„Wilberforce inga” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Kategória:Szerkesztő:Hartlein <wikitex> thumbtime=0:30 == Az elhangzó szöveg == szöveg == angol név == angol szöveg <…”) |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Az elhangzó szöveg == | == Az elhangzó szöveg == | ||
| − | + | Wilberforce inga | |
| + | |||
| + | 1895-ben Lionel Wilberforce a Cavendish laboratórium munkatársa egy érdekes fizikai demonstrációt mutatott be. A kísérletben szereplő eszköz azóta viseli a nevét, ez a Wilberforce inga. Az inga egy csavarrugóból, amely felső vége mereven rögzített és a másik végére mereven rögzített súlyból áll. Kétféle módon indíthatjuk el, hozhatjuk mozgásba az ingát. Megemeljük a súlyt és magára hagyjuk, ekkor kezdetben transzlációs rezgést fog végezni. Vagy forgatással is elindíthatjuk, ekkor torziós lengéseket fog végezni. | ||
| + | |||
| + | Ha a kétféle rezgés rezgésszáma megegyezik, vagy csak kicsit különbözik, akkor csatolt rezgés jön létre a kétféle módus között. Ezen az ingán egyszerre kétféle rezgés is létrejön, a súly függőleges, transzlációs mozgása és a rúgó tengely körüli forgó, rotációs mozgása. A két mozgás frekvenciáját a súlyra szerelt állítócsavarokkal lehet összehangolni, a tehetetlenségi nyomaték változtatásával. | ||
| + | |||
| + | Belátható, hogy a tömeg állandósága miatt a frekvenciák összehangolása csak a tehetetlenségi nyomaték megváltoztatásával lehetséges, ami az állítócsavarok segítségével történik. Az így beállított ingán létrejön a csatolás a transzlációs és a rotációs rezgések között. | ||
| + | |||
== angol név == | == angol név == | ||
A lap 2013. szeptember 17., 07:28-kori változata
Az elhangzó szöveg
Wilberforce inga
1895-ben Lionel Wilberforce a Cavendish laboratórium munkatársa egy érdekes fizikai demonstrációt mutatott be. A kísérletben szereplő eszköz azóta viseli a nevét, ez a Wilberforce inga. Az inga egy csavarrugóból, amely felső vége mereven rögzített és a másik végére mereven rögzített súlyból áll. Kétféle módon indíthatjuk el, hozhatjuk mozgásba az ingát. Megemeljük a súlyt és magára hagyjuk, ekkor kezdetben transzlációs rezgést fog végezni. Vagy forgatással is elindíthatjuk, ekkor torziós lengéseket fog végezni.
Ha a kétféle rezgés rezgésszáma megegyezik, vagy csak kicsit különbözik, akkor csatolt rezgés jön létre a kétféle módus között. Ezen az ingán egyszerre kétféle rezgés is létrejön, a súly függőleges, transzlációs mozgása és a rúgó tengely körüli forgó, rotációs mozgása. A két mozgás frekvenciáját a súlyra szerelt állítócsavarokkal lehet összehangolni, a tehetetlenségi nyomaték változtatásával.
Belátható, hogy a tömeg állandósága miatt a frekvenciák összehangolása csak a tehetetlenségi nyomaték megváltoztatásával lehetséges, ami az állítócsavarok segítségével történik. Az így beállított ingán létrejön a csatolás a transzlációs és a rotációs rezgések között.
angol név
angol szöveg
