„Mérési napló” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Kategória:Laborgyakorlat]] | [[Kategória:Laborgyakorlat]] | ||
[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]] | [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]] | ||
| 22. sor: | 4. sor: | ||
[[Kategória:Fizika laboratórium 3.]] | [[Kategória:Fizika laboratórium 3.]] | ||
[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]] | [[Kategória:Fizika laboratórium 4.]] | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Kategória:Szerkesztő:Csontos]] | [[Kategória:Szerkesztő:Csontos]] | ||
[[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | [[Kategória:Szerkesztő:Vankó]] | ||
A lap 2012. február 28., 21:27-kori változata
A mérési napló célja
Az általában valamilyen összefűzött formátumú mérési napló vezetése napjainkban is a kísérleti kutatómunka elengedhetetlen része.
Elsődleges célja a dokumentáció, azaz hogy a kapcsolódó bejegyzéseket fellapozva a mérést végző kutató (de akár bármelyik, az adott kutatási témában hasonlóképpen járatos kollégája is) a későbbiekben pontosan felidézhesse a mérés reprodukálásához, vagy a mérési adatok kiértékeléséhez szükséges valamennyi kísérleti körülményt.
Emellett a mérési naplóban kerülnek feljegyzésre a kísérleteket megelőző, a mérendő mennyiségekre vonatkozó durvább nagyságrendi becslések, valamint a mérés során bejövő adatok gyorsan elvégezhető, elsődleges kiértékelései is. Az előzetes becslések az optimális méréshatárok, érzékenységek, jel/zaj viszonyok, stb. megtalálását segítik, míg az elsődleges kiértékelések során összevethetjük a még nyers eredményeket az esetlegesen rendelkezésre álló irodalmi adatokkal, illetve az előzetes nagyságrendi becsléseinkkel. Mindez lehetővé teszi a már elvégzett mérések finomítását, esetleges felülbírálatát valamint a következő mérés paramétereinek optimális beállítását.
A kísérleti munka pontos, in-situ dokumentálása egyben tudomány-etikai jelentőséggel is bír, amennyiben a nyers mérési adatokhoz kapcsolódó "útmutatóként" később is segíti azok valódiságának és eredetiségének megállapíthatóságát.
A mérési napló elkészítéséhez segítséget nyújtanak a mérésleírásban
- dőlt betűvel
szereplő kérdések és tanácsok. Ezek a tanácsok nem teljeskörűek, és természetesen nem helyettesítik az önálló kérdésfelvetést és kritikus szemléletet.
A mérési napló tartalmi- és formai követelményei
A mérési naplóval kapcsolatban nincsenek kötött formai szabályok. Itt a legfontosabb szempontok az átláthatóság és az olvashatóság.
A lényeges tartalmi elemek az alábbiak.
- A mérendő mintákra vonatkozó adatok, rajzok.
- A kísérleti elrendezés rajza a mintával és a műszerekkel, adott esetben kapcsolási rajzok is.
- Előzetes nagyságrendi becslések.
- A fontosabb műszer beállítások, paraméterek (méréshatárok, érzékenység, stb.).
- A nyers adatok. Számítógépes adatgyűjtés esetén az adatokat tartalmazó fájl neve és teljes elérési útvonala.
- Az elsődleges kiértékeléshez kapcsolódó egyszerű számítások.
- Adott mennyiség több független mérési módszerrel való meghatározása esetén a különböző mérésekből kapott eredmények összevetése.
- Nagyságrendi összehasonlítás az irodalmi adatokkal (A laborban az internetes hozzáférés biztosított).
Egy mérőpár akkor fejezte be az aznapi mérését, ha a nyers mérési adatokat valamint a fentiek szellemében elkészült mérési naplót bemutatta a gyakorlatvezetőnek, aki ezeket elfogadhatónak találta és aláírásával hitelesítette.
