Bevezetés az LaTeX használatába
Tartalomjegyzék |
LaTeX
A TeX egy szövegformázó kód, mely leginkább matematikai és természettudományos kiadványok készítésében terjedt el. Segítségével igényes tipográfiájú jegyzőkönyvet, szakdolgozatot vagy szakcikkeket készíthetünk. A LaTeX a TeX makrókkal kiegészített, felhasználóbarátabb változata. A LaTeX használatát számos nyomtatott és elektronikus kiadvány tárgyalja részletesen (lásd linkek), ezért ezen az oldalon csak azokat a legfontosabb utasításokat gyűjtöttük össze, melyeket a félév során gyakran fogunk használni. Az utasítások pontos használatát, a paraméterek listáját a LaTeX wikibook-ban könnyen utánanézhetünk.
Disztribúciók és szerkesztők
Különböző operációs rendszerekre a LaTeX-nek számos implementációja létezik. Microsoft Windows alatt a legelterjedtebb a MiKTeX, Linux alatt a teTeX vagy a TeX Live terjedt el. A TeX fájlokat egyszerű szöveges ASCII fájlként bármely szövegszerkesztővel (akár notepad-del is) létrehozhatunk, azonban a szerkesztésüket és fordításukat megkönnyítendő számos TeX szerkesztő érhető el. A gyakorlatokon az egyik legelterjedtebb freeware softwaret használjuk, a TeXmaker-t. Érdemes még megemlíteni a ShareLaTeX-et, ami egy on-line szerkesztő, mely többszerzős munkák esetén a forrás közös szerkesztéséhez nyújt támogatást.
Dokumentum szerkezete
Minden dokumentum egy típus definiáló utasítással kezdődik:
\documentclass[options]{class}
class változó értéke lehet
- article - rövidebb írások: cikkek, jegyzőkönyvek
- report - hosszabb dolgozatok: szakdolgozat, PhD disszertáció
- letter - levelek
options paraméterek megadása nem kötelező. Lehetséges értékei
- 10pt, 11pt, 12pt, stb. - betűméret
- a4paper, letterpaper, stb. - papírméret
- twocolumn - kéthasábos
Vesszővel elválasztva többet is meg lehet adni.
A típus definíciót követően egy fejléc következik, ahol utasításcsomagokat lehet hozzáadni illetve új parancsokat lehet létrehozni.
Utasításcsomag hozzáfűzéséhez a
\usepackage[options]{package}
utasítást kell használni. Gyakoran használt csomagok:
- {graphicx} - ábrák beillesztéséhez
- {amsmath,amssymb} - matematikai jelek
- [magyar]{babel} - magyar tipográfia csomag
- [utf8]{inputenc} - magyar karaktereket is értelmezi a szöveg ([latin2] kell ha nem utf8 a kódolás)
- [unicode,colorlinks]{hyperref} - hivatkozások linkként jelennek meg
Végül a dokumentumot a
\begin{document}
\end{document}
utasítások között hozhatjuk létre.
A dokumentum szakaszokra tagolására a
\section{title}
utasítást kell használni. Ezen belül lehetséges tovább tagolni a szöveget a \subsection és \subsubsection utasításokkal.
Szövegformázás
Félkövér betűtípus: \textbf{abc}
Dőlt betűtípus: \textit{abc}
Hangsúlyos rész: \emph{abc}
Új sor: \\ vagy \newline
Új lap: \newpage
Szó\-ta\-go\-lást a \- kód addja meg.
Szám és mértékegység közötti szóköz: \,
% után megjegyzés írható, ami nem jelenik meg a szövegben
Képletek
Képleteket, matematikai kifejezéseket soron belül $ karakterek közzé kell elhelyezni. Egyenleteket a
\begin{equation}
\end{equation}
környezetben kell megadni. Több egyenlet együttes megadásához használjuk az
\begin{align}
\end{align}
környezetet. Az egymás alatt-felett megjelenő képletek pozícióját az & karakterrel egymáshoz képest rögzíthetjük.
Alsó index: ab_c illetve a_{bc}
Felső index: ab^c illetve a^{bc}
Tört: \frac{a}{bc}
Gyökjel: \sqrt{abc}
Görög kis és nagy betűk megadása: \alpha, \beta, \gamma és \Alpha, \Beta, \Gamma.
Plusz-minusz jel: \pm
Ábrák
Ábrákat a
\begin{figure}[place]
\end{figure}
utasítások közzé lehet beszúrni a \includegraphics[size]{file} paranccsal.
place változó értéke
- h - adott helyen
- t - lap tetején
- b - lap alján
- ! - a LaTeX logikáját mellőzve, mindenképpen az adott utasítást hajtsa végre
size az ábra méretét adja meg, ami lehet a szélessége, width= vagy magassága, height=. Az érték egysége lehet: mm - milliméter in - hüvelyk, kb. 25.4 mm pt - pica pont, kb. 1/3 mm \textwidth - szöveg szélességnyi
Ebben a környezetben a \caption{abc} mezőben képaláírás adható meg. Az ábrát \label{abc} kóddal lehet címkézni, mely ábrahivatkozást tesz lehetővé. Szövegben a \ref{abc} utasítással hivetkozhatunk az ábrára (képletre, táblázatra).
Táblázatok
Táblázatokat a
\begin{tabular}[position]{spec}
\end{tabular}
utasítások között lehet létrehozni.
A táblázat formáját a spec definiálja. Ennek a felépítéséhez használt karakterek jelentése:
- l - balra rendez
- c - középre rendez
- r - jobbra rendez
- | - vonal választ el
- || - dupla vonalas elválasztás
A táblázat helyét megadó position értékei
- b - alul
- c - középen
- t - tetején
lehetnek.
A táblázaton belül & karakter választja el a cellákat, \\ új sort kezd, \hline vízszintes vonalat nyomtat.
TeXmaker használata
A TeXmaker egy Windows-on futó freeware TeX editor. Lehetővé teszi, hogy grafikusan is elérhessük a TeX parancsokat illetve a forrás .tex fájlból .pdf fájlt készítsünk. A fordításhoz MiKTeX-et vagy más TeX disztribúciót kell telepíteni.
Indítást követően három hosszúkás panel fogad:
Balodalon pár kattintással a TeX parancsok, speciális karakterek érhetőek el. Középen a forrás fájl, míg a jobb oldalon a lefordított pdf-et jeleníti meg a program.
Fordítási opciók az Options/Configure Texmaker menüpont alatt érhetőek el. Amennyiben vektor grafikus (pl. eps) és bitmap ábrákat (pl. bmp, jpg) egyaránt használunk érdemes a pdflatex-et használni, mely közvetlenül pdf-re fordít. (Korábban csak vektoros ábrákat használva a latex köztes dvi fájlt készített, amiből ps vagy pdf fájlt lehetett generálni.)
A LaTeX parancsait menüből a LaTeX menüt választve érhetjük el. A matematikai utasítások a Math menüben érhetjük el.
