„Munkavédelem” változatai közötti eltérés

A Fizipedia wikiből
(Az eszközök védelem)
28. sor: 28. sor:
 
* A forró testekkel, forró vízzel végzett munkánál legyünk óvatosak. Égési sérülés esetén fontos az érintett testfelület hűtése hideg vízzel, majd kezelése (Irix spray).
 
* A forró testekkel, forró vízzel végzett munkánál legyünk óvatosak. Égési sérülés esetén fontos az érintett testfelület hűtése hideg vízzel, majd kezelése (Irix spray).
  
* Az eszközök hűtésére használt víz gumicsövei szétcsúszhatnak, ekkor ömlik a víz. Ilyenkor sem a szétjött csövet kell megpróbálni összedugni, hanem a vízcsapot kell azonnal elzárni, és a kiömlött vizet feltörölni.
+
* Az eszközök hűtésére használt víz gumicsövei szétcsúszhatnak, ekkor ömlik a víz. Ilyenkor nem a szétjött csövet kell megpróbálni összedugni, hanem a vízcsapot kell azonnal elzárni, és a kiömlött vizet feltörölni.
  
 
* A mérésekhez használt lézerek kis teljesítményűek, de ne nézzünk közvetlenül a fénysugárba, és más szemébe se világítsunk, mert látáskárosodást okozhat.
 
* A mérésekhez használt lézerek kis teljesítményűek, de ne nézzünk közvetlenül a fénysugárba, és más szemébe se világítsunk, mert látáskárosodást okozhat.

A lap 2013. szeptember 12., 12:04-kori változata

Tartalomjegyzék


A fizikus hallgatói laboratóriumban a munka közben mindenkinek vigyáznia kell a saját és társai testi épségére és a laboratórium eszközeire. A laboratóriumban nincsenek különösen veszélyes mérések, de az elektromos árammal, forró anyagokkal és más eszközökkel végzett munka fokozott figyelmet kíván.

Elektromos csatlakozók a laboratóriumban

A mérési helyeken kétféle elektromos csatlakozó található: egyrészt a háztartásokból ismert 230 V-os földelt konnektorok, másrészt "GYENGEÁRAM" és "24 V~" feliratú gyengeáramú konnektorok, melyekre egy központi tápegységből lehet feszültséget kapcsolni.

A 230 V-os feszültségre különböző műszerek és eszközök működésére van szükség. Ezekbe a csatlakozókba kizárólag földelt villásdugót szabad dugni!

Ugyanakkor a kisfeszültségű csatlakozókból banándugós röpzsinórokkal lehet kivezetni az áramot a mérésekhez.

A legfontosabb balesetvédelmi szabály, hogy a 230 V-os csatlakozókba TILOS banándugókkal csatlakozni! A villásdugónak éppen az a lényege, hogy csak egyszerre lehet bedugni a két érintkezőt. Ha valaki banándugós röpzsinórt dugna a 230 V-os csatlakozó egyik (fázis) bemenetébe, akkor a röpzsinór másik végén megjelenne a 230 V-os feszültség, melynek érintése életveszélyes.

Az áramütés megfelelő figyelemmel elkerülhető, mégis érdemes végiggondolni, hogy mi a teendő, ha valakit áramütés ér:

  • Ne kíséreljük meg az áramütött személy elmozdítását! Egyrészt minket is áramütés érhet, másrészt a rajtunk átfolyó áram miatt növekedhet a balesetet szenvedett személyen átfolyó áram is.
  • Ehelyett azonnal áramtalanítsuk az érintett munkahelyet! A laboratóriumban minden szobában van egy zöld és piros gombból álló kapcsoló: a piros gomb a szobában lévő összes csatlakozót feszültségmentesíti. A bejárat melletti elektromos szekrény főkapcsolójával pedig az egész labor feszültségmentesíthető.

Egyéb veszélyforrások

  • A forró testekkel, forró vízzel végzett munkánál legyünk óvatosak. Égési sérülés esetén fontos az érintett testfelület hűtése hideg vízzel, majd kezelése (Irix spray).
  • Az eszközök hűtésére használt víz gumicsövei szétcsúszhatnak, ekkor ömlik a víz. Ilyenkor nem a szétjött csövet kell megpróbálni összedugni, hanem a vízcsapot kell azonnal elzárni, és a kiömlött vizet feltörölni.
  • A mérésekhez használt lézerek kis teljesítményűek, de ne nézzünk közvetlenül a fénysugárba, és más szemébe se világítsunk, mert látáskárosodást okozhat.

Az eszközök védelme

A laboratórium eszközeivel, műszereivel a mérési leírásoknak megfelelően, kellő gondossággal kell bánni. Ha valami meghibásodik, azt a mérésvezetőknek azonnal jelezni kell.

A műszerek közül kiemelten figyelni kell az ampermérőkre: ezeknek kicsi az ellenállása, ezért ha pl. tévedésből közvetlenül egy feszültségforrásra csatlakoztatja valaki, akkor nagyon nagy áram folyhat, ami rosszabb esetben a műszert tönkreteheti (vagy jobb esetben csak a biztosítékot olvasztja ki).

Egyértelmű gondatlanság (vagy szándékosság) esetén a hallgató anyagilag is felelős az okozott kárért.