Bevezetés az LaTeX használatába

A Fizipedia wikiből


Tartalomjegyzék

LaTeX

A TeX egy szövegformázó kód, mely leginkább matematikai és természettudományos kiadványok készítésében terjedt el. Segítségével igényes tipográfiájú jegyzőkönyvet, szakdolgozatot vagy szakcikkeket készíthetünk. A LaTeX a TeX makrókkal kiegészített, felhasználóbarátabb változata. A LaTeX használatát számos nyomtatott és elektronikus kiadvány tárgyalja részletesen (lásd linkek), ezért ezen az oldalon csak azokat a legfontosabb utasításokat gyűjtöttük össze, melyeket a félév során gyakran fogunk használni. Az utasítások pontos használatát, a paraméterek listáját a LaTeX wikibook-ban könnyen utánanézhetünk.

Disztribúciók és szerkesztők

Különböző operációs rendszerekre a LaTeX-nek számos implementációja létezik. Microsoft Windows alatt a legelterjedtebb a MiKTeX, Linux alatt a teTeX vagy a TeX Live terjedt el. A TeX fájlokat egyszerű szöveges ASCII fájlként bármely szövegszerkesztővel (akár notepad-del is) létrehozhatunk, azonban a szerkesztésüket és fordításukat megkönnyítendő számos TeX szerkesztő érhető el. A gyakorlatokon az egyik legelterjedtebb freeware softwaret használjuk, a TeXmaker-t. Érdemes még megemlíteni a ShareLaTeX-et, ami egy on-line szerkesztő, mely többszerzős munkák esetén a forrás közös szerkesztéséhez nyújt támogatást.

Dokumentum szerkezete

Minden dokumentum egy típus definiáló utasítással kezdődik:

\documentclass[options]{class}

class változó értéke lehet

  • article - rövidebb írások: cikkek, jegyzőkönyvek
  • report - hosszabb dolgozatok: szakdolgozat, PhD disszertáció
  • letter - levelek

options paraméterek megadása nem kötelező. Lehetséges értékei

  • 10pt, 11pt, 12pt, stb. - betűméret
  • a4paper, letterpaper, stb. - papírméret
  • twocolumn - kéthasábos

Vesszővel elválasztva többet is meg lehet adni.


A típus definíciót követően egy fejléc következik, ahol utasításcsomagokat lehet hozzáadni illetve új parancsokat lehet létrehozni. Utasításcsomag hozzáfűzéséhez a

\usepackage[options]{package}

utasítást kell használni. Gyakoran használt csomagok:

  • {graphicx} - ábrák beillesztéséhez
  • {amsmath,amssymb} - matematikai jelek
  • [magyar]{babel} - magyar tipográfia csomag
  • [utf8]{inputenc} - magyar karaktereket is értelmezi a szöveg ([latin2] kell ha nem utf8 a kódolás)
  • [unicode,colorlinks]{hyperref} - hivatkozások linkként jelennek meg


Végül a dokumentumot a

\begin{document}

\end{document}

utasítások között hozhatjuk létre.

A dokumentum szakaszokra tagolására a

\section{title}

utasítást kell használni. Ezen belül lehetséges tovább tagolni a szöveget a \subsection és \subsubsection utasításokkal.

Bekezdések definiálásához a bekezdés előtt és után egy üres sornak kell szerepelnie.

Szövegformázás

Félkövér betűtípus: \textbf{abc}

Dőlt betűtípus: \textit{abc}

Hangsúlyos rész: \emph{abc}

Új sor: \\ vagy \newline

Új lap: \newpage

Szó\-ta\-go\-lást a \- kód addja meg.

Szám és mértékegység közötti szóköz: \,

% után megjegyzés írható, ami nem jelenik meg a szövegben.

Ha szeretnénk rendezni a szöveget (képet, táblázatot), akkor az alábbi környezetet érdemes használni:

balra rendezés

\begin{flushleft}

\end{flushleft}

középre igazítás

\begin{center}

\end{center}

jobbra rendezés

\begin{flushright}

\end{flushright}

Képletek

Képleteket, matematikai kifejezéseket soron belül $ karakterek közzé kell elhelyezni. Egyenleteket a

\begin{equation}

\end{equation}

környezetben kell megadni. Több egyenlet együttes megadásához használjuk az

\begin{align}

\end{align}

környezetet. Az egymás alatt-felett megjelenő képletek pozícióját az & karakterrel egymáshoz képest rögzíthetjük.

Alsó index: ab_c illetve a_{bc}

Felső index: ab^c illetve a^{bc}

Tört: \frac{a}{bc}

Gyökjel: \sqrt{abc}

Görög kis és nagy betűk megadása: \alpha, \beta, \gamma és \Alpha, \Beta, \Gamma.

Plusz-minusz jel: \pm

Celsius fok: ^\circ C

Ábrák

Ábrákat a

\begin{figure}[place]

\end{figure}

utasítások közzé lehet beszúrni a \includegraphics[size]{file} paranccsal.

place változó értéke

  • h - adott helyen
  • t - lap tetején
  • b - lap alján
  •  ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre

size az ábra méretét adja meg, ami lehet a szélessége, width= vagy magassága, height=. Az érték egysége lehet: mm - milliméter in - hüvelyk, kb. 25.4 mm pt - pica pont, kb. 1/3 mm \textwidth - szöveg szélességnyi

Ebben a környezetben a \caption{abc} mezőben képaláírás adható meg. Az ábrát \label{abc} kóddal lehet címkézni, mely ábrahivatkozást tesz lehetővé. Szövegben a \ref{abc} utasítással hivetkozhatunk az ábrára (képletre, táblázatra).

Táblázatok

Táblázatokat a

\begin{table}[place]

\end{table}

környezetben helyezzük el, ahol az ábrákhoz hasonlóan címkézhetjük, úsztathatjuk őket és magyarázó szöveget fűzhetünk hozzájuk.

place változó értéke

  • h - adott helyen
  • t - lap tetején
  • b - lap alján
  •  ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre

Magát a táblázatot a

\begin{tabular}[position]{spec}

\end{tabular}

utasítások között lehet létrehozni.

A táblázat formáját a spec definiálja. Ennek a felépítéséhez használt karakterek jelentése:

  • l - balra rendez
  • c - középre rendez
  • r - jobbra rendez
  • | - vonal választ el
  • || - dupla vonalas elválasztás

A táblázat helyét megadó position értékei

  • b - alul
  • c - középen
  • t - tetején

lehetnek.

A táblázaton belül & karakter választja el a cellákat, \\ új sort kezd, \hline vízszintes vonalat nyomtat.

TeXmaker használata

A TeXmaker egy Windows-on futó freeware TeX editor. Lehetővé teszi, hogy grafikusan is elérhessük a TeX parancsokat illetve a forrás .tex fájlból .pdf fájlt készítsünk. A fordításhoz MiKTeX-et vagy más TeX disztribúciót kell telepíteni.

Indítást követően három hosszúkás panel fogad:

TeXmaker.png

Balodalon pár kattintással a TeX parancsok, speciális karakterek érhetőek el. Középen a forrás fájl, míg a jobb oldalon a lefordított pdf-et jeleníti meg a program.

Fordítási opciók az Options/Configure Texmaker menüpont alatt érhetőek el. Amennyiben vektor grafikus (pl. eps) és bitmap ábrákat (pl. bmp, jpg) egyaránt használunk érdemes a pdflatex-et használni, mely közvetlenül pdf-re fordít. (Korábban csak vektoros ábrákat használva a latex köztes dvi fájlt készített, amiből ps vagy pdf fájlt lehetett generálni.)

A LaTeX parancsait menüből a LaTeX menüt választve érhetjük el. A matematikai utasítások a Math menüben érhetjük el.

Haszons linkek