A keresés eredménye

Vissza a [[Fizika I.]] nyitóoldalára

Vissza a [[Fizika 1i - Mérnök informatikus alapszak|Fizika 1i]] nyitóoldalára

Vissza a [[Fizika 1i - Mérnök informatikus alapszak|Fizika 1i]] nyitóoldalára

A harmonikus oszcillátor a fizika egyik állatorvosi lova, hiszen egy elméletileg egyszerűen tárgyalható …sformái. Rezgésekkel és hullámokkal nem csak a mechanikában, hanem a fizika minden más területén (pl. elektromos rezgőkörök, optika, kvantummecha

…ki/Planck%27s_law sugárzási törvényt], ezzel elindítva a XX. századi fizika alapvető elméletét, a [http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_mechanics kv Vissza a [[Fizika 1i - Mérnök informatikus alapszak|Fizika 1i]] nyitóoldalára

==Fizika BSc képzés==

[[Kategória:Kísérleti fizika 1.]] Vissza a [[Kísérleti fizika 1.]] nyitóoldalára

[[Kategória:Kísérleti fizika 1.]] Vissza a [[Kísérleti fizika 1.]] nyitóoldalára

[[Kategória:Kísérleti fizika 1.]] Vissza a [[Kísérleti fizika 1.]] nyitóoldalára

[[Kategória:Kísérleti fizika 1.]] A harmonikus oszcillátor a fizika egyik állatorvosi lova, hiszen egy elméletileg egyszerűen tárgyalható

[[Kategória:Kísérleti fizika 1.]] …ki/Planck%27s_law sugárzási törvényt], ezzel elindítva a XX. századi fizika alapvető elméletét, a [http://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_mechanics kv

<!--[[Kategória:Fizika BSC alapképzés]]--> [[Kategória:Fizika BSC alkalmazott fizika szakirány]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] <!--[[Kategória:Általános fizika]]-->

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános Fizika]]

…ített kép; a szilárdtestek szerkezetéről, tulajdonságairól a modern fizika tárgyban lesz szó. …ezet). A félvezetők tulajdonságait, vezetőképességét, stb. a modern fizika rész tárgyalja.

…t potenciál, fémek fajhője stb), amelyek magyarázatánál a klasszikus fizika csődöt mondott. …ematika fellegvárában tanított. Elsősorban matematikai és matematikai-fizika kurzusokat tartott.

…rását adja meg (pl. a jól ismert $s=a t^2 /2$ itt szerepel először a fizika történetében). A „tehetetlenség” törvényének az első megfogalma …oning_System GPS]) rengeteg fajta megoldást ismer. Ezek működésében a Fizika szinte minden ismert törvénye jelen van. Mondhatjuk tehát, hogy egy óra

Valóban, a Fizika (mint a természettudományok általában) az elméleti modellek és a kís …ó Európában és Amerikában. A XX. század döntő változást hozott a fizika tudományában. A Világról alkotott képünk alapjaiban változott meg. E

…rását adja meg (pl. a jól ismert $s=a t^2 /2$ itt szerepel először a fizika történetében). A "tehetetlenség" törvényének az első megfogalmazás …oning_System GPS]) rengeteg fajta megoldást ismer. Ezek működésében a Fizika szinte minden ismert törvénye jelen van. Mondhatjuk tehát, hogy egy óra

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika BSC alapképzés]] [[Kategória:Fizika Tanszék]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános Fizika]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

[[Kategória:Fizika BSC alapképzés]] [[Kategória:Fizika Tanszék]]

[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]] [[Kategória:Fizika laboratórium 2.]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

[[Kategória:Fizika Tanszék]] [[Kategória:Általános fizika]]

…meretén kívül mást nem tételez fel; ez a megközelítés a klasszikus fizika területén a XIX. század végének tudományos szintjét jelenti.) …n. Egyrészt ezzel ellenkező tapasztalatunk nincs, másrészt pedig ha a "fizika ugyanaz" minden inercia-rendszerben, akkor a Maxwell egyenleteknek és köv

[[Kategória:Fizika BSC alapképzés]] [[Kategória:Statisztikus fizika]]

[[Kategória:Fizika BSc]] [[Kategória:Fizika Tanszék]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]

A polárszűrő működésére részletesebb magyarázatot majd a modern fizika fejezetben adunk. … esik, akkor annak egy része elnyelődik. Most higgyük el, amit a modern fizika részben részletesebben tárgyalunk majd, hogy a fény [http://en.wikipedi

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]]

<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> <!--[Kategória:Fizika laboratórium 1.]]-->

[[Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat]] {{Kísérleti fizika gyakorlat

[[Kategória:Kísérleti fizika 3. gyakorlat]] {{Kísérleti fizika gyakorlat