogy melyek a bemutatott adatok számunkra fontos/érdekes sajátosságai.
- A mérési eredmények értékelése, hibaszámítás, diszkusszió
- Összehasonlítás az irodalmi adatokkal
- A levont következtetések rövid összefoglalása
- Irodalomjegyzék
A mérési adatok bemutatásának formai követelményei
Hibaszámítás
Itt: alapelvek, a hibaszámítás elmélete külön oldalon/file-ban
--> link egy példa jegyzőkönyvre (Pl. Hőtágulási együttható mérése)
