„Bevezetés az LaTeX használatába” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(→‎Haszons linkek)
 
(egy szerkesztő 31 közbeeső változata nincs mutatva)
7. sor: 7. sor:
 
==LaTeX==
 
==LaTeX==
  
−
A TeX egy szövegformázó kód, mely leginkább matematikai és természettudományos kiadványok készítésében terjedt el. Segítségével igényes tipográfiájú jegyzőkönyvet, szakdolgozatot vagy szakcikkeket készíthetünk. A LaTeX a TeX makrókkal kiegészített, felhasználóbarátabb változata. A LaTeX használatát számos nyomtatott és elektronikus kiadvány tárgyalja részletesen (lásd linkek), ezért ezen az oldalon csak azokat a legfontosabb utasításokat gyűjtöttük össze, melyeket a félév során gyakran fogunk használni.
+
A TeX egy szövegformázó kód, mely leginkább matematikai és természettudományos kiadványok készítésében terjedt el. Segítségével igényes tipográfiájú jegyzőkönyvet, szakdolgozatot vagy szakcikkeket készíthetünk. A LaTeX a TeX makrókkal kiegészített, felhasználóbarátabb változata. A LaTeX használatát számos nyomtatott és elektronikus kiadvány tárgyalja részletesen (lásd linkek), ezért ezen az oldalon csak azokat a legfontosabb utasításokat gyűjtöttük össze, melyeket a félév során gyakran fogunk használni. Az utasítások pontos használatát, a paraméterek listáját a [https://en.wikibooks.org/wiki/LaTeX LaTeX wikibook]-ban könnyen utánanézhetünk.
  
 
==Disztribúciók és szerkesztők==
 
==Disztribúciók és szerkesztők==
  
−
Különböző operációs rendszerekre a LaTeX-nek számos implementációja létezik. Microsoft Windows alatt a legelterjedtebb a [https://miktex.org/ MiKTeX]. A TeX fájlok egyszerű szöveges ASCII fájlként bármely szövegszerkesztővel (pl. notepadben is) létrehozhatunk, azonban a szerkesztésüket és fordításukat megkönnyítendő számos TeX szerkeszthető elérhető. A gyakorlatokon az egyik legelterjedtebb freeware softwaret használjuk a [http://www.xm1math.net/texmaker/ TeXmaker]-t. Érdemes még megemlíteni a [https://www.sharelatex.com/ ShareLaTeX]-et, ami egy on-line szerkesztő, mely többszerzős munkák esetén a forrás közös szerkesztéséhez nyújt támogatást.
+
Különböző operációs rendszerekre a LaTeX-nek számos implementációja létezik. Microsoft Windows alatt a legelterjedtebb a [https://miktex.org/ MiKTeX], Linux alatt a teTeX vagy a TeX Live terjedt el. A TeX fájlokat egyszerű szöveges ASCII fájlként bármely szövegszerkesztővel (akár notepad-del is) létrehozhatunk, azonban a szerkesztésüket és fordításukat megkönnyítendő számos TeX szerkesztő érhető el. A gyakorlatokon az egyik legelterjedtebb freeware softwaret használjuk, a [http://www.xm1math.net/texmaker/ TeXmaker]-t. Érdemes még megemlíteni az [https://www.overleaf.com/ Overleaf] és a [https://www.sharelatex.com/ ShareLaTeX] on-line szerkesztőket, melyek többszerzős munkák esetén a forrás közös szerkesztéséhez nyújtanak támogatást.
  
 
==Dokumentum szerkezete==
 
==Dokumentum szerkezete==
−
[https://en.wikibooks.org/wiki/LaTeX LaTeX wikibook (angol)]
+
Minden dokumentum egy típus definiáló utasítással kezdődik:
 +
 
 +
'''\documentclass[options]{class}'''
 +
 
 +
'''class''' változó értéke lehet
 +
* article - rövidebb írások: cikkek, jegyzőkönyvek
 +
* report - hosszabb dolgozatok: szakdolgozat, PhD disszertáció
 +
* letter - levelek
 +
 
 +
'''options''' paraméterek megadása nem kötelező. Lehetséges értékei
 +
* 10pt, 11pt, 12pt, stb. - betűméret
 +
* a4paper, letterpaper, stb. - papírméret
 +
* twocolumn - kéthasábos
 +
Vesszővel elválasztva többet is meg lehet adni.
 +
 
 +
 
 +
A típus definíciót követően egy fejléc következik, ahol utasításcsomagokat lehet hozzáadni illetve új parancsokat lehet létrehozni.
 +
Utasításcsomag hozzáfűzéséhez a
 +
 +
'''\usepackage[options]{package}'''
 +
 
 +
utasítást kell használni. Gyakoran használt csomagok:
 +
* {graphicx} - ábrák beillesztéséhez
 +
* {amsmath,amssymb} - matematikai jelek
 +
* [magyar]{babel} - magyar tipográfia csomag
 +
* [utf8]{inputenc} - magyar karaktereket is értelmezi a szöveg ([latin2] kell ha nem utf8 a kódolás)
 +
* [unicode,colorlinks]{hyperref} - hivatkozások linkként jelennek meg
 +
 
 +
 
 +
Végül a dokumentumot a
 +
 
 +
'''\begin{document}'''
 +
 
 +
'''\end{document}'''
 +
 
 +
utasítások között hozhatjuk létre.
 +
 
 +
A dokumentum szakaszokra tagolására a
 +
 +
'''\section{title}'''
 +
 
 +
utasítást kell használni. Ezen belül lehetséges tovább tagolni a szöveget a '''\subsection''' és '''\subsubsection''' utasításokkal.
 +
 
 +
Bekezdések definiálásához a bekezdés előtt és után egy üres sornak kell szerepelnie.
  
 
==Szövegformázás==
 
==Szövegformázás==
 +
Félkövér betűtípus: '''\textbf{abc}'''
 +
 +
Dőlt betűtípus: '''\textit{abc}'''
 +
 +
Hangsúlyos rész: '''\emph{abc}'''
 +
 +
Új sor: '''\\''' vagy '''\newline'''
 +
 +
Új lap: '''\newpage'''
 +
 +
Szó\-ta\-go\-lást a '''\-''' kód addja meg.
 +
 +
Szám és mértékegység közötti szóköz: '''\,'''
 +
 +
'''%''' után megjegyzés írható, ami nem jelenik meg a szövegben.
 +
 +
Ha szeretnénk rendezni a szöveget (képet, táblázatot), akkor az alábbi környezetet érdemes használni:
 +
 +
balra rendezés
 +
 +
'''\begin{flushleft}'''
 +
 +
'''\end{flushleft}'''
 +
 +
középre igazítás
 +
 +
'''\begin{center}'''
 +
 +
'''\end{center}'''
 +
 +
jobbra rendezés
 +
 +
'''\begin{flushright}'''
 +
 +
'''\end{flushright}'''
 +
 +
==Képletek==
 +
Képleteket, matematikai kifejezéseket soron belül '''$''' karakterek közzé kell elhelyezni. Egyenleteket a
 +
 +
'''\begin{equation}'''
 +
 +
'''\end{equation}'''
 +
 +
környezetben kell megadni. Több egyenlet együttes megadásához használjuk az
 +
 +
'''\begin{align}'''
 +
 +
'''\end{align}'''
 +
 +
környezetet. Az egymás alatt-felett megjelenő képletek pozícióját az '''&''' karakterrel egymáshoz képest rögzíthetjük.
 +
 +
Alsó index: '''ab_c''' illetve '''a_{bc}'''
 +
 +
Felső index: '''ab^c''' illetve '''a^{bc}'''
 +
 +
Tört: '''\frac{a}{bc}'''
 +
 +
Gyökjel: '''\sqrt{abc}'''
 +
 +
Görög kis és nagy betűk megadása: '''\alpha''', '''\beta''', '''\gamma''' és '''\Alpha''', '''\Beta''', '''\Gamma'''.
 +
 +
Plusz-minusz jel: '''\pm'''
 +
 +
Celsius fok: '''^\circ C'''
  
 
==Ábrák==
 
==Ábrák==
 +
Ábrákat a
 +
 +
'''\begin{figure}[place]'''
 +
 +
'''\end{figure}'''
 +
 +
utasítások közzé lehet beszúrni a '''\includegraphics[size]{file}''' paranccsal.
 +
 +
'''place''' változó értéke
 +
* h - adott helyen
 +
* t - lap tetején
 +
* b - lap alján
 +
* ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre
 +
 +
'''size''' az ábra méretét adja meg, ami lehet a szélessége, '''width=''' vagy magassága, '''height='''. Az érték egysége lehet:
 +
mm - milliméter
 +
in - hüvelyk, kb. 25.4 mm
 +
pt - pica pont, kb. 1/3 mm
 +
\textwidth - szöveg szélességnyi
 +
 +
Ebben a környezetben a '''\caption{abc}''' mezőben képaláírás adható meg. Az ábrát '''\label{abc}''' kóddal lehet címkézni, mely ábrahivatkozást tesz lehetővé. Szövegben a '''\ref{abc}''' utasítással hivetkozhatunk az ábrára (képletre, táblázatra).
  
 
==Táblázatok==
 
==Táblázatok==
 +
Táblázatokat a
  
−
==Képletek==
+
'''\begin{table}[place]'''
 +
 
 +
'''\end{table}'''
 +
 
 +
környezetben helyezzük el, ahol az ábrákhoz hasonlóan címkézhetjük, úsztathatjuk őket és magyarázó szöveget fűzhetünk hozzájuk.
 +
 
 +
'''place''' változó értéke
 +
* h - adott helyen
 +
* t - lap tetején
 +
* b - lap alján
 +
* ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre
 +
 
 +
Magát a táblázatot a
 +
 
 +
'''\begin{tabular}[position]{spec}'''
 +
 
 +
'''\end{tabular}'''
 +
 
 +
utasítások között lehet létrehozni.
 +
 
 +
A táblázat formáját a '''spec''' definiálja. Ennek a felépítéséhez használt karakterek jelentése:
 +
* l - balra rendez
 +
* c - középre rendez
 +
* r - jobbra rendez
 +
* | - vonal választ el
 +
* || - dupla vonalas elválasztás
 +
 
 +
A táblázat helyét megadó '''position''' értékei
 +
* b - alul
 +
* c - középen
 +
* t - tetején
 +
lehetnek.
 +
 
 +
A táblázaton belül '''&''' karakter választja el a cellákat, '''\\''' új sort kezd, '''\hline''' vízszintes vonalat nyomtat.
  
 
==TeXmaker használata==
 
==TeXmaker használata==
 +
A TeXmaker egy Windows-on futó freeware TeX editor. Lehetővé teszi, hogy grafikusan is elérhessük a TeX parancsokat illetve a forrás .tex fájlból .pdf fájlt készítsünk. A fordításhoz MiKTeX-et vagy más TeX disztribúciót kell telepíteni.
 +
 +
Indítást követően három hosszúkás panel fogad:
 +
 +
[[File:TeXmaker.png|800px]]
 +
 +
Balodalon pár kattintással a TeX parancsok, speciális karakterek érhetőek el. Középen a forrás fájl, míg a jobb oldalon a lefordított pdf-et jeleníti meg a program.
 +
 +
Fordítási opciók az '''Options/Configure Texmaker''' menüpont alatt érhetőek el. Amennyiben vektor grafikus (pl. eps) és bitmap ábrákat (pl. bmp, jpg) egyaránt használunk érdemes a pdflatex-et használni, mely közvetlenül pdf-re fordít. (Korábban csak vektoros ábrákat használva a latex köztes dvi fájlt készített, amiből ps vagy pdf fájlt lehetett generálni.)
 +
 +
A LaTeX parancsait menüből a '''LaTeX''' menüt választve érhetjük el. A matematikai utasítások a '''Math''' menüben érhetjük el.
  
−
==Haszons linkek==
+
==Hasznos linkek==
  
 
*[https://en.wikibooks.org/wiki/LaTeX LaTeX wikibook (angol)]
 
*[https://en.wikibooks.org/wiki/LaTeX LaTeX wikibook (angol)]
 
*[https://math.bme.hu/latex/ Matematika Intézet LaTeX-hel kapcsolatos oldala]
 
*[https://math.bme.hu/latex/ Matematika Intézet LaTeX-hel kapcsolatos oldala]
 
*[https://math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf LaTeX jegyzet (magyar)]
 
*[https://math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf LaTeX jegyzet (magyar)]

A lap jelenlegi, 2023. szeptember 20., 11:54-kori változata


Tartalomjegyzék

 [elrejtés] 

LaTeX

A TeX egy szövegformázó kód, mely leginkább matematikai és természettudományos kiadványok készítésében terjedt el. Segítségével igényes tipográfiájú jegyzőkönyvet, szakdolgozatot vagy szakcikkeket készíthetünk. A LaTeX a TeX makrókkal kiegészített, felhasználóbarátabb változata. A LaTeX használatát számos nyomtatott és elektronikus kiadvány tárgyalja részletesen (lásd linkek), ezért ezen az oldalon csak azokat a legfontosabb utasításokat gyűjtöttük össze, melyeket a félév során gyakran fogunk használni. Az utasítások pontos használatát, a paraméterek listáját a LaTeX wikibook-ban könnyen utánanézhetünk.

Disztribúciók és szerkesztők

Különböző operációs rendszerekre a LaTeX-nek számos implementációja létezik. Microsoft Windows alatt a legelterjedtebb a MiKTeX, Linux alatt a teTeX vagy a TeX Live terjedt el. A TeX fájlokat egyszerű szöveges ASCII fájlként bármely szövegszerkesztővel (akár notepad-del is) létrehozhatunk, azonban a szerkesztésüket és fordításukat megkönnyítendő számos TeX szerkesztő érhető el. A gyakorlatokon az egyik legelterjedtebb freeware softwaret használjuk, a TeXmaker-t. Érdemes még megemlíteni az Overleaf és a ShareLaTeX on-line szerkesztőket, melyek többszerzős munkák esetén a forrás közös szerkesztéséhez nyújtanak támogatást.

Dokumentum szerkezete

Minden dokumentum egy típus definiáló utasítással kezdődik:

\documentclass[options]{class}

class változó értéke lehet

  • article - rövidebb írások: cikkek, jegyzőkönyvek
  • report - hosszabb dolgozatok: szakdolgozat, PhD disszertáció
  • letter - levelek

options paraméterek megadása nem kötelező. Lehetséges értékei

  • 10pt, 11pt, 12pt, stb. - betűméret
  • a4paper, letterpaper, stb. - papírméret
  • twocolumn - kéthasábos

Vesszővel elválasztva többet is meg lehet adni.


A típus definíciót követően egy fejléc következik, ahol utasításcsomagokat lehet hozzáadni illetve új parancsokat lehet létrehozni. Utasításcsomag hozzáfűzéséhez a

\usepackage[options]{package}

utasítást kell használni. Gyakoran használt csomagok:

  • {graphicx} - ábrák beillesztéséhez
  • {amsmath,amssymb} - matematikai jelek
  • [magyar]{babel} - magyar tipográfia csomag
  • [utf8]{inputenc} - magyar karaktereket is értelmezi a szöveg ([latin2] kell ha nem utf8 a kódolás)
  • [unicode,colorlinks]{hyperref} - hivatkozások linkként jelennek meg


Végül a dokumentumot a

\begin{document}

\end{document}

utasítások között hozhatjuk létre.

A dokumentum szakaszokra tagolására a

\section{title}

utasítást kell használni. Ezen belül lehetséges tovább tagolni a szöveget a \subsection és \subsubsection utasításokkal.

Bekezdések definiálásához a bekezdés előtt és után egy üres sornak kell szerepelnie.

Szövegformázás

Félkövér betűtípus: \textbf{abc}

Dőlt betűtípus: \textit{abc}

Hangsúlyos rész: \emph{abc}

Új sor: \\ vagy \newline

Új lap: \newpage

Szó\-ta\-go\-lást a \- kód addja meg.

Szám és mértékegység közötti szóköz: \,

% után megjegyzés írható, ami nem jelenik meg a szövegben.

Ha szeretnénk rendezni a szöveget (képet, táblázatot), akkor az alábbi környezetet érdemes használni:

balra rendezés

\begin{flushleft}

\end{flushleft}

középre igazítás

\begin{center}

\end{center}

jobbra rendezés

\begin{flushright}

\end{flushright}

Képletek

Képleteket, matematikai kifejezéseket soron belül $ karakterek közzé kell elhelyezni. Egyenleteket a

\begin{equation}

\end{equation}

környezetben kell megadni. Több egyenlet együttes megadásához használjuk az

\begin{align}

\end{align}

környezetet. Az egymás alatt-felett megjelenő képletek pozícióját az & karakterrel egymáshoz képest rögzíthetjük.

Alsó index: ab_c illetve a_{bc}

Felső index: ab^c illetve a^{bc}

Tört: \frac{a}{bc}

Gyökjel: \sqrt{abc}

Görög kis és nagy betűk megadása: \alpha, \beta, \gamma és \Alpha, \Beta, \Gamma.

Plusz-minusz jel: \pm

Celsius fok: ^\circ C

Ábrák

Ábrákat a

\begin{figure}[place]

\end{figure}

utasítások közzé lehet beszúrni a \includegraphics[size]{file} paranccsal.

place változó értéke

  • h - adott helyen
  • t - lap tetején
  • b - lap alján
  •  ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre

size az ábra méretét adja meg, ami lehet a szélessége, width= vagy magassága, height=. Az érték egysége lehet: mm - milliméter in - hüvelyk, kb. 25.4 mm pt - pica pont, kb. 1/3 mm \textwidth - szöveg szélességnyi

Ebben a környezetben a \caption{abc} mezőben képaláírás adható meg. Az ábrát \label{abc} kóddal lehet címkézni, mely ábrahivatkozást tesz lehetővé. Szövegben a \ref{abc} utasítással hivetkozhatunk az ábrára (képletre, táblázatra).

Táblázatok

Táblázatokat a

\begin{table}[place]

\end{table}

környezetben helyezzük el, ahol az ábrákhoz hasonlóan címkézhetjük, úsztathatjuk őket és magyarázó szöveget fűzhetünk hozzájuk.

place változó értéke

  • h - adott helyen
  • t - lap tetején
  • b - lap alján
  •  ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre

Magát a táblázatot a

\begin{tabular}[position]{spec}

\end{tabular}

utasítások között lehet létrehozni.

A táblázat formáját a spec definiálja. Ennek a felépítéséhez használt karakterek jelentése:

  • l - balra rendez
  • c - középre rendez
  • r - jobbra rendez
  • | - vonal választ el
  • || - dupla vonalas elválasztás

A táblázat helyét megadó position értékei

  • b - alul
  • c - középen
  • t - tetején

lehetnek.

A táblázaton belül & karakter választja el a cellákat, \\ új sort kezd, \hline vízszintes vonalat nyomtat.

TeXmaker használata

A TeXmaker egy Windows-on futó freeware TeX editor. Lehetővé teszi, hogy grafikusan is elérhessük a TeX parancsokat illetve a forrás .tex fájlból .pdf fájlt készítsünk. A fordításhoz MiKTeX-et vagy más TeX disztribúciót kell telepíteni.

Indítást követően három hosszúkás panel fogad:

TeXmaker.png

Balodalon pár kattintással a TeX parancsok, speciális karakterek érhetőek el. Középen a forrás fájl, míg a jobb oldalon a lefordított pdf-et jeleníti meg a program.

Fordítási opciók az Options/Configure Texmaker menüpont alatt érhetőek el. Amennyiben vektor grafikus (pl. eps) és bitmap ábrákat (pl. bmp, jpg) egyaránt használunk érdemes a pdflatex-et használni, mely közvetlenül pdf-re fordít. (Korábban csak vektoros ábrákat használva a latex köztes dvi fájlt készített, amiből ps vagy pdf fájlt lehetett generálni.)

A LaTeX parancsait menüből a LaTeX menüt választve érhetjük el. A matematikai utasítások a Math menüben érhetjük el.

Hasznos linkek

A lap eredeti címe: „https://fizipedia.bme.hu/index.php?title=Bevezetés_az_LaTeX_használatába&oldid=28981”