Termodinamika példák - Gumiszalag termodinamikai potenciáljai

A Fizipedia wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stippinger (vitalap | szerkesztései) 2013. május 24., 18:46-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Navigáció Pt·1·2·3
Kísérleti fizika 3. gyakorlat
Gyakorlatok listája:
  1. Kinetikus gázelmélet, transzport
  2. Állapotváltozás, I. főtétel
  3. Fajhő, Körfolyamatok
  4. Entrópia, II. főtétel
  5. Homogén rendszerek
  6. Fázisátalakulások
  7. Kvantummechanikai bevezető
Homogén rendszerek
Feladatok listája:
  1. TD diffegyenletek
  2. Maxwell-relációk
  3. Általános változócsere
  4. dT(S=áll) mérhetőkkel
  5. TdS mérhetőkkel
  6. Állapotjelzők (V,S) fv-ei
  7. dS(p=áll) mérhetőkkel
  8. Potenciálok állapotegyenletből
  9. Gumiszalag TD potenciáljai
  10. Dielektromos polarizáció
© 2012-2013 BME-TTK, TÁMOP4.1.2.A/1-11/0064

Feladat

  1. Egy gumiszalag állapotegyenlete \setbox0\hbox{$f=aT\left({\textstyle \frac{\ell}{\ell_0}}-{\left({\textstyle \frac{\ell_0}{\ell}}\right)}^2\right)$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% alakba írható, ahol \setbox0\hbox{$f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a szalagban fellépő húzóerő nagysága, \setbox0\hbox{$\ell$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a szalag hossza, \setbox0\hbox{$T$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a hőmérséklet, \setbox0\hbox{$\ell_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% a szalag erőmentes hossza, \setbox0\hbox{$a$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% pozitív állandó.
    • a) Mutassuk ki, hogy a belső energia nem függ a szalag hosszától!
    • b) Írjuk fel a termodinamika fundamentális egyenletét, továbbá a szabad energia és a szabad entalpia megváltozását a gumiszalagra!
    • c) Mekkora munkát végzünk, és mennyi a gumiszalag által leadott hő, ha a szalag hosszát izotermikus, reverzíbilis folyamatban \setbox0\hbox{$\ell_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-ról \setbox0\hbox{$2\ell_0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%-ra növeljük.
    • d) Igazoljuk, hogy a gumiszalag hőmérséklete megnő, ha adiabatikusan megnyújtjuk!

Megoldás

a) Az általános változócseréről szóló feladatban tárgyaltak szerint a belső energia térfogatfüggésére \setbox0\hbox{$p\to -f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$V\to\ell$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% általános változócserével belátható, hogy

\[ \left(\frac{\partial U}{\partial \ell}\right)_T = f - T \left(\frac{\partial f}{\partial T}\right)_\ell     = f - T \frac{f}{T} = 0, \]

ahol a második átalakítás a kijelölt deriválás elvégzésével adódott.

b) \setbox0\hbox{$p\to -f$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és \setbox0\hbox{$V\to\ell$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% általános változócserét alkalmazva

\[ \mathrm{d}U=T\,\mathrm{d}S+f\,\mathrm{d}\ell, \]

amiből Legendre-transzformációval

\[ \mathrm{d}F = \mathrm{d}\left(U-TS\right) = f\,\mathrm{d}\ell-S\,\mathrm{d}T \]

és

\[ \mathrm{d}G = \mathrm{d}\left(U-TS-f\ell\right) = -\ell\,\mathrm{d}f-S\,\mathrm{d}T. \]

c) Az első főtétel értelmében

\[ \mathrm{d}U = \delta Q + \mathrm{d}W, \]

ahol a) részben beláttuk, hogy ebben a speciális esetben a állandó hőmérsékleten \setbox0\hbox{$U$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% nem függ a szalag hosszától, azaz \setbox0\hbox{$ \mathrm{d}U = 0 $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%:

\[ \delta Q= -\mathrm{d}W= - f \,\mathrm{d}\ell \]

A nyújtás hatására (\setbox0\hbox{$\mathrm{d}\ell>0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%) a gumiszalag hőt ad le:

\[ \Delta Q= -\Delta W = -\int_{\ell_0}^{2\ell_0} f\,\mathrm{d}\ell     = \int_{\ell_0}^{2\ell_0} aT\left( \left(\frac{\ell_0}{\ell}\right)^2-\frac{\ell}{\ell_0}\right)\,\mathrm{d}\ell     = aT \left[-\frac{\ell_0^2}{\ell}-\frac{\ell^2}{2 \ell_0}\right]_{\ell_0}^{2 \ell_0} = -aT \ell_0\]

d) Az első főtétel értelmében

\[ \mathrm{d}U = \delta Q + \mathrm{d}W, \]

ahol adiabatikus esetben \setbox0\hbox{$ \delta Q=0 $}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, így

\[ \mathrm{d}U = f\,\mathrm{d}\ell. \]

Másrészt definíció szerint

\[ \mathrm{d}U = C_\ell\,\mathrm{d}T, \]

amiből

\[ \left(\frac{\partial T}{\partial \ell}\right)_S = \frac f{C_\ell}. \]

Természetesen \setbox0\hbox{$f>0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%, \setbox0\hbox{$C_\ell>0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% és megnyújtáskor \setbox0\hbox{$\mathrm{d}\ell>0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% ezért \setbox0\hbox{$\mathrm{d}T>0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0%.

Megjegyzés

Az állandó hosszon mért hőkapacitás definíciójához

\[ \mathrm{d}U = \left(\frac{\partial U}{\partial T}\right)_\ell\,\mathrm{d}T + \left(\frac{\partial U}{\partial \ell}\right)_T\,\mathrm{d}\ell \]

teljes differenciálból juthatunk \setbox0\hbox{$\mathrm{d}\ell=0$}% \message{//depth:\the\dp0//}% \box0% esetben:

\[ C_\ell = \left(\frac{\partial U}{\partial T}\right)_\ell. \]