„RLC körök mérése” változatai közötti eltérés
195. sor: | 195. sor: | ||
| width="250pt" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ \begin{array}{rcl} \mathbf{U}_L & = & \mathbf{I}j\omega L \\ \\ \mathbf{U}_R & = & \mathbf{I}R \\ \\ \mathbf{U}_C & = & \mathbf{I}/j\omega C \end{array} \]</latex></div> | | width="250pt" | <div class="texdisplay"><latex display >\[ \begin{array}{rcl} \mathbf{U}_L & = & \mathbf{I}j\omega L \\ \\ \mathbf{U}_R & = & \mathbf{I}R \\ \\ \mathbf{U}_C & = & \mathbf{I}/j\omega C \end{array} \]</latex></div> | ||
|} | |} | ||
+ | |||
+ | ==Mérési feladatok== | ||
+ | |||
+ | 1. Állítson össze aluláteresztő szűrőt kondenzátor felhasználásával! Mérje meg a kimenő feszültséget $\omega$ függvényében! Ábrázolja a $20\textrm{lg}(U_{ki}/U_{be})$ - $\textrm{lg}(\omega/\omega_0)$ függvényt! Ugyanitt ábrázolja a számításból adódó értékeket is. ($U_{be} = 1 \textrm{V}$, $\omega_0 = 1/RC$, a feszültségeket multiméterrel mérje és oszcilloszkópon ellenőrizze!) | ||
+ | |||
+ | 2. Állítson össze aluláteresztő szűrőt tekercs felhasználá-sával. Végezze el az 1. pont szerinti feladatokat! Itt $\omega_0 = R/L$ legyen! | ||
+ | |||
+ | 3. Állítson össze felüláteresztő szűrőt kondenzátor felhasználásával! A feladatokat az 1. pont szerint végezze el! Itt $\omega_0 = 1/RC$ legyen! | ||
+ | |||
+ | 4. Állítson össze felüláteresztő szűrőt tekercs felhasználásával. A feladatokat az 1. pont szerint végezze el! Itt $\omega_0 = R/L$ legyen! | ||
+ | |||
+ | 5. Állítson össze kettős T-szűrőt! Mérje a kimenő feszült-séget $\omega$ függvényében! Ábrázolja $20\textrm{lg}(U_{ki}/U_{be})$-t $\textrm{lg}(\omega/\omega_0)$ függvényében! (A feszültségeket multiméterrel mérje és oszcilloszkópon ellenőrizze!) | ||
+ | |||
+ | 6. Mérje meg mindkét aktív szűrő kimenő feszültségét $\omega$ függvényében! Ábrázolja a $20\textrm{lg}(U_{ki}/U_{be})$ - $\textrm{lg}(\omega/\omega_0)$ függvényt! (A feszültségeket multiméterrel mérje és oszcilloszkópon ellenőrizze!) | ||
+ | |||
+ | 7. Állítson össze soros rezgőkört! ($R$ külön elemként legyen bekötve!) A frekvencia függvényében mérje meg $U_R$, $U_L$, és $U_C$ értékeit! Számítsa ki és ábrázolja a körben folyó áramot és az eredő impedanciát $\omega$ függvényében és határozza meg $\omega_0$-t. | ||
+ | |||
+ | Megjegyzések: A méréshez szükséges alkatrészek egy átlátszó plexidobozban találhatók, banánhüvelyes kivezetésekkel. Az alkatrészek értékei a dobozról leolvashatók. Az egyes mérési feladatok elvégzésekor a mérési pontokat úgy válasszuk meg, hogy ahol jelentős a kimenő jel változása, ott sűrűbben, ahol kisebb, ott ritkábban helyezkedjenek el! |
A lap 2012. február 10., 19:24-kori változata
Szerkesztés alatt!
Tartalomjegyzék |
A mérés célja:
-megismerkedni a leggyakrabban használt frekvenciafüggő áramköri elemekkel és az ezekből felépülő szelektív áramkörökkel.
Ennek érdekében:
-áttekintjük a váltakozó áramú hálózatok reaktáns elemeinek tulajdonságait és néhány egyszerű szűrő és egy rezgőkör frekvenciafüggő viselkedését; -méréseket végzünk a fent említett hálózatokon.
Elméleti összefoglaló
Tekercs
A tekercsben indukálódó feszültséget az
(1) |
egyenlet írja le. Szinuszos gerjesztés [ ] esetén
(2) |
ami a következő alakba is írható:
(3) |
tehát a tekercsben fellépő feszültség 90°-ot siet az átfolyó áramhoz képest. A jelenség magyarázata a Lenz-törvényen alapul.
Kondenzátor
A kondenzátoron átfolyó áram időfüggését az alábbi egyenlet írja le:
(4) |
Szinuszos gerjesztés [ ] esetén:
(5) |
ami a fentiekhez hasonlóan a következő alakba írható:
(6) |
azaz a kondenzátor árama 90°-ot siet a feszültségéhez képest. Magyarázata az, hogy először áram folyik, így töltések kerülnek a lemezekre, és ezek hozzák létre a feszültséget. Gyakran szükséges a kondenzátor feszültségének ismerete, ami (4) alapján az alábbiak szerint számítható:
(7) |
Aluláteresztő szűrő
Írjuk fel az 1.a és 1.b ábrákon látható kapcsolások kimenő feszültségeit! (A vastag betűs mennyiségek komplex változók, a képzetes egység.)
A kimeneti és bemeneti feszültségek hányadosa a hálózatra jellemző, frekvenciafüggő kifejezés.
(8) |
A két (8) kifejezés formailag azonos, tehát a két kapcsolás azonos jellegű viselkedést mutat. Ameddig vagy , a kifejezések értéke 1, ha vagy , a hányados értéke szerint csökken. Ez azt jelenti, hogy adott , és esetén az alacsony frekvenciájú jelek csillapítás nélkül jelennek meg a kimeneten, míg magasabb frekvenciákon a kimenő feszültség egyre kisebb. Ezeket a kapcsolásokat aluláteresztő szűrőknek nevezik.
Felüláteresztő szűrő
A 2.a és a 2.b ábrákon látható kapcsolásokat leíró egyenletek az előző pontban követett eljárás alapján az alábbiak szerint alakulnak.
(9) |
A kifejezésekből jól látszik, hogy a kapcsolások a kisfrekvenciás jeleket nem engedik a kimenetre, míg a nagyfrekvenciás jelek csillapítás nélkül jelennek meg a kimeneti pontokon.
Sávzáró szűrő
Alul és felüláteresztő szűrők egymás után kapcsolásával és az áteresztési tartományok helyes megválasztásával előállítható olyan szűrő, amelyik csak egy meghatározott tartományban csillapítja a jelet. Az ilyen kapcsolást nevezik sávzáró szűrőnek. Ennek egy realizálása a kettős T szűrő, a 3. ábrán látható.
A kapcsolás részletes elemzése nélkül is megállapítható, hogy alacsony frekvenciákon a hosszági ellenállásokon, magas frekvenciákon a hosszági kondenzátorokon jut jel a kimenetre.
Sáváteresztő szűrő
Az 1.5 pontban leírtak alapján alul- és felüláteresztő szűrőkből összeállítható olyan kapcsolás is, amely csak egy meghatározott tartományban engedi át a jeleket. Ezek a sáváteresztő szűrök.
Az eddig ismertetett szűrőkapcsolások passzív elemekből állnak, jellemzőjük, hogy a kimeneti jel az áteresztési tartományokban sem nagyobb a bemenetinél. Aktív eszközökkel (pl. műveleti erősítő) készíthető olyan szűrő, amelyik egyben a jel erősítését is elvégzi az áteresztési tartományban.
Soros rezgőkör
Kondenzátor és tekercs soros kapcsolását (a veszteségeket soros ellenállással figyelembe véve) soros rezgőkörnek nevezik (4. ábra).
A hálózat eredő impedanciája:
(10) |
Az impedancia abszolút értéke és fázisszöge:
A körben folyó áram:
(11) |
A és függvényeket ábrázolva a kapcsolás jellegzetes tulajdonságaira derül fény (5. ábra).
Látható, hogy az eredő impedanciának esetén az
(12) |
körfrekvencián minimuma van, értéke valós, a veszteségi ellenállással egyezik meg. A jelenséget rezonanciának, -t rezonancia-körfrekvenciának hívják. Ezen a körfrekvencián a körben folyó áram értéke maximális, úgynevezett áramrezonancia alakul ki. A bemeneti feszültség és a körben folyó áram közötti fázisszög az impedancia fázisszöge, ebben az esetben nulla. Ez az áram - kis veszteségi ellenállást feltételezve - igen nagy feszültségeket hozhat létre a kondenzátoron és a tekercsen. Azonban ezek a feszültségek egymással 180°-os szöget zárnak be, abszolút értékük megegyezik, hiszen azonos áram folyik át rajtuk (6. ábra).
Mérési feladatok
1. Állítson össze aluláteresztő szűrőt kondenzátor felhasználásával! Mérje meg a kimenő feszültséget függvényében! Ábrázolja a - függvényt! Ugyanitt ábrázolja a számításból adódó értékeket is. (, , a feszültségeket multiméterrel mérje és oszcilloszkópon ellenőrizze!)
2. Állítson össze aluláteresztő szűrőt tekercs felhasználá-sával. Végezze el az 1. pont szerinti feladatokat! Itt legyen!
3. Állítson össze felüláteresztő szűrőt kondenzátor felhasználásával! A feladatokat az 1. pont szerint végezze el! Itt legyen!
4. Állítson össze felüláteresztő szűrőt tekercs felhasználásával. A feladatokat az 1. pont szerint végezze el! Itt legyen!
5. Állítson össze kettős T-szűrőt! Mérje a kimenő feszült-séget függvényében! Ábrázolja -t függvényében! (A feszültségeket multiméterrel mérje és oszcilloszkópon ellenőrizze!)
6. Mérje meg mindkét aktív szűrő kimenő feszültségét függvényében! Ábrázolja a - függvényt! (A feszültségeket multiméterrel mérje és oszcilloszkópon ellenőrizze!)
7. Állítson össze soros rezgőkört! ( külön elemként legyen bekötve!) A frekvencia függvényében mérje meg , , és értékeit! Számítsa ki és ábrázolja a körben folyó áramot és az eredő impedanciát függvényében és határozza meg -t.
Megjegyzések: A méréshez szükséges alkatrészek egy átlátszó plexidobozban találhatók, banánhüvelyes kivezetésekkel. Az alkatrészek értékei a dobozról leolvashatók. Az egyes mérési feladatok elvégzésekor a mérési pontokat úgy válasszuk meg, hogy ahol jelentős a kimenő jel változása, ott sűrűbben, ahol kisebb, ott ritkábban helyezkedjenek el!