„Munkavédelem” változatai közötti eltérés
| 9. sor: | 9. sor: | ||
<!--[[Kategória:Fizikus MSC nukleáris technika szakirány]]--> | <!--[[Kategória:Fizikus MSC nukleáris technika szakirány]]--> | ||
<!--[[Kategória:Fizikus MSC orvosi fizika szakirány]]--> | <!--[[Kategória:Fizikus MSC orvosi fizika szakirány]]--> | ||
| − | + | [[Kategória:Mechanika]] | |
| − | + | [[Kategória:Elektromosságtan]] | |
| − | + | [[Kategória:Hőtan]] | |
<!--[[Kategória:Kvantummechanika]]--> | <!--[[Kategória:Kvantummechanika]]--> | ||
<!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> | <!--[[Kategória:Statisztikus fizika]]--> | ||
<!--[[Kategória:Nanofizika]]--> | <!--[[Kategória:Nanofizika]]--> | ||
| − | + | [[Kategória:Optika]] | |
<!--[[Kategória:Szilárdtestfizika]]--> | <!--[[Kategória:Szilárdtestfizika]]--> | ||
<!--[[Kategória:Mag és részecskefizika]]--> | <!--[[Kategória:Mag és részecskefizika]]--> | ||
<!--[[Kategória:Informatika]]--> | <!--[[Kategória:Informatika]]--> | ||
[[Kategória:Laborgyakorlat]] | [[Kategória:Laborgyakorlat]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 1.]] | ||
| + | [[Kategória:Fizika laboratórium 2.]] | ||
| + | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 3.]]--> | ||
| + | <!--[[Kategória:Fizika laboratórium 4.]]--> | ||
[[Kategória:Fizika Tanszék]] | [[Kategória:Fizika Tanszék]] | ||
<!--[[Kategória:Elméleti Fizika Tanszék]]--> | <!--[[Kategória:Elméleti Fizika Tanszék]]--> | ||
A lap 2012. február 13., 15:40-kori változata
Tartalomjegyzék |
A fizikus hallgatói laboratóriumban a munka közben mindenkinek vigyáznia kell a saját és társai testi épségére és a laboratórium eszközeire. A laboratóriumban nincsenek különösen veszélyes mérések, de az elektromos árammal, forró anyagokkal és más eszközökkel végzett munka fokozott figyelmet kíván.
Elektromos csatlakozók a laboratóriumban
A mérési helyeken kétféle elektromos csatlakozó található: egyrészt a háztartásokból ismert 230 V-os földelt konnektorok, másrészt "GYENGEÁRAM" és "24 V~" feliratú gyengeáramú konnektorok, melyekre egy központi tápegységből lehet feszültséget kapcsolni.
A 230 V-os feszültségre különböző műszerek és eszközök működésére van szükség. Ezekbe a csatlakozókba kizárólag földelt villásdugót szabad dugni!
Ugyanakkor a kisfeszültségű csatlakozókból banándugós röpzsinórokkal lehet kivezetni az áramot a mérésekhez.
A legfontosabb balesetvédelmi szabály, hogy a 230 V-os csatlakozókba TILOS banándugókkal csatlakozni! A villásdugónak éppen az a lényege, hogy csak egyszerre lehet bedugni a két érintkezőt. Ha valaki banándugós röpzsinórt dugna a 230 V-os csatlakozó egyik (fázis) bemenetébe, akkor a röpzsinór másik végén megjelenne a 230 V-os feszültség, melynek érintése életveszélyes.
Az áramütés megfelelő figyelemmel elkerülhető, mégis érdemes végiggondolni, hogy mi a teendő, ha valakit áramütés ér:
- Ne kíséreljük meg az áramütött személy elmozdítását! Egyrészt minket is áramütés érhet, másrészt a rajtunk átfolyó áram miatt növekedhet a balesetet szenvedett személyen átfolyó áram is.
- Ehelyett azonnal áramtalanítsuk az érintett munkahelyet! A laboratóriumban minden szobában van egy zöld és piros gombból álló kapcsoló: a piros gomb a szobában lévő összes csatlakozót feszültségmentesíti. A bejárat melletti elektromos szekrény főkapcsolójával pedig az egész labor feszültségmentesíthető.
Egyéb veszélyforrások
- A forró testekkel, forró vízzel végzett munkánál legyünk óvatosak. Égési sérülés esetén fontos az érintett testfelület hűtése hideg vízzel, majd kezelése (Irix spray).
- Az eszközök hűtésére használt víz gumicsövei szétcsúszhatnak, ekkor ömlik a víz. Ilyenkor sem a szétjött csövet kell megpróbálni összedugni, hanem a vízcsapot kell azonnal elzárni, és a kiömlött vizet feltörölni.
- A mérésekhez használt lézerek kis teljesítményűek, de ne nézzünk közvetlenül a fénysugárba, és más szemébe se világítsunk, mert látáskárosodást okozhat.
Az eszközök védelem
A laboratórium eszközeivel, műszereivel a mérési leírásoknak megfelelően, kellő gondossággal kell bánni. Ha valami meghibásodik, azt a mérésvezetőknek azonnal jelezni kell.
A műszerek közül kiemelten figyelni kell az ampermérőkre: ezeknek kicsi az ellenállása, ezért ha pl. tévedésből közvetlenül egy feszültségforrásra csatlakoztatja valaki, akkor nagyon nagy áram folyhat, ami rosszabb esetben a műszert tönkreteheti (vagy jobb esetben csak a biztosítékot olvasztja ki).
Egyértelmű gondatlanság (vagy szándékosság) esetén a hallgató anyagilag is felelős az okozott kárért.
