Termodinamika példák - Energia-összefüggések fajhőviszonnyal

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. április 6., 18:38-kor történt szerkesztése után volt.

Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Állapotváltozás, I. főtétel
Feladatok listája:
  1. Állapotváltozások diagramjai
  2. Belső energia állapotváltozásokban
  3. Energiák fajhőviszonnyal
  4. Energiaváltozások diagramból
  5. Ideális gáz kompresszibilitásai
  6. Nyomás hőmérsékletfüggése
  7. Fűtött szoba belső energiája
  8. Térfogatváltozás fajhőviszonnyal
  9. Van der Waals-gáz egyensúlya
  10. Közelítő állapotegyenlet
  11. Állapotegy. mérh. menny.-ből
  12. Van der Waals-gáz fajhőkülönbsége
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Állapítsuk meg, milyen összefüggés van egy ideális gáz által állandó nyomáson végzett \setbox0\hbox{$\Delta W$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% munka, a gázzal közölt \setbox0\hbox{$\Delta Q$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% hőmennyiség és a \setbox0\hbox{$\Delta U$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% belső energia-változás között, ha a \setbox0\hbox{$\gamma$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% fajhőviszony ismert!

Megoldás

Mivel a nyomás állandó, a gáz által végzett munka szorzatalakban felírható, amit az első főtétel segítségével tovább alakítunk:

\[ \Delta W = p\Delta V = nR\Delta T.\]

Az ekvipartíció tétele értelmében az ideális gáz belső energiája kifejezhető a hőmérsékletével, így a belső energia megváltozása is:

\[ \Delta U = \frac{f}{2}nR\Delta T = \frac f 2\Delta W.\]

Az állandó nyomáson a gázzal közölt hő definíció szerint felírható az állandó nyomáson mért fajhővel:

\[ \Delta Q = C_pn\Delta T = \frac{C_p}{R} \Delta W.\]

A \setbox0\hbox{$\gamma$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% fajhőviszony és a gáz \setbox0\hbox{$f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% szabadsági fokai közti összefüggést alakítjuk:

\[ \gamma = \frac{C_p}{C_V} = \frac{f+2}{f},\]
\[ \frac{f}{2} = \frac{1}{\gamma-1}.\]

Ezzel

\[\Delta U = \frac{\Delta W}{\gamma-1}\]

Az egyetemes gázállandó és a fajhők közötti kapcsolatot egyik fajhő definíciójából vezethetjük le:

\[ C_V = \frac{1}{n}\frac{\mathrm{d}U}{\mathrm{d}T} = \frac{f}{2}R. \]

A fajhőviszony segítségével

\[ C_p = \left(\frac f 2+1\right)R = C_V+R = \frac{\gamma}{\gamma-1}R, \]

amiből

\[ \Delta Q = \frac{\gamma}{\gamma-1}\Delta W = \gamma\Delta U.\]

Megjegyzés

Egy másik lehetőség az egyetemes gázállandó és a fajhők közötti kapcsolat megteremtésére, hogy állandó térfogaton

\[ \Delta U = \delta Q = n C_V \Delta T, \]

amit \setbox0\hbox{$\Delta U = \frac{f}{2}nR\Delta T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-val összevetve szintén

\[ C_V = \frac{f}{2}R. \]