„Bevezetés az LaTeX használatába” változatai közötti eltérés
(→Képletek) |
|||
| 71. sor: | 71. sor: | ||
Szám és mértékegység közötti szóköz: '''\,''' | Szám és mértékegység közötti szóköz: '''\,''' | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Képletek== | ==Képletek== | ||
| 80. sor: | 76. sor: | ||
Felső index: ab^c illetve a^{bc} | Felső index: ab^c illetve a^{bc} | ||
| + | |||
| + | ==Ábrák== | ||
| + | Ábrákat a | ||
| + | |||
| + | '''\begin{figure}[place]''' | ||
| + | |||
| + | '''\end{figure}''' | ||
| + | |||
| + | utasítások közzé lehet beszúrni a '''\includegraphics[size]{file}''' paranccsal. | ||
| + | ==Táblázatok== | ||
==TeXmaker használata== | ==TeXmaker használata== | ||
A lap 2018. augusztus 9., 09:33-kori változata
Tartalomjegyzék |
LaTeX
A TeX egy szövegformázó kód, mely leginkább matematikai és természettudományos kiadványok készítésében terjedt el. Segítségével igényes tipográfiájú jegyzőkönyvet, szakdolgozatot vagy szakcikkeket készíthetünk. A LaTeX a TeX makrókkal kiegészített, felhasználóbarátabb változata. A LaTeX használatát számos nyomtatott és elektronikus kiadvány tárgyalja részletesen (lásd linkek), ezért ezen az oldalon csak azokat a legfontosabb utasításokat gyűjtöttük össze, melyeket a félév során gyakran fogunk használni. Az utasítások pontos használatát, a paraméterek listáját a LaTeX wikibook-ban könnyen utánanézhetünk.
Disztribúciók és szerkesztők
Különböző operációs rendszerekre a LaTeX-nek számos implementációja létezik. Microsoft Windows alatt a legelterjedtebb a MiKTeX, Linux alatt a teTeX vagy a TeX Live terjedt el. A TeX fájlokat egyszerű szöveges ASCII fájlként bármely szövegszerkesztővel (akár notepad-del is) létrehozhatunk, azonban a szerkesztésüket és fordításukat megkönnyítendő számos TeX szerkesztő érhető el. A gyakorlatokon az egyik legelterjedtebb freeware softwaret használjuk, a TeXmaker-t. Érdemes még megemlíteni a ShareLaTeX-et, ami egy on-line szerkesztő, mely többszerzős munkák esetén a forrás közös szerkesztéséhez nyújt támogatást.
Dokumentum szerkezete
Minden dokumentum egy típus definiáló utasítással kezdődik:
\documentclass[options]{class}
class változó értéke lehet
- article - rövidebb írások: cikkek, jegyzőkönyvek
- report - hosszabb dolgozatok: szakdolgozat, PhD disszertáció
- letter - levelek
options paraméterek megadása nem kötelező. Lehetséges értékei
- 10pt, 11pt, 12pt, stb. - betűméret
- a4paper, letterpaper, stb. - papírméret
- twocolumn - kéthasábos
Vesszővel elválasztva többet is meg lehet adni.
A típus definíciót követően egy fejléc következik, ahol utasításcsomagokat lehet hozzáadni illetve új parancsokat lehet létrehozni.
Utasításcsomag hozzáfűzéséhez a
\usepackage[options]{package}
utasítást kell használni. Gyakoran használt csomagok:
- {graphicx} - ábrák beillesztéséhez
- {amsmath,amssymb} - matematikai jelek
- [magyar]{babel} - magyar tipográfia csomag
- [utf8]{inputenc} - magyar karaktereket is értelmezi a szöveg ([latin2] kell ha nem utf8 a kódolás)
- [unicode,colorlinks]{hyperref} - hivatkozások linkként jelennek meg
Végül a dokumentumot a
\begin{document}
\end{document}
utasítások között hozhatjuk létre.
A dokumentum szakaszokra tagolására a
\section{title}
utasítást kell használni. Ezen belül lehetséges tovább tagolni a szöveget a \subsection és \subsubsection utasításokkal.
Szövegformázás
Félkövér betűtípus: \textbf{abc}
Dőlt betűtípus: \textit{abc}
Hangsúlyos rész: \emph{abc}
Új sor: \\ vagy \newline
Új lap: \newpage
Szó\-ta\-go\-lást a \- kód addja meg.
Szám és mértékegység közötti szóköz: \,
Képletek
Alsó index: ab_c illetve a_{bc}
Felső index: ab^c illetve a^{bc}
Ábrák
Ábrákat a
\begin{figure}[place]
\end{figure}
utasítások közzé lehet beszúrni a \includegraphics[size]{file} paranccsal.
