„Mérési napló” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „==A mérési napló célja==”) |
|||
| (4 szerkesztő 15 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | [[Kategória:Laborgyakorlat]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 2.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 3.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 4.]] | ||
| + | [[Kategória:Szerkesztő:Csontos]] | ||
| + | [[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | ||
| + | |||
==A mérési napló célja== | ==A mérési napló célja== | ||
| + | |||
| + | Az általában valamilyen összefűzött formátumú mérési napló vezetése napjainkban is a kísérleti kutatómunka elengedhetetlen része. | ||
| + | |||
| + | Elsődleges célja a dokumentáció, azaz hogy a kapcsolódó bejegyzéseket fellapozva a mérést végző kutató (de akár bármelyik, az adott kutatási témában hasonlóképpen járatos kollégája is) a későbbiekben pontosan felidézhesse a mérés reprodukálásához, vagy a mérési adatok kiértékeléséhez szükséges valamennyi kísérleti körülményt. | ||
| + | |||
| + | Emellett a mérési naplóban kerülnek feljegyzésre a kísérleteket megelőző, a mérendő mennyiségekre vonatkozó durvább nagyságrendi becslések, valamint a mérés során bejövő adatok gyorsan elvégezhető, elsődleges kiértékelései is. Az előzetes becslések az optimális méréshatárok, érzékenységek, jel/zaj viszonyok, stb. megtalálását segítik, míg az elsődleges kiértékelések során összevethetjük a még nyers eredményeket az esetlegesen rendelkezésre álló irodalmi adatokkal, illetve az előzetes nagyságrendi becsléseinkkel. Mindez lehetővé teszi a már elvégzett mérések finomítását, esetleges felülbírálatát valamint a következő mérés paramétereinek optimális beállítását. | ||
| + | |||
| + | A kísérleti munka pontos, in-situ dokumentálása egyben tudomány-etikai jelentőséggel is bír, amennyiben a nyers mérési adatokhoz kapcsolódó "útmutatóként" később is segíti azok valódiságának és eredetiségének megállapíthatóságát. | ||
| + | |||
| + | A mérési napló elkészítéséhez segítséget nyújtanak a mérésleírásban | ||
| + | *''dőlt betűvel'' | ||
| + | szereplő kérdések és tanácsok. Ezek a tanácsok nem teljeskörűek, és természetesen nem helyettesítik az önálló kérdésfelvetést és kritikus szemléletet. | ||
| + | |||
| + | ==A mérési napló tartalmi- és formai követelményei== | ||
| + | |||
| + | A mérési naplóval kapcsolatban nincsenek kötött formai szabályok. Itt a legfontosabb szempontok az átláthatóság és az olvashatóság. | ||
| + | |||
| + | A lényeges tartalmi elemek az alábbiak. | ||
| + | |||
| + | * A mérendő mintákra vonatkozó adatok, rajzok. | ||
| + | * A kísérleti elrendezés rajza a mintával és a műszerekkel, adott esetben kapcsolási rajzok is. | ||
| + | * Előzetes nagyságrendi becslések. | ||
| + | * A fontosabb műszer beállítások, paraméterek (méréshatárok, érzékenység, stb.). | ||
| + | * A nyers adatok. Számítógépes adatgyűjtés esetén az adatokat tartalmazó fájl neve és teljes elérési útvonala. | ||
| + | * Az elsődleges kiértékeléshez kapcsolódó egyszerű számítások. | ||
| + | * Adott mennyiség több független mérési módszerrel való meghatározása esetén a különböző mérésekből kapott eredmények összevetése. | ||
| + | * Nagyságrendi összehasonlítás az irodalmi adatokkal (A laborban az internetes hozzáférés biztosított). | ||
| + | |||
| + | Egy mérőpár akkor fejezte be az aznapi mérését, ha a nyers mérési adatokat valamint a fentiek szellemében elkészült mérési naplót bemutatta a gyakorlatvezetőnek, aki ezeket elfogadhatónak találta és aláírásával hitelesítette. | ||
| + | |||
| + | '''Az alábbiakban az egyik leghíresebb magyar kísérleti fizikus, Bay Zoltán legendás Hold-radar kísérletének mérési naplójából mutatunk néhány oldalt. Ez a mérés azért nagyon tanulságos, mert a szerény technikai feltételeket Bay Zoltán zseniális ötlettel és kiváló műszaki érzékkel kompenzálta. | ||
| + | (A napló oldalai kellő nagyításban kiválóan olvashatók!)''' | ||
| + | |||
| + | {| | ||
| + | |<span id="fig:2">[[Fájl:Holdradar 37-38 o.jpg|fig:2|bélyegkép|250px|bal|2.ábra: ]]</span> | ||
| + | |<span id="fig:3">[[Fájl:Holdradar 79-80 o.jpg|bélyegkép|250px|közép|3.ábra:]]</span> | ||
| + | |<span id="fig:4">[[Fájl:Holdradar 117-118 o.jpg|bélyegkép|250px|jobb|4.ábra:]]</span> | ||
| + | |} | ||
A lap jelenlegi, 2014. február 10., 10:20-kori változata
A mérési napló célja
Az általában valamilyen összefűzött formátumú mérési napló vezetése napjainkban is a kísérleti kutatómunka elengedhetetlen része.
Elsődleges célja a dokumentáció, azaz hogy a kapcsolódó bejegyzéseket fellapozva a mérést végző kutató (de akár bármelyik, az adott kutatási témában hasonlóképpen járatos kollégája is) a későbbiekben pontosan felidézhesse a mérés reprodukálásához, vagy a mérési adatok kiértékeléséhez szükséges valamennyi kísérleti körülményt.
Emellett a mérési naplóban kerülnek feljegyzésre a kísérleteket megelőző, a mérendő mennyiségekre vonatkozó durvább nagyságrendi becslések, valamint a mérés során bejövő adatok gyorsan elvégezhető, elsődleges kiértékelései is. Az előzetes becslések az optimális méréshatárok, érzékenységek, jel/zaj viszonyok, stb. megtalálását segítik, míg az elsődleges kiértékelések során összevethetjük a még nyers eredményeket az esetlegesen rendelkezésre álló irodalmi adatokkal, illetve az előzetes nagyságrendi becsléseinkkel. Mindez lehetővé teszi a már elvégzett mérések finomítását, esetleges felülbírálatát valamint a következő mérés paramétereinek optimális beállítását.
A kísérleti munka pontos, in-situ dokumentálása egyben tudomány-etikai jelentőséggel is bír, amennyiben a nyers mérési adatokhoz kapcsolódó "útmutatóként" később is segíti azok valódiságának és eredetiségének megállapíthatóságát.
A mérési napló elkészítéséhez segítséget nyújtanak a mérésleírásban
- dőlt betűvel
szereplő kérdések és tanácsok. Ezek a tanácsok nem teljeskörűek, és természetesen nem helyettesítik az önálló kérdésfelvetést és kritikus szemléletet.
A mérési napló tartalmi- és formai követelményei
A mérési naplóval kapcsolatban nincsenek kötött formai szabályok. Itt a legfontosabb szempontok az átláthatóság és az olvashatóság.
A lényeges tartalmi elemek az alábbiak.
- A mérendő mintákra vonatkozó adatok, rajzok.
- A kísérleti elrendezés rajza a mintával és a műszerekkel, adott esetben kapcsolási rajzok is.
- Előzetes nagyságrendi becslések.
- A fontosabb műszer beállítások, paraméterek (méréshatárok, érzékenység, stb.).
- A nyers adatok. Számítógépes adatgyűjtés esetén az adatokat tartalmazó fájl neve és teljes elérési útvonala.
- Az elsődleges kiértékeléshez kapcsolódó egyszerű számítások.
- Adott mennyiség több független mérési módszerrel való meghatározása esetén a különböző mérésekből kapott eredmények összevetése.
- Nagyságrendi összehasonlítás az irodalmi adatokkal (A laborban az internetes hozzáférés biztosított).
Egy mérőpár akkor fejezte be az aznapi mérését, ha a nyers mérési adatokat valamint a fentiek szellemében elkészült mérési naplót bemutatta a gyakorlatvezetőnek, aki ezeket elfogadhatónak találta és aláírásával hitelesítette.
Az alábbiakban az egyik leghíresebb magyar kísérleti fizikus, Bay Zoltán legendás Hold-radar kísérletének mérési naplójából mutatunk néhány oldalt. Ez a mérés azért nagyon tanulságos, mert a szerény technikai feltételeket Bay Zoltán zseniális ötlettel és kiváló műszaki érzékkel kompenzálta. (A napló oldalai kellő nagyításban kiválóan olvashatók!)
 |
 |
 |
