„3. Mérés: RC-körök vizsgálata” változatai közötti eltérés
| 90. sor: | 90. sor: | ||
{| | {| | ||
|- | |- | ||
| − | | Az ábrán látható soros RC körrel vizsgálhatjuk egy $C$ kapacitású kondenzátor feltöltődését és kisülését. Ha hosszú időn keresztül | + | | Az ábrán látható soros RC körrel vizsgálhatjuk egy $C$ kapacitású kondenzátor feltöltődését és kisülését. Ha hosszú időn keresztül véges $U$ feszültséget kapcsolunk a körre a kondenzátor feltöltődik. Ezt követően, t=0 időpillanatban a kapcsolót átkapcsolva rövidre zárjuk az áramkört, azaz a bemeneti pontok azonos feszültségre kerülnek: |
$$ U_R+U_C=0 $$ | $$ U_R+U_C=0 $$ | ||
| 106. sor: | 106. sor: | ||
$$ I=I_0e^{-t/\tau}, $$ | $$ I=I_0e^{-t/\tau}, $$ | ||
| − | ahol $I_0$ később meghatározandó állandó. (Ellenőrízzük, hogy ez a függvény valóban megoldása a fenti differenciál egyenletnek!) Az integrálási állandó meghatározásához használjuk fel, hogy t=0 idő pillanatban ismert $U$ feszültségre volt feltöltve a kondenzátor, tehát | + | ahol $I_0$ később meghatározandó állandó. (Ellenőrízzük, hogy ez a függvény valóban megoldása a fenti differenciál egyenletnek!) Az integrálási állandó meghatározásához használjuk fel, hogy t=0 idő pillanatban ismert $U$ feszültségre volt feltöltve a kondenzátor, tehát az $Q$=$CU$ töltést tárolt. A kapcsoló átfordítása után átfolyó töltésmennyiségnek egyenlőnek kell lennie a tárolt töltéssel: |
| − | $$ Q=\int_0^\infty I_0e^{-t/\tau}dt | + | $$ Q=\int_0^\infty I_0e^{-t/\tau}dt= -I_0\tau e^{-\infty/\tau}+I_0\tau e^{0/\tau}=I_0\tau. $$ |
| [[File:RC_switch.jpg|250px|thumb|right|Általános időben harmonikusan változó feszültség]] | | [[File:RC_switch.jpg|250px|thumb|right|Általános időben harmonikusan változó feszültség]] | ||
| + | |} | ||
| + | |||
| + | |||
| + | {| | ||
| + | |- | ||
| + | | Megvizsgálhatjuk a soros RC kör harmonikus meghajtásra adott válaszát is. Például a meghajtó $U_{be}$ feszültség $U_{ki}$=$U_C$ kondenzátor feszültségre gyakorolt hatását. Az eszközökön eső feszültség a meghajtó feszültséggel lesz egyenlő: | ||
| + | |||
| + | $$ U_R+U_C=U_{be} $$ | ||
| + | |||
| + | Az impedanciáról tanultakat felhasználva | ||
| + | |||
| + | $$ U_{be}=RI+Z_CI $$ | ||
| + | $$ U_{ki}=Z_CI=\frac{Z_C}{R+Z_C}U_{be} $$ | ||
| + | |||
| + | Az amplitúdók arányát és a fáziskülönbséget az alábbi arány számításával határozhatjuk meg: | ||
| + | |||
| + | $$ \frac{U_{ki}}{U_{be}}=\left|\frac{U_{ki}}{U_{be}}$ | ||
| + | | [[File:RC.png|250px|thumb|right|Általános időben harmonikusan változó feszültség]] | ||
|} | |} | ||
A lap 2019. november 2., 11:03-kori változata
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Elméleti összefoglaló
Időben harmonikusan változó jel
Lineáris áramkörök és harmonikusan változó áram és feszültség jelek részletes tárgyalását lásd a Kisérleti Fizika 1 kurzus rezgésekről szóló fejezetében [1]. A fontosabb mennyiségeket és összefüggéseket alább összefoglaljuk. Az ábrán egy  periodus idővel változó,  =1/ frekvenciájú feszültség jel látható. Ha a jel amplitúdója  és fázisa  , az időfüggést az alábbi alakban adhatjuk meg:
![\[ U(t)=U_0cos(2\pi ft+\varphi).\]](/images/math/9/6/e/96eab080ec8a57c04dc37fbab0d08b88.png) Hasznos még bevezetni a körfrekvenciát ![\[ U(t)=U_0e^{i(\omega t+\varphi)}=U_0e^i\varphi e^{i\omega t}.\]](/images/math/6/c/f/6cf8759b3c8131aeac9699b428fc98e7.png) A harmonikusan változó feszültség a komplex síkon egy |
 |
=2
. Az időbeli változást leíró differenciál egyenletek könnyebb kezeléséhez érdemes bevezetni az alábbi komplex változót, melynek valós része adja a mérhető jelet:
állandó szögsebességgel fordul körbe.
Lineáris áramköri elemek
Lineáris áramköri elemek esetén az áthajtott áramot és az elemen eső fezsültséget vagy azok deriváltjait lineáris összefüggés kapcsolja össze. Legegyszerűbb ilyen elem az ohmikus ellenállás:
![\[ U=RI \]](/images/math/0/6/3/063b550b153e506421bd709bd6808ca7.png) Az ellenálláson áthaladó áramot az alábbi komplex alakban adhatjuk meg ![\[ I=I_0e^{i\omega t}, \]](/images/math/b/d/b/bdb488bc3e2778d55a33d3ef116d5107.png) melyből kiszámíthatjuk a rajta eső feszültsége: ![\[ Ue^{i\omega t}=RI_0e^{i\omega t}. \]](/images/math/0/d/8/0d8fb867d5d69c2aac8c45bdf2fdc5e9.png) Tehát az áram és a feszültség fázisa azonos az amplitúdokat pedig a |
 |
összefüggéssel számolhatjuk ki.
Egy  induktivitással jellemezhető tekercs esetén a tekercs kapocsain mérhető feszültséget az alábbi képlet adja meg:
![\[ U=L\frac{dI}{dt} \]](/images/math/6/a/7/6a711b0266b0467282f7b557a011d032.png) Az időben harmonikusan változó áramot ismét komplex alakban adjuk meg melyből a tekercs kapcsain mérhető feszültség: ![\[ Ue^{i\omega t}=i\omega LI_0e^{i\omega t}. \]](/images/math/3/6/a/36a36501bee526a2533ccf5e17cae0e5.png) Tehát a feszültség fázisa |
 |
-vel eltolódik az áramhoz képest, az amplitúdokat pedig a 
összefüggéssel számolhatjuk ki. Érdemes bevezetni az ellenálláshoz hasonló fogalmat, az impedanciát. Ez a komplex mennyiség lineáris áramkörökben megadja a feszülség és az áram komplex arányát. Induktivitás esetén 
=
.
A  kapacitással jellemezhető kondenzátor esetén ismert, hogy
![\[ Q=CU. \]](/images/math/e/c/3/ec33c1bde7608b580162804655742f21.png) Ezt az összefüggést deriválva és átrendezve a korábbiakhoz hasonló alakú kifejezést kapunk: ![\[ \frac{dU}{dt}=\frac{1}{C}I, \]](/images/math/9/3/a/93ad8959bee68c81cbf1f05351c1ae71.png) hiszen a kondenzátor eltolási árama a töltésváltozással egyenlő. A komplex feszültség-áram összefüggés az alábbi alakot ölti: ![\[ Ue^{i\omega t}=\frac{1}{i\omega C}I_0e^{i\omega t}. \]](/images/math/8/d/b/8db535ea01ab073f095b45769b5e1dea.png) Tehát a feszültség fázisa - |
 |
összefüggéssel számolhatjuk ki. A kondenzátorhoz tartozó impedancia 
=
.
Soros RC kör
Az ábrán látható soros RC körrel vizsgálhatjuk egy kapacitású kondenzátor feltöltődését és kisülését. Ha hosszú időn keresztül véges  feszültséget kapcsolunk a körre a kondenzátor feltöltődik. Ezt követően, t=0 időpillanatban a kapcsolót átkapcsolva rövidre zárjuk az áramkört, azaz a bemeneti pontok azonos feszültségre kerülnek:
![\[ U_R+U_C=0 \]](/images/math/a/2/e/a2ed74a7f43559205de98a10c042274d.png) Ekkor a kondenzátor fegyverzetein tárolt töltések átáramlanak az ellentétes fegyverzetre, hogy az új egyensúly elérését követően nulla feszültség essen a bemeneten (és a kondenzátoron is). Ezt az áramot például a fenti egyenlet deriválásával számíthatjuk ki: ![\[ \frac{dU_R}{dt}+\frac{dU_C}{dt}=R\frac{dI}{dt}+\frac{I}{C}=0 \]](/images/math/a/1/0/a100f1ed37b9324c390c7362e3aa1f54.png) Tehát az áramkörben folyó időfüggő áram az alábbi differenciál egyenletet elégíti ki: ![\[ \frac{dI}{dt}=-\frac{I}{RC} \]](/images/math/b/0/c/b0ce9e18e445408ac92b28d65fc8c943.png) Az ![\[ I=I_0e^{-t/\tau}, \]](/images/math/7/9/8/798aac8af6f3d136b9b4089061c3fa64.png) ahol ![\[ Q=\int_0^\infty I_0e^{-t/\tau}dt= -I_0\tau e^{-\infty/\tau}+I_0\tau e^{0/\tau}=I_0\tau. \]](/images/math/9/5/6/956b6c0727da6a80217e96e229de95cf.png) |
 |
szorzat láthatóan idő dimenziójú, érdemes bevezetni a 
=
később meghatározandó állandó. (Ellenőrízzük, hogy ez a függvény valóban megoldása a fenti differenciál egyenletnek!) Az integrálási állandó meghatározásához használjuk fel, hogy t=0 idő pillanatban ismert 
=
töltést tárolt. A kapcsoló átfordítása után átfolyó töltésmennyiségnek egyenlőnek kell lennie a tárolt töltéssel:
Megvizsgálhatjuk a soros RC kör harmonikus meghajtásra adott válaszát is. Például a meghajtó  feszültség  = kondenzátor feszültségre gyakorolt hatását. Az eszközökön eső feszültség a meghajtó feszültséggel lesz egyenlő:
![\[ U_R+U_C=U_{be} \]](/images/math/e/e/6/ee6a798dfdbca54402eb8af16182459e.png) Az impedanciáról tanultakat felhasználva ![\[ U_{be}=RI+Z_CI \]](/images/math/c/c/f/ccf13e607995707c68db2b4ad32b03c9.png) ![\[ U_{ki}=Z_CI=\frac{Z_C}{R+Z_C}U_{be} \]](/images/math/e/b/0/eb0c898ebf45be8a47130ce22a40ef5c.png) Az amplitúdók arányát és a fáziskülönbséget az alábbi arány számításával határozhatjuk meg: LaTex syntax error
\[ \frac{U_{ki}}{U_{be}}=\left|\frac{U_{ki}}{U_{be}}$
| [[File:RC.png|250px|thumb|right|Általános időben harmonikusan változó feszültség]]
|}\]
Mérési feladatok1. Feladat A próbapanelen állítsunk össze egy Rögzítsük mindkét csatornán a feszültség időfüggését, majd az oszcilloszkóp program STOP gombjának megnyomasa után, a LOG gomb segítségével mentsük el a mért jelalakokat. Az IGOR segítségével olvassuk be a jeleket. (A loadwaves/tweaks menu beállításai: az összes elválasztó jelet ki kell pipálni, date format: year.month.day, line containing column label: 2, first line containing data: 5.) A data/change wave scaling menüvel állítsuk be az időtengely lépésközét. (Figyelem az oszcilloszkóp időalapjának változtatásával változik a skálázás is!) Illesszünk szinusz görbét, és az illesztésből határozzuk meg a két jel amplitúdójának arányát, illetve a fázisuk különbséget. Számítsuk ki az ismeretlen 2. Feladat Vizsgáljuk tovább a fenti áramkört! A bemeneti pontokra
|
=10 k
ellenállásból és az ismeretlen 
=1 V-os szinusz jelet. A bemeneti és a kondenzátoron eső 