„Mágneses domének” változatai közötti eltérés
a (Hartlein átnevezte a(z) Mágneses domainek lapot a következő névre: Mágneses domének) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Szerkesztő:Hartlein]] | [[Kategória:Szerkesztő:Hartlein]] | ||
<wikitex> | <wikitex> | ||
| − | [[File:Magneses_domainek.ogv | + | [[File:Magneses_domainek.ogv|thumbtime=0:10]] |
| − | == | + | == Egy mikroszkóp segítségével Weiss féle doméneket vizsgálunk. A mikroszkópban egy vékony, egykristályos ferri-mágneses gránát film (Bi0,6Tm2,4Ga1,15Fe3,85Si3O12) helyezkedik el, két egymásra merőleges helyzetű polárszűrő között. A minta semleges állapotban van, így vonalalakú sötét és világos foltokat látunk, amelyek a Weiss féle doméneknek felelnek meg. A minta maga egy 300 menetes, kb. 8 -os ellenállású tekercs belsejében helyezkedik el. Ha egyenáramot kapcsolunk a tekercsre, akkor tanulmányozhatjuk külső mágneses tér hatását a doménekre. |
| + | |||
| + | Növeljük lassan az áramerősséget! Azok a domének növekednek meg, amelyek az áram által létesített tér irányában állnak. Ezek a domének mindjobban a tér irányába fordulnak, ezzel a sötétebb területek növekednek a világosak rovására. Alacsony térerősségeknél ez a domén kiszélesedés reverzibilis falelmozdulás mellett jön létre. Közepes térerősségnél irreverzibilis, hirtelen fellépő falelmozdulások tapasztalhatók (Barkhausen effektus), míg nagy térerősségeknél a falak elfordulnak (összecsukódás). Végül a minta egésze sötétnek (illetve világosnak) látszik, ami azt jelenti, hogy telítésbe került. A térerősség további növelése nem vezet a mágnesezettség változására. Ha ilyenkor a külső térerősséget csökkentjük, a minta – remanens mágnesezettsége miatt – továbbra is mágneses marad. Először a tér irányának megváltozása és a koercitív térerősség meghaladása viszi vissza a mintát semleges állapotába. Fordítsuk meg a minta körüli tekercsben az áram irányát! Ekkor az előbbi folyamatot figyelhetjük meg ismét, azzal a különbséggel, hogy most az áram a világosnak látszó domaéneket fogja "hízlalni" és a minta mágneses telítődésekor egészen világos lesz. | ||
| + | == | ||
szöveg | szöveg | ||
A lap 2013. szeptember 17., 10:11-kori változata
== Egy mikroszkóp segítségével Weiss féle doméneket vizsgálunk. A mikroszkópban egy vékony, egykristályos ferri-mágneses gránát film (Bi0,6Tm2,4Ga1,15Fe3,85Si3O12) helyezkedik el, két egymásra merőleges helyzetű polárszűrő között. A minta semleges állapotban van, így vonalalakú sötét és világos foltokat látunk, amelyek a Weiss féle doméneknek felelnek meg. A minta maga egy 300 menetes, kb. 8 -os ellenállású tekercs belsejében helyezkedik el. Ha egyenáramot kapcsolunk a tekercsre, akkor tanulmányozhatjuk külső mágneses tér hatását a doménekre.
Növeljük lassan az áramerősséget! Azok a domének növekednek meg, amelyek az áram által létesített tér irányában állnak. Ezek a domének mindjobban a tér irányába fordulnak, ezzel a sötétebb területek növekednek a világosak rovására. Alacsony térerősségeknél ez a domén kiszélesedés reverzibilis falelmozdulás mellett jön létre. Közepes térerősségnél irreverzibilis, hirtelen fellépő falelmozdulások tapasztalhatók (Barkhausen effektus), míg nagy térerősségeknél a falak elfordulnak (összecsukódás). Végül a minta egésze sötétnek (illetve világosnak) látszik, ami azt jelenti, hogy telítésbe került. A térerősség további növelése nem vezet a mágnesezettség változására. Ha ilyenkor a külső térerősséget csökkentjük, a minta – remanens mágnesezettsége miatt – továbbra is mágneses marad. Először a tér irányának megváltozása és a koercitív térerősség meghaladása viszi vissza a mintát semleges állapotába. Fordítsuk meg a minta körüli tekercsben az áram irányát! Ekkor az előbbi folyamatot figyelhetjük meg ismét, azzal a különbséggel, hogy most az áram a világosnak látszó domaéneket fogja "hízlalni" és a minta mágneses telítődésekor egészen világos lesz.
==
szöveg
angol név
angol szöveg
