„Mágneses domének” változatai közötti eltérés
| (egy szerkesztő 9 közbeeső változata nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Szerkesztő:Hartlein]] | [[Kategória:Szerkesztő:Hartlein]] | ||
<wikitex> | <wikitex> | ||
| − | [[ | + | [[Fájl:Magneses_domainek.ogv|thumbtime=0:10|bélyegkép|720px|[[Mágneses domének]]]] |
| − | == | + | == Az elhangzó szöveg == |
| − | + | Egy mikroszkóp segítségével Weiss féle doméneket vizsgálunk. A mikroszkópban egy vékony, egykristályos ferri-mágneses gránát film (Bi<sub>0,6</sub>Tm<sub>2,4</sub>Ga<sub>1,15</sub>Fe<sub>3,85</sub>Si<sub>3</sub>O<sub>12</sub>) helyezkedik el, két egymásra merőleges helyzetű polárszűrő között. A minta semleges állapotban van, így vonalalakú sötét és világos foltokat látunk, amelyek a Weiss féle doméneknek felelnek meg. A minta maga egy 300 menetes, kb. 8 ohmos ellenállású tekercs belsejében helyezkedik el. Ha egyenáramot kapcsolunk a tekercsre, akkor tanulmányozhatjuk külső mágneses tér hatását a doménekre. | |
| − | + | Növeljük lassan az áramerősséget! Azok a domének növekednek meg, amelyek az áram által létesített tér irányában állnak. Ezek a domének mindjobban a tér irányába fordulnak, ezzel a sötétebb területek növekednek a világosak rovására. Alacsony térerősségeknél ez a domén kiszélesedés reverzibilis falelmozdulás mellett jön létre. Közepes térerősségnél irreverzibilis, hirtelen fellépő falelmozdulások tapasztalhatók ([http://en.wikipedia.org/wiki/Barkhausen_effect Barkhausen effektus]), míg nagy térerősségeknél a falak elfordulnak (összecsukódás). Végül a minta egésze sötétnek, illetve világosnak látszik, ami azt jelenti, hogy telítésbe került. A térerősség további növelése nem vezet a mágnesezettség változására. Ha ilyenkor a külső térerősséget csökkentjük, a minta – remanens mágnesezettsége miatt – továbbra is mágneses marad. Először a tér irányának megváltozása és a koercitív térerősség meghaladása viszi vissza a mintát semleges állapotába. Fordítsuk meg a minta körüli tekercsben az áram irányát! Ekkor az előbbi folyamatot figyelhetjük meg ismét, azzal a különbséggel, hogy most az áram a világosnak látszó doméneket fogja "hizlalni" és a minta mágneses telítődésekor egészen világos lesz. | |
== angol név == | == angol név == | ||
A lap jelenlegi, 2013. november 24., 20:28-kori változata
Az elhangzó szöveg
Egy mikroszkóp segítségével Weiss féle doméneket vizsgálunk. A mikroszkópban egy vékony, egykristályos ferri-mágneses gránát film (Bi0,6Tm2,4Ga1,15Fe3,85Si3O12) helyezkedik el, két egymásra merőleges helyzetű polárszűrő között. A minta semleges állapotban van, így vonalalakú sötét és világos foltokat látunk, amelyek a Weiss féle doméneknek felelnek meg. A minta maga egy 300 menetes, kb. 8 ohmos ellenállású tekercs belsejében helyezkedik el. Ha egyenáramot kapcsolunk a tekercsre, akkor tanulmányozhatjuk külső mágneses tér hatását a doménekre.
Növeljük lassan az áramerősséget! Azok a domének növekednek meg, amelyek az áram által létesített tér irányában állnak. Ezek a domének mindjobban a tér irányába fordulnak, ezzel a sötétebb területek növekednek a világosak rovására. Alacsony térerősségeknél ez a domén kiszélesedés reverzibilis falelmozdulás mellett jön létre. Közepes térerősségnél irreverzibilis, hirtelen fellépő falelmozdulások tapasztalhatók (Barkhausen effektus), míg nagy térerősségeknél a falak elfordulnak (összecsukódás). Végül a minta egésze sötétnek, illetve világosnak látszik, ami azt jelenti, hogy telítésbe került. A térerősség további növelése nem vezet a mágnesezettség változására. Ha ilyenkor a külső térerősséget csökkentjük, a minta – remanens mágnesezettsége miatt – továbbra is mágneses marad. Először a tér irányának megváltozása és a koercitív térerősség meghaladása viszi vissza a mintát semleges állapotába. Fordítsuk meg a minta körüli tekercsben az áram irányát! Ekkor az előbbi folyamatot figyelhetjük meg ismét, azzal a különbséggel, hogy most az áram a világosnak látszó doméneket fogja "hizlalni" és a minta mágneses telítődésekor egészen világos lesz.
angol név
angol szöveg
